NATO-csúcs - A szövetség harcképesnek minősítette az európai rakétapajzs első fázisát

Washington, 2012. május 21. hétfő (MTI) - Harcképesnek minősítették az Európa védelmére szánt rakétapajzs első fázisát a NATO-tagállamok vezetői a Chicagóban vasárnap megkezdődött csúcstalálkozójukon.A vasárnapi bejelentés azt jelenti, hogy a szövetség ramsteini parancsnoksága alá helyeztek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása.

Az amerikai haditechnikán alapuló rendszer létrehozása, amelynek teljes hadrendbe állítása 2018-2020 körül várható, összesen négy fázisból áll majd.

"Bejelentettük, hogy NATO mostantól átmeneti rakétavédelmi kapacitással rendelkezik. Ezt szeretném mondani az orosz embereknek: azt szeretném mondani önöknek, hogy semmi félnivalójuk sincs a NATO-tól és semmi félnivalójuk nincs a rakétavédelmünktől. A rendszerünk tisztán védelmi. Egyetlen ország ellen sem irányul" - írta vasárnap este a hivatalos Facebook-oldalán Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára.

Rasmussen a csúcs helyszínén megrendezett sajtótájékoztatóján kijelentette: "továbbra is érvényben van" a NATO Oroszországnak szóló meghívása, hogy működjön együtt a rakétavédelem kiépítésében, és a szövetség reméli, hogy Moszkva hamarosan a közös fenyegetéssel szembeni összefogás mellett dönt. A főtitkár ezzel kapcsolatban nem nevezte meg Iránt, de kijelentette, hogy a fenyegetettség "valós".

"A szövetség tagjai emellett úgy döntöttek hogy az Okos Védelmet teszik meg új gondolkodásmódjuk alapjává. Ez azt jelenti, hogy közös alapba gyűjtjük és megosztjuk kapacitásaikat, prioritásokat tűzünk ki és jobban koordináljuk erőfeszítéseinket" - írta a Facebookon a főtitkár. Az Okos Védelem keretében mintegy 20 projektet hagytak jóvá.

A szövetség növeli a hadgyakorlatok, kiképzések számát, kiszélesíti oktatást és ezekbe a projektekbe bevonja a partnerországokat is. Ez Rasmussen szerint megerősíti a Líbiában, Afganisztánban és Koszovóban kialakított együttműködést.

"A NATO-nak nem áll szándékában, hogy beavatkozzon Szíriában" - jelentette ki a NATO főtitkára.

"Mint ahogy eddig is áldozatokat hoztunk közös biztonságunkért, egységesek vagyunk eltökéltségünkben, hogy véghezvisszük ezt a küldetést" - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök a csúcs megnyitóján, amelyen Magyarországot egy Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar küldöttség képviseli, amelynek tagja Martonyi János külügy- és Hende Csaba védelmi miniszter is.

A csúccsal párhuzamosan Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök vasárnap találkozott Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel és sürgette, hogy az Egyesült Államok találjon "permanens megoldást" az amerikai dróncsapásokra. A pakisztáni elnöki szóvivő szerint a drónkérdés nemcsak megsértette hazájának szuverenitását, de az ártatlan polgári áldozatok miatt feltüzelte a lakosság indulatait is.

Zardari ugyancsak sürgette, hogy az Egyesült Államok tegyen többet annak jóvátétele ügyében, hogy novemberben a NATO egyik légicsapásában 24 katona életét vesztette. Az incidens nyomán Iszlámábád lezárta a szövetség előtt az Afganisztánba vezető szárazföldi utánpótlási útvonalakat. Washington azt remélte, hogy az ügyben a chicagói csúcson megállapodás születhet, de ez nem jött létre.

A tanácskozás megindulásával párhuzamosan több ezer tüntető kezdett demonstrációba a nagyszabású diplomáciai rendezvénynek helyt adó épület, az Egyesült Államok legnagyobb konferencia-központja, a McCormick Place előtt. Anarchista jelképeket viselő tiltakozók és a rendőrök között szórványos összetűzések alakultak ki. A demonstrálók közül többet őrizetbe vettek.