EP: Macedónia felkészült az EU-csatlakozási tárgyalásokra, Bosznia-Hercegovina messze lemaradt

Brüsszel, 2013. május 23., csütörtök (MTI) - Míg Bosznia-Hercegovina még mindig messze jár attól, hogy teljesítse az uniós stabilizációs és társulási folyamat elindításának feltételeit, Macedónia készen áll az EU-csatlakozási tárgyalások megnyitására - állapította meg az Európai Parlament (EP) a két nyugat-balkáni országot értékelő, csütörtökön Strasbourgban elfogadott jelentésében.

"Bosznia-Hercegovina sajnos még mindig jelentősen lemarad a térség többi államához képest. Változás akkor várható, ha a politikai elit határozottabban állást foglal az ország által követendő irányvonal közös meghatározása mellett" - állapította meg nyilatkozatában a Szarajevóról szóló jelentés előkészítője, Doris Pack német néppárti EP-képviselő.

"A tomboló korrupció visszaszorítása terén is sokkal nagyobb elszántságot várunk" - tette hozzá.

Az EP szerint alapvető alkotmányos változásra van szükség ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina működő demokráciává váljon. Végre kellene hajtani egyebek közt az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2009-ben hozott ítéletet, amely kimondta, hogy a választásokon való indulás engedélyezésekor a jelölt etnikai hovatartozása nem játszhat szerepet. A jelenlegi bosznia-hercegovinai jogrend ugyanis csak az úgynevezett államalkotó tényezőnek tekintett szerbek, bosnyákok, illetve horvátok számára biztosítja a megválaszthatóság jogát - cigányoknak és zsidóknak például már nem.

Ha Bosznia-Hercegovina egyes politikai vezetői csupán saját etnikai közösségük érdekeit tartják szem előtt, a köztársaság lemarad az európai uniós csatlakozási folyamatról, amely ebben az évben erős lendületet vehet a Nyugat-Balkánon - fejtette ki Göncz Kinga szocialista EP-képviselő a plenáris vitához benyújtott írásos hozzászólásában.

Egész másként ítélte meg az EP Macedóniát: a Szkopjéval való EU-csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdését kérte az uniós tagállamoktól. Ehhez arra lenne szükség, hogy megoldják az úgynevezett névvitát: Görögország - történelmi, illetve földrajzi okokból - nem hajlandó Macedónia néven tudomásul venni a volt Jugoszlávia utódállamát.

"Az EU joggal üdvözölte a Szerbia és Koszovó közötti megegyezést. Az Athén és Szkopje közti megállapodáshoz is hasonló bátorságra van szükség. Ugyanakkor az Európai Tanácsnak is meg kell értenie: ha sorban állás közben állandóan megelőz valaki, természetes, hogy egy idő után kiállsz a sorból" - figyelmeztetett a Macedóniáról szóló jelentést előkészítő Richard Howitt brit szocialista EP-képviselő.

A névvitával kapcsolatban Schöpflin György fideszes EP-képviselő nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapította: Macedónia jelenlegi országimázs-építési törekvései az európai sikertelenség frusztrációjából is erednek. Az így kialakított macedón "eredettörténet" azonban a jelek szerint az albán közösségnek a macedón társadalomból való kirekesztésére is irányul, ami tovább növeli a szláv és az albán ajkú közösség közötti feszültséget - vélekedett Schöpflin.

- MTI -