csillaghullás

2019.06.18. 21:55

Platini útja a csúcstól az őrizetbe vételig

A korábbi kiváló játékost, majd későbbi sportvezetőt korrupcióval gyanúsítják a 2022-es katari világbajnoksággal kapcsolatban. 

Fotós: AFP

A híren talán nem lepődik meg senki, inkább azon lehetne elgondolkodni, hogy mi tartott ennyi ideig a botrány kirobbanása és az őrizetbe vétel között – írja az Origo.

Michel Francois Platini 1955-ben született, hamar kiderült mennyire tehetséges a pályán. Első profi klubja a Nancy volt, itt focizott korábban Michel édesapja is, később pedig a klub elnöke is lett. Platini remekül kezdett, védjegyévé váltak a szabadrúgásgólok, bekerült a francia válogatottba is, majd lecsapott rá a korszak francia élkubja, a Saint-Étienne, ahol bajnoki címet szerzett. 1982-ben lett a Juventus játékosa, ahol igazi klublegendává vált.

MINDEN IDŐK EGYIK LEGJOBB FRANCIA JÁTÉKOSA

Az olaszokkal két bajnoki címet szerzett, nyert BEK-et és KEK-et is, európai Szuperkupát, Világkupát, nem mellesleg zsinórban háromszor volt a Serie A gólkirálya és aranylabdás is 1983-ban, 1984-ben és 1985-ben.

A francia válogatottban 72 alkalommal lépett pályára, 1984-ben hazai pályán lett Európa-bajnok úgy, hogy ő lett a gólkirály és a torna legjobb játékosa. 1986-ban a világbajnokságon a harmadik lett a francia csapattal. Platini válogatott gólrekordját csak Thierry Henry tudta megdönteni, Zinedine Zidane felbukkanásáig és az 1998-as világbajnoki címig egyértelműen Platini volt minden idők legjobb francia focistája.

Platini 1987-ben, mindössze 32 évesen vonult vissza. 1988-ban még egy meccs erejéig visszatért, arra érzett késztetést, hogy a kuvaiti válogatottban pályára lépjen.

ELŐBB EDZŐ LESZ, MAJD SPORTDIPLOMATA

Platini 1988-ban edzőként is bemutatkozott, novemberben lett a francia válogatott kapitánya, Henri Michel helyét vette át. Az 1992-es Eb-re esélyesként utazott vele a csapat, de az első kör már a végállomást jelentette, ő pedig lemondott.

Platini egy pillanatra sem vonult vissza a labdarúgástól, folyamatosan a nemzetközi történések első vonalában maradt.

1998-ban a hazai rendezésű világbajnokság szervezőbizottságát vezette, 1988 és 1990 között az UEFA Technikai és Fejlesztési Bizottságában dolgozott, később tagja lett az európai szövetség végrehajtó bizottságának, majd bekerült a FIFA Végrehajtó Bizottságába is 2002-ben. Platini folyamatosan lépdelt felfelé, 2006-ban a FIFA Technikai és Fejlesztési Bizottságának vezetője lett, és a francia szövetség alelnöke.

Platini 2006-ban jelentette be, hogy indulni fog az UEFA elnöki székéért, 2007 januárjában pedig meg is választották. Düsseldorfban az akkor már 16 éve elnöklő Lennart Johanssont győzte le. Ő 27 szavazatot kapott, Johansson 23-at.

„Nagyon meg vagyok hatva, de természetesen boldog vagyok. Ez egy nagyszerű kaland kezdete. A futball egy játék, csak másodsorban termék. Egy sportág, s csak azután piac és üzlet”

- jelentette ki a tagországok képviselői előtt a frissen megválasztott Platini.

JÖNNEK A REFORMOK

„Az elmúlt tizenkét évben, 1995 óta az UEFA arra törekedett, hogy teljesen különváljon a FIFA-tól. Amióta a FIFA-t vezettem, igyekeztem rendezni a kapcsolatot az európai szövetséggel, de Lennart Johansson elzárkózott a tárgyalások elől.

Nagyon örülök, hogy az új elnökkel, Michel Platinivel baráti a viszonyom, ez a garanciája a két szervezet harmonikus együttműködésének”

- reagált a hírre Joseph Blatter, a FIFA akkori elnöke.

Platini 2007-ben bejelentette, hogy a szavazatok alapján a 2012-es Európa-bajnokságot Lengyelország és Ukrajna rendezheti meg közösen. Magyarország ekkor zsinórban harmadszor kandidált, de ezt a pályázatot is elveszítettük.

2007 májusában is még arról beszélt Platini, hogy a futballról vallott nézete jottányit sem változott:

„Az emberek azt gondolják, hogy a labdarúgás csak a korrupcióról, az erőszakról és a pénzről szól, pedig ez nem így van. A futball egy szép sport”

- fogalmazott.

Platini egyébként a megválasztása előtt arról beszélt a Bajnokok Ligájával kapcsolatban, hogy „nem világos, hogy egy negyedik résztvevő Spanyolországból, Olaszországból, Németországból, Angliából vagy Franciaországból mért lenne fontosabb, mint Csehország, Dánia vagy Lengyelország bajnoka”.

Már a megválasztása előtt is a BL reformjával kampányolt, de ezt csak részben sikerült megvalósítania.

A bajnokcsapatok minimálisan nagyobb esélyt kaptak a kvalifikációra, gyakorlatilag a csoportkörben és a végjátékban mindig ugyanazok a klubok ismétlődnek. A sportvezető azt is felvetette, hogy a döntőt hétvégén kellene megrendezni, ez pedig máig így van. Ennek az átalakításnak a kedvezményezettje volt – többek között – a Debrecen, amely a 2009-10-es szezonban az úgynevezett bajnoki ágon feljutott a BL főtáblájára. Nem fordulhatott tehát elő az, ami korábban, amikor a Loki a BL-selejtezőben megkapta a Premier League akkori harmadik helyezettjét, a Manchester Unitedet.

A második számú európai kupaküzdelem, az UEFA Kupa Európa-liga néven éledt újjá, új logót és arculatot is kapott. A főtáblán immár nem 40, hanem 48 csapat szerepelhet, a négyes csoportokból kettő jutott tovább, hozzájuk csatlakoztak a BL-ből kiesett csoportharmadikok, a sorozat győztese pedig a következő idényben a BL főtábláján indulhatott.

A 2007-es, zürichi, rendkívüli kongresszuson bevezetett szabálymódosításoknak köszönhetően a korábbiaknál több befolyást és hatalmat kapott az elnök. Az 53 tagország küldöttei egyértelműen támogatták a négy hónapja megválasztott francia vezető reformtörekvéseit, ezt tükrözi, hogy a szervezeti szabályzatot összesen 28 pontban változtatták meg vagy módosították. A változások közül mindenképpen említésre méltó, hogy a végrehajtó bizottság létszámát 13-ról 15-re emelték, 2009-től pedig az eddigi 11 helyett már 19 bizottság tevékenykedik az UEFA-ban. Ez utóbbiak vezetőire Platini tehetett javaslatot.

Az elnök jogkörét is kiszélesítették, sokkal inkább hatalmat gyakorolhatott a mindennapi munkában.

A francia sportvezető 2010-ben bejelentette, 2011-ben újra elindul az elnöki pozícióért. „Eddig is nagyon sok fegyvertényt hajtottunk végre közösen, és tudom, hogy a jövőben is nagy feladatok várnak az európai labdarúgás irányítóira, ezért jelentem be újbóli kandidálási szándékomat” – mondta Michel Platini a küldötteknek, akik felállva tapsolták meg szavait.

2010 májusában az UEFA végrehajtó bizottsága elfogadta azokat az új szabályokat, amelyek a pénzügyi fair play jegyében fogantak, és az európai futballklubok eladósodását voltak hivatottak megakadályozni 2012-től.

„Nem a klubok büntetése, hanem a megóvásuk a cél”

– jelentette ki a szabályok megalkotását már jó ideje szorgalmazó Michel Platini UEFA-elnök.

A klubok könyvelését az UEFA pénzügyi és jogi szakértőkből álló bizottsága ellenőrzi, az előírásokat megszegők – így az alkalmazottaik vagy az üzleti partnereik felé tartozásokat felhalmozók is – kitilthatók lesznek az európai kupaporondról.

A szabályozás egyetlen területen enged korlátlan befektetési lehetőséget: az utánpótlás-nevelésben.

2011 márciusában az akkor 55 éves Michel Platinit egyetlen jelöltként újra megválasztották az UEFA elnökének. Platini második elnöki ciklusának legfontosabb teendőjeként a klubok gazdasági helyzetének szabályozását jelölte meg. Azt szerette volna elérni, hogy az egyesületek hagyjanak fel az ésszerűtlen költekezéssel, s ne halmozzanak fel óriási adósságokat. A francia sportvezető a párizsi kongresszuson bejelentette: a jövőben központilag értékesítik a nagy válogatott futballtornák selejtezőinek televíziós közvetítési jogait.

Platini 2012-ben akkor érdekesnek tűnő újabb reformötlettel állt elő,

majd év végén az UEFA bejelentette, a 2020-as Európa-bajnokságot a kontinensviadal történetében először nem ország, hanem több nagyváros rendezheti meg.

„Az UEFA végrehajtó bizottságának meghozott döntése szerint a 2020-as Európa-bajnokságot a kontinens nagyvárosai rendezhetik meg”

- jelentette be Gianni Infantino, a szövetség főtitkára. Így olyan országokban is rendezhetnek mérkőzést, ahol nincs reális esély öt-hat világszínvonalú stadion felépítésére.

Az ő elnöksége alatt dolgozták ki a Nemzetek Ligája rendszerét, és a francia sportvezető a világbajnoki mezőny növelése mellett kardoskodott. Már Oroszországban 40 csapatos vb-t szeretett volna, minél több új európai indulóval, de az Európa-bajnoki mezőny is az ő regnálása alatt hízott 24 csapatosra.

A VIDEÓBÍRÓ ELLENFELE

Platini a videóbíróról hallani sem akart. „A labdarúgásnak emberinek kell maradnia” – mondta Platini, aki a több játékvezetős rendszerben látta a megoldást.

„A gólvonal-technológiára fordított pénzt inkább az utánpótlás-nevelésre költeném. Öt évre nagyjából ötvennégy millió euróba kerülne a technika használata, ami szerintem rengeteg.

A Bajnokok Ligájában szerintem nagyszerűen bevált a korábban bevezetett ötbírós rendszer. Eddig még egyszer sem történt kétes eset, amióta ezt használjuk” – mondta az UEFA elnöke 2013-ban.

Érdemes feleleveníteni azt a nyilatkozatát is, amit Stefan Kiessling fantomgólja után tett, amikor a lyukas oldalhálón át ment be a labda a kapuba.

„Ebben az esetben kétlem, hogy segített volna a videóbíró – közölte a francia sportdiplomata. – Ez a technológia ugyanis azt jelzi, hogy a labda áthaladt-e a gólvonalon, de azt nem, hogy hogyan jutott a kapuba.”

Platini folyamatosan a büntetések változtatására tett javaslatokat, az is felmerült, hogy bevezetnék a fehér lapot, amit hevesen reklamáló játékos kapna, és tízperces büntetést jelentene. Tett javaslatot arra is, hogy lehessen ötöt cserélni meccsenként, kettőt a szünetben, hármat pedig a hagyományos módon. Ennek véghezvitelére azonban már nem volt módja.

ÚT A BUKÁSIG

2010 decemberében bejelentették, hogy a 2018-as világbajnokságot Oroszország, a 2022-est pedig Katar rendezi meg. A katari pályázattal kapcsolatban gyakorlatilag a kezdetektől fogva érkeztek a korrupcióról szóló hírek. Először a FIFA különböző, afrikai, ázsiai és amerikai tagszervezeteit érintette a nyomozás. Az ügy egy darabig elcsendesedett, majd 2014 júniusában újra a katari és a FIFA-tisztségviselők korrupciós ügyeiről szóltak a hírek. Michel Platini első reakciója az volt, hogy ha bebizonyosodnak a Katar elleni korrupciós vádak, akkor meg kell ismételni a 2022-es világbajnokság helyszínkijelölő szavazását.

A Sunday Times brit hetilap ekkor azt közölte, hogy egyértelmű bizonyítékok kerültek elő arról, hogy Katar egykori legmagasabb rangú sportvezetője, Mohamed bin Hammam kenőpénzekkel megvásárolta hazája számára a 2022-es vb rendezési jogát. A feltáró riport szerint Hammam, az ázsiai konföderáció (AFC) volt elnöke, a FIFA egykori alelnöke – akit korrupciógyanús ügyeiért a nemzetközi szövetség (FIFA) már korábban eltiltással sújtott – titkos pénzalapokból több mint ötmillió dollárt fizetett elsősorban afrikai futballszövetségek vezetőinek a katari pályázat támogatásáért.

Platini egyébként 2014 nyarán már Blatter ellen fordult. „Többé nem támogatom Blattert, vége ennek az időszaknak” – szögezte le Platini.

„Tud róla, hogy így döntöttem, hiszen megmondtam neki. A FIFA-nak megújulásra van szüksége.”

2015 márciusban először Platinit, majd májusban Blattert is újra megválasztották az UEFA illetve a FIFA elnökének, de a FIFA tisztújítása előtt két nappal Zürichben hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával. Velük együtt összesen 14 FIFA-tisztségviselőt és cégvezetőt vádolt meg az amerikai igazságügyi minisztérium bűnszövetkezet működtetésével. Blatter nem maradhatott elnök, június elején bejelentette lemondását, azzal a szándékkal, hogy addig marad, ameddig nem választják meg az utódját. Platini egyébként 2015 nyarán bejelentette, indul a FIFA elnöki posztjáért, de erre végül nem kerülhetett sor.

2015 szeptemberében a svájci ügyészség hivatalos közleménye szerint Joseph Blatter ellen hűtlen kezelés és egyéb pénzügyi szabálytalanságok miatt indítottak nyomozást. A svájci vezetőtől ezen felül magyarázatot vártak arra is, miért fizetett 2 millió svájci frankot Michel Platininek. A pénzt – amely a FIFA-tól származik – 2011 februárjában utalták át az UEFA elnökének, elvileg az 1999 januárja és 2002 júniusa között elvégzett munkájáért.

2015 októberében mindkét tisztségviselőt eltiltotta 90 napra a FIFA Etikai Bizottsága, de szinte azonnal fellebbezett a két érintett. Aztán szép lassan derültek ki a részletek. Platini kétmillió svájci frankot (575 millió forint) kapott Joseph Blattertől 2011 februárjában. A francia elmesélte, hogy az 1998-as franciaországi világbajnokság előtt Blatter felajánlotta neki, legyen a FIFA elnöke, de akkoriban őt csak a hazai rendezésű torna szervezése foglalkoztatta. Két hónappal később újra találkoztak, Blatter ekkor kérte fel, hogy dolgozzon a tanácsadójaként, és érdeklődött, mennyi pénzt kér?

„Egymilliót mondtam, erre ő visszakérdezett, hogy rubelben, fontban, dollárban, vagy milyen valutában kérem? Én rábíztam ennek eldöntését, és végül évi egymillió svájci frankban állapodtunk meg. Bármennyire is hihetetlenül hangzik, ez történt”

– mesélte Platini.

Platini 1998 és 2002 között tevékenykedett a FIFA elnöke mellett. Tanácsokat adott a nemzetközi mérkőzésnaptár megreformálásával és a legszegényebb országok szövetségeit érintő támogatási rendszerrel kapcsolatban, ugyanakkor honoráriuma teljes összegéről hivatalos szerződést soha nem írtak.

„Sokáig nem volt ügyvédem vagy ügynököm, aki helyettem tárgyalt volna. Ez egy szóbeli megállapodás volt. Blatter azt akarta, hogy a FIFA elnöke legyek, én pedig bíztam benne.

Azóta megtudtam, hogy a svájci jogban a szóbeli megállapodás ugyanúgy érvényes, mint az írásos szerződés. Számomra ez sohasem a pénzről szólt, a világbajnokság szervezőbizottságát is fizetés nélkül vezettem.

Pedig előtte visszautasítottam egy lehetőséget: a Real Madridtól hívtak, a kezembe nyomtak egy csekket, és azt mondták, annyi nullát írok rá, amennyit csak akarok” – mondta Platini.

A fellebbviteli bizottság elutasította Platini fellebbezését, így nem indulhatott a FIFA elnöki székéért, amit később Gianni Infantino szerzett meg.

2015 novemberében Thibaut d'Ales, Michel Platini ügyvédje elmondta, a FIFA etikai bizottsága a maximálisan kiszabható büntetést, azaz életre szóló eltiltást kért az UEFA elnökére. Végül Blattert és Platinit is nyolc évre tiltották el minden, futballal kapcsolatos tevékenységtől. 2016 májusában a nemzetközi Sportdöntőbíróság végül négy évre csökkentette Michel Platini eltiltását. A francia sportvezető a döntést követően lemondott posztjáról.

Platini nem várta tétlenül a fejleményeket, feljelentést tett, mert úgy véli, a FIFA-n belüli konspiráció áldozata lett, a nemzetközi szövetségnél néhányan azt szerették volna elérni, hogy ne indulhasson az elnökválasztáson.

2016 szeptemberében Platini még elment az UEFA kongresszusára, ahol könnyek között búcsúzott, majd később a szlovén Ceferint megválasztották az utódjának.

Platini azóta is harcol az igazáért, jogi úton csatározik, jogtalannak tartják a szerinte jogos kétmilliós kifizetést. Itt tartottunk, amikor jött a keddi hír, hogy a francia hatóságok őrizetbe vették Michel Platinit a 2022-es katari világbajnoksággal összefüggő ügyek miatt. A 2018-as és a 2022-es vb-helyszíneket megszavazó egykori FIFA-végrehajtóbizottság 22 akkori tagjából ma 10 tölti vagy örökös, vagy határozott idejű eltiltását korrupció és/vagy vesztegetés miatt. Hogy Platinivel mi lesz, azt ma még senki nem tudja, de az ügy eddigi történéseit figyelembe véve nem zárhatunk ki újabb fordulatokat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!