Titkokat őriznek a régi házak　

Nyíregyháza - Az egykori lakók örök álmukat alusszák már hazai és külföldi temetőkben, vagy az emberi kegyetlenség miatt jeltelen tömegsírokban. Az épületek azonban még most is itt vannak közöttünk, összekötik a múltat, a jelent és a jövendőt.

Mennyi mindenről is tudnának mesélni Nyíregyházán a régi polgári házak! Az elmúlt egy évszázad során eltűntek a macskakövek, új közművek kerültek le a mélybe, az egykori lakók is örök álmukat alusszák már hazai vagy külföldi temetőkben, vagy az emberi kegyetlenség miatt jeltelen tömegsírokban. Az épületek azonban még most is itt vannak közöttünk számos titkukkal együtt, összekötik a múltat, a jelent és a jövendőt. S vallanak továbbá tervezőjük alapos munkájáról, az építőmesterek és az iparosok szakértelméről, igényességéről.

Örökösről örökösre

E régi házak közül az egyik a Bujtos utca 11. szám alatt található. A társadalmi, történelmi, politikai változásokat jelzi, hogy a szocializmus éveiben a Soltész Mihály utca 15. sz. szerepelt az utcatáblán, a II. világháború előtti években pedig a Bujtos utca 15. számú házként tartották nyilván.

- Igyekeztem felkutatni ennek a háznak a múltját, mert nagyon érdekelt a története, egykori lakóinak sorsa. Még a levéltárban és a földhivatalban fellelhető iratokat is átnéztem ennek érdekében - mondta el szerkesztőségünknek a tulajdonos, aki 1957 tavasza óta él ebben az épületben. Gyermekként a szüleivel költözött be a lakásba, s azóta ez az otthona.

- Az eredeti tulajdonlap a földhivatal pincéjéből – külön engedély alapján – került elő, még kézzel írták. A bejegyzés szerint adásvételi szerződés alapján 1929. július 2-án 4 ezer pengőért vette meg a telket dr. Fried Sándor orvos és neje, Rochlitz Irén - elevenítette fel a múltat a ház gazdája. Dr. Fried Sándor üres telket vehetett itt a Bujtos utcán, mert két évvel később, az 1931. szeptember 20-án kelt adásvételi szerződés alapján Friedmann Dániel vagy Sámuel – a keresztnév olvashatatlan a szerződésben – már 26 ezer pengőt fizetett az ingatlanért, vagyis akkor már itt állhatott ez a mostani ház. A tulajdonlap szerint 1938. október 26-án az előbb említett a Friedmanntól hagyaték alapján örökölte a házat Friedmann Adolf, Friedmann Lajos, Friedmann Sándor és Friedmann Mária, a későbbi Klein Ferencné, aki Auschwitzban halt meg örökös nélkül. Az örökösök közül a házba Adolf és Sándor költözött be. 1943. február 27-én Friedmann Lajostól örökölte Friedmann István és Friedmann Imre, nekik később sikerült Kaliforniába menekülniük. A Friedmann családtól 1950. május 15-én megvásárolta az épületet Grün Andor és neje, Kohn Ella. Tőlük vásárolták meg a házat a szüleim 1957. április 14-én.

Visszatértek a lakók

– Az 1956-os októberi események miatt Grün Andorné két kisebb gyermekével, György fiával és Katalin lányával külföldre ment. Úgy volt, hogy Grün Andor legidősebb fiával, Istvánnal utánuk megy, ha eladták a lakást, csakhogy közben lezárták a határt, így ők ketten Budapesten ragadtak. György és Katalin végül Ausztráliába került, István pedig maradt a fővárosban, ma is ott él. 2006 nyarán a mind három gyermek, István, György és Katalin Nyíregyházára látogattak, eljöttek megnézni régi otthonukat, szülőházukat. Zokogtak, ahogy végigjárták a házat. Sok fényképet, videót készítettek, felidézték az itt átélt gyermekkori élményeket.

Monogram a téglákon

– A tervrajzok iránt is kutattam a levéltárban, de csak a szomszédos házét találtam meg, az enyémet nem. Mindig is érdekelt ugyanis, hogy miért van olyan jól és szépen megépítve ez a ház. Úgy tudom, a Barzó-gyárban készült téglákból építették. Mikor egyszer a téglakerítést újra kellett rakni, valóban ott volt a téglákon a BM monogram. A ház egyébként 1,8 m magas terméskő lábazatra épült, aminek a fele a föld alatt van, a falazat pedig 40 cm vastagságú téglafal. A külső tető kiképzése miatt lehetett volna védett polgári ház, de a minősítést nekem kellett volna kezdeményezni. A belmagasság 3,5 méter, valamint boltíves pince van a ház alatt. A nyílászárókon még az eredeti rézkilincs van, az ablakokon pedig az eredeti faspaletta. A lakás körbejárható, vagyis egymásból nyílnak a szobák. A fürdőszoba és a spájz szellőzését a „lifthoch” biztosítja. Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen jól megépített polgári házban élhettem eddigi életem - tette hozzá Vinnai Péterné.

M. Magyar László