Szabolcsi tanyavilág: Hiánycikk az orvos, a patika, a műút

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A közbiztonság egyre fontosabb a tanyavilágban, ahol őrzik a hagyományokat. Gyebrószki János, a Bokortanyák Lakosságáért Egyesület elnöke a szervezet kicsi, de annál zsúfoltabb irodájában fogad Rozsrétszőlőben, a Váci Mihály Általános Iskola épületében. Az egyesület közvetlenül 18 kisebb és négy nagyobb (Butyka, Rozsrétszőlő, Mandabokor I-III. és Felsősima) tanyán van jelen. De nem húznak határt tanya és község között, hiszen az egyesület lovas szakosztályában vannak kálmánháziak, orosiak és nagycserkesziek is. A kisebb-nagyobb bokortanyákon mintegy hétezer ember él. Az életszínvonalat alapjaiban meghatározza közműlefedettség.

– A csatornázás most van folyamatban – mondja –, mely mintegy 15 milliárd forintba kerül. Az utóbbi években 25 utat hoztak rendbe, de az itteni tanyavilágban még legalább 300 kilométer a földút. Az összesnek mintegy 70 százaléka. A szilárd burkolatú utak is jobbára köz-, illetve országutak. Mandabokorban épült nemrég 4,2 kilométernyi út a Bem József utca folytatása az egyik ága Rozsrét, míg a másik a Mandabokori Művelődési Házig vezet.

Az M3-as autópálya alaposan felbolygatta a tanyavilágot, ugyanis 30 tanyát vágott ketté. Sokszor nagy kerülővel lehet csak eljutni egyik tanyáról a másikra. Ám ha a Nyíregyházát elkerülő út megépül autópálya- felhajtóval, azzal csak nyerhetünk, mert közelebb kerülnek ezek a tanyák az országhoz, meg egymáshoz is.

Sok az idős, beteg ember

A villanyhálózat kiépítettsége közel százszázalékos, persze akad egy-két kisebb ház, például Mandabokorban, ahol nem is igényelték a bekötést. Itt vízvezeték sincs, a lakók a közkútról hordják a vizet. A gázprogramból kimaradt Vadastanya és a császárszállási üdülőtelep.

A vezetékes telefonhálózat ma már nem probléma, hiszen kiváltotta a mobil. A tömegközlekedésben vannak még komoly hiányosságok. Bár a Volán az utóbbi években üzembe állított kisbuszai sok helyre eljutnak, de a lefedettséget korántsem lehet teljesnek nevezni. Például a külterületeken a buszvárókban hagyják a kerékpárokat, hisz a környező tanyákról gyalog messze lenne eljutni a buszig.

Orvosi rendelő a volt Ságvári Tsz-telepen, Felsősimán és Rozsrétszőlőben van. De például Rozsrétszőlőben sincs helyben lakó háziorvos, holott már az épület, a szükséges infrastruktúra is meglett volna hozzá. Nagyok a távolságok, a tanyákon pedig sok magányos, idős, beteg ember él, orvos meg kevés. Hasonló nagy gond a patika hiánya is.

Se pénz, se posztó

Rozsrtészőlőnek körzeti általános iskolája van 160 tanulóval, kétcsoportos óvodája közel félszáz nebulóval. A kereskedelem itt teljes körű, Mandabokorban van ÁBC, ezen a két településen a vendéglátás is elfogadható. A kisebb tanyákra mozgóbolt jár. A megélhetés helyben csak a földművelésből lehetséges. Akinek van földje és eszközökkel is bír, az gazdálkodik. A föld jónak mondható, a gabonatermesztés mellett egyre nagyobb teret nyer a kertészkedés. Komoly probléma azoknál a családoknál van, ahol se föld, se munkalehetőség nincs. Jobb esetben közmunkát vállalnak, vagy a „semmi ágán” élnek.

– A közbiztonság egyre fontosabb a tanyavilágban – folytatja Gyebrószki János –, ezért Rozsrétszőlőben és Mandabokorban 1995-ben, Felsősimán rá egy évre megszerveztük a polgárőrséget a külterületeken. Butykán többször újraszerveződött a polgárőrség, majd 2000-ben Császárszálláson is létrehozták a szervezetet, mely később megszűnt, mert elköltözött a vezetője.

A hagyományok ápolása

– A tanyák lakosságának nagyon fontos, hogy ne érezzék magukat elszigeteltnek. Ezért hoztuk létre 2002-ben egyesületünket, melynek egyik fő célja a tirpák kultúra – hiszen ezeket a területeket ők népesítették be 260 évvel ezelőtt –, a hagyományok ápolása. A másik fontos állomás, hogy 2004-ben létrehoztuk a lovas szakosztályt Gyurcsán Mihály irányításával. A mintegy száz lóval bíró gazdák rendszeresen szerveznek fogathajtó versenyeket, részt vesznek országos és nemzetközi vetélkedőkön.

– Korábban a Gyurcsán-réten volt a pálya, de azt, sajnos, a talajvíz felverte, így tavaly már Kálmánháza határában rendezték meg „derbit” az önkormányzat és Trencsényi József jóvoltából. 2009- ben hoztuk létre az egyesület népdal- és néptánckörét a mandabokori klubban. A tirpák népi együttes országra szóló sikereket ért el, akárcsak a tirpák lakodalmas, mely a százéves hagyományokat élesztette újra tavaly több mint ezer érdeklődő szeme láttára. Idén március elsejétől a mandabokori művelődési házat az egyesület üzemelteti. Szeptemberben rendezzük meg a Tirpák Ki Mit Tud?-ot.

Tanyaprogram

 A tanyafejlesztési program idei, harmadik ütemében kétmilliárd forintnyi támogatásra lehet pályázni augusztus 7-éig a Vidékfejlesztési Minisztériumnál. Az idén a pénzügyi segítségre hét megye 68 járásának 724 településéről pályázhatnak települési önkormányzatok, a tanyán élők. Az önkormányzatok maximum 60 millió, az egyéni gazdálkodók pedig 2,2 millió forintra pályázhatnak. Az önkormányzatoknak és a fiatal gazdáknak 10, az egyéni pályázóknak pedig 25 százalékos.

KM-Gy