Diploma nyelvvizsga nélkül?

Az új stratégia tükrében, bizonyos szakmákban nem lenne kötelező a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Enyhítene a diplomaszerzés követelményein a felsőoktatási stratégia legújabb, átdolgozott változata: azokon a szakokon, amelyeken az „idegen nyelv ismerete másodlagos”, nem lenne szükség a bizonyítványra.

„Fontos lenne alapjaiban végiggondolni és újraszabályozni a diplomaszerzés nyelvvizsgák letételéhez kötött követelményeit” – áll a dokumentumban, amely szerint a hallgatók 20–22 százaléka nem kapja meg a diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg a bizonyítványt az „irreális” nyelvvizsga-követelmények miatt. Az új stratégia tükrében az olyan szakmákban, amelyekhez egy vagy több idegen nyelv ismerete nem kötődik szervesen, nem lenne kötelező a nyelvvizsga megszerzése, arra azonban nem térnek ki, hogy ténylegesen melyek ezek a területek.

Tálas Andrea: Ez a stratégia biztosan negatív hatással lenne a nyelviskolákra.

A tényleges tudásra alapoznak

– Cégünknél bizonyos munkakörökben fontos az idegennyelv ismerete, hiszen a külföldi partnerekkel írásban és szóban is angolul kommunikálunk – mondta el kérdésünkre Tóth Csaba, a LEGO Manufacturing Kft. HR igazgatója, majd hozzátette: a tényleges nyelvtudásra alapoznak, így nem nyelvvizsga-bizonyítványhoz kötik a felvételt. – Egyes pozícióknál angol nyelvű telefonos előszűrésen vesznek részt a jelentkezők, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a jelölt valóban képes idegen nyelven is kommunikálni. Természetesen figyelembe vesszük az embert, de a tapasztalat azt mutatja, hogy egy minden más szempontból megfelelő jelölt nem mindig kommunikál jól angolul. Neki és nekünk is kellemetlenséget okozna, ha ez később derülne ki.

Műveltségi fokmérő is

– Összetett kérdés, hogy kinek van szüksége nyelvvizsgára és kinek nincs – adott hangot véleményének Tálas Andrea, a nyíregyházi Big Ben Nyelviskola vezetője. – Valóban vannak szakok, amelyekhez nem feltétlen szükséges a nyelvtudást igazoló bizonyítvány, de úgy gondolom, hogy a nyelvvizsga egyben műveltségi fokmérő is, mert aki idegen nyelven beszélni tud egy megadott témáról (környezetvédelem, művészetek), az az anyanyelvén is képes lesz ugyanezt visszaadni. Az viszont egyértelmű, hogy a legújabb felsőoktatási stratégia negatív hatással lenne a nyelviskolákra: csökkentené a beiratkozási kényszert, így a jelentkezési kedvet is, ami azt eredményezné, hogy százalékosan kevesebben tanulnának nyelvet – vélte Tálas Andrea.

Át nem vett diplomák

A nyíregyházi felsőoktatási intézményeknél a diplomák csaknem harmada bent ragad, hiszen ha nem teljesítik a nyelvi követelményeket a hallgatók, nem vehetik át a diplomájukat.

A Debreceni Egyetem korábban arról tájékoztatott, hogy a nyíregyházi Egészségügyi Kar nappali és levelező tagozatán évente 300–350 hallgató tesz sikeres záróvizsgát, de 35–40 százalékuk nyelvvizsga hiányában nem veheti át a diplomáját.

A Nyíregyházi Főiskolán 2001 óta közel ötezer diplomát nem tudtak kiadni, ebből 606-ot azóta sem vettek át. Ez a szám tavaly jóval kevesebb volt: a 765 sikeres záróvizsgázóból 417 hallgató átvehette az oklevelét.

A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola esetében is hasonló a helyzet: 2007-től összesen 159-en végeztek az intézményben, és ebből 65-en kaptak oklevél helyett igazolást.

KM-CSA