Nyíregyháza hírei

2014.06.14. 11:12

Az életet és a karriert jelentette neki az erdőség

Nyíregyháza - Kovács Gábor erdőmérnök esetében is igaz a mondás: nem esik messze az alma a fájától. Sok településen éltek, de egyiken sem sikerült gyökeret verniük, hiszen Miskolctól Baktalórántházán át Tornyospálcáig, majd Debrecenig erdészkedett a családfő.

Nyíregyháza - Kovács Gábor erdőmérnök esetében is igaz a mondás: nem esik messze az alma a fájától. Sok településen éltek, de egyiken sem sikerült gyökeret verniük, hiszen Miskolctól Baktalórántházán át Tornyospálcáig, majd Debrecenig erdészkedett a családfő.Így Kovács Gábor a hajdúvárosban járt általános iskolába, de érettségi vizsgát már a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban tett, hogy aztán az ország másik végében szerezzen erdőmérnöki diplomát, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen 1965-ben.

– Mivel egyetemistaként a Nyíregyházi Erdőgazdaság ösztöndíjasa voltam, itt kellett munkába állnom. Egy év után már műszaki vezető voltam Nyírbélteken, illetve Nyíregyházán – idézi fel Kovács Gábor. Mint mondja: sokat dolgoztak, sok jó munkatársa volt. 1969-től (nem sokkal az esküvője után) a Vízügyi Igazgatóságnál folytatta műszaki titkárként. Volt ő itt tervezőmérnök és árvízvédelmi szakágvezető is.

Válságmenedzser lett

Egyszer Szeifert igazgató említette neki, hogy a nyíregyházi szakaszmérnökség rendkívül veszteséges, valamit tenni kellene érte. Ekkor Kovács Gábor vállalkozott a részleg rendbeszedésére, afféle válságmenedzserként dolgozott a Simai úti telepen. Sokat tett a helyzet javításáért az üzemi négyszög, öt év után egy prosperáló részleget hagyott maga után. Eközben elvégezte a műegyetemet is.

– A szívem visszahúzott az erdészethez, ezért pályáztam meg a debreceni székhelyű erdőfelügyelet nyíregyházi részlegének a vezetését. Mindig izgatott a XIX. század második felében elvégzett nagy vízvédekezés és lecsapolás hatása a gazdaságra, a vasútépítés lehetőségeire és a települések fejlődésére, no meg a fák, a növények helyzetére a változó biológiai sokszínűségben.

Felidézi, hogy miként „csapott össze” egy általa nagyra becsült tsz-elnökkel, aki Szatmárban lucfenyőt akart telepíteni. – Nehéz volt vele megértetni, hogy az a fenyő a nagy átalakulás után lévő földön nem lesz életképes, ott tájidegen, ehelyett inkább a tölgy, a kőris és a nyárfa való arra a terültre.

Mindezzel, akárcsak az alföldi erdőtelepítéssel, a Nyírség erdészeti, vízgazdálkodási problémáival, a fafajták gyakorlati termesztésével, de még a dámvaddal foglalkozó írásai, tanulmányai is gyakorta megjelentek a hazai és a nemzetközi szakkiadványokban. Címzetes egyetemi tanárként sok előadást tartott Debrecenben.

A kormányhivatal szakértője

– Amikor megalakult a Felsőtiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság, nehéz anyagi helyzetben volt a cég. Vállaltam, hogy egy ideig válságkezelő leszek. Sikerült rendbe szedni a céget, a Nyírerdő Rt. megalakulásakor már én voltam az első vezérigazgató, egy remek kollektíva vezetője, akik ma is az ország erdészeteinek az élvonalában vannak!

Kovács Gábor 62 éves korában, 2003 végén vonult nyugdíjba. Felesége is nyugdíjas, a fiuk a jogtudományi egyetemen doktorált. Szorgalmát, szakértelmét több magas kitüntetéssel ismerték el, kapott Életmű-díjat, átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, a Westsik-díjat, a szakma Bedő Albert Emlékérmét. Ma szakértőként részt vesz a kormányhivatal munkájában, tisztségviselő az Országos Erdészeti Egyesületnél.

- Angyal Sándor -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!