Nyíregyháza hírei

2014.10.10. 08:12

Egy vita, négy téma, nyolc jelölt

Nyíregyháza - Élő televízióműsorban ismertették elképzeléseiket a megyeszékhely polgármesterjelöltjei.

Nyíregyháza - Élő televízióműsorban ismertették elképzeléseiket a megyeszékhely polgármesterjelöltjei.

Nyolc jelölt közül választhatnak a nyíregyháziak október 12-én, a szavazólapon Bakosi Benjámin (független), dr. Kiss Sándor (Nyugodt Hétköznapokért Egyesület), dr. Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Marsó Tamásné (Magyar Liberális Párt), Máthé Csaba (független), Nagy László (Változást Nyíregyházáért Szövetség), Szepessy Zsolt (Összefogás Párt) és Vass Zoltán (Jobbik) neve szerepel majd. Szeretnénk segítséget nyújtani és támpontokat adni olvasóinknak a voksoláshoz, ezért az aspiránsokkal párhuzamos interjút készítettünk – ezt ITT olvashatják –, most pedig a Nyíregyházi Televízióban csütörtökön este lezajlott nyílt tévévitáról számolunk be. A jelöltek négy témában – fejlesztések, szociális helyzet, gazdaság, kultúra és sport – fejthették ki véleményüket abban a sorrendben, ahogyan a szavazólapon is szerepelnek.

Valódi vita nem volt, a résztvevők a programjaikat ismertették.


Dr. Kiss Sándor: A gyógyturizmus lehetőségeit jobban kiaknáznám.


Szepessy Zsolt: A város erőforrásainak a helyi kezekben kell maradniuk.


Bakosi Benjámin: Az anyagi forrásokat bölcsen kell felhasználnunk.


Nagy László: Visszaállítanánk a kisvállalkozók adókedvezményét.


Máthé Csaba: Be kell vezetni a 24 órás fogorvosi ügyeletet a városban.


Vass Zoltán: A bokortanyákon élőket be kell vonni az egészségturizmusba.


Marsó Tamásné: Csak egy élhető város tudja helyben tartani a fiatalokat.


Dr. Kovács Ferenc: Elértük, hogy Nyíregyházát fejlesztési pólusként emlegetik.


Fejlesztési elképzelések

Dr. Kiss Sándor Nyíregyháza regionális szerepkörét erősítené. A gyógyturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásával „gyógyító országrésszé” tenné a megyeszékhelyet, sínre tenné a kisvasutat, mindez gazdaságélénkítő hatással járna. A városi beruházásoknál legyen hatékonyabb minőség-­ellenőrzés – mondta.

Szepessy Zsoltnak is szívügye a kisvasút, a villamos újraindítása, aminek uniós források bevonásával nem látja akadályát. Zöldenergiát termelő várossá tenné Nyíregyházát, mindebből nemcsak munkahelyeket, hanem (értékesítési) bevételt is profitálna a város.

Bakosi Benjámin emberközpontú szolgáltató városként tekint a jövő Nyíregyházájára. – Önkormányzati tanácsadó centrumot hoznék létre, megreformálnám a közlekedést. Az anyagi forrásokat bölcsen és jó célokra kell felhasználnunk – összegzett.

Nagy László a bérlakás- és fecskeházépítések, a munkahelyteremtő beruházások és az utasbarát tömegközlekedés mellett érvelt. – Komplex szociális rehabilitációs programot valósítanánk meg Kistelekiszőlőben, Borbányán, megoldanánk a városrészek összekötését – tette hozzá.

Máthé Csaba a csapatmunka híve. – Felelősségteljes városvezetésre van szüksége a megyeszékhelynek! Helyzetbe akarom hozni a helyi kis- és közepes vállalkozásokat, valamint bevezetném a nyíregyházi (kedvezmény)kártyát.

Vass Zoltán számos fejlesztést hajtana végre a „XXI. századi Nyíregyháza” megszületése érdekében. – A programomban a Kertváros és a belváros összekötése, a Huszártelep rehabilitációja, a tömegközlekedés és a parkolási rendszer ésszerű átszervezése, valamint a földutak leaszfaltozása és napelemes rendszerek kiépítése (is) szerepel – fejtegette.

Marsó Tamásné törődni szeretne Nyíregyházával, szívvel-lélekkel küzdeni az itt élők és itt dolgozók boldogulásáért. Mint mondta, 12 pontos programjában felelős, teljesíthető ígéretek szerepelnek, úgymint feldolgozóüzemek létesítése, a „termálturizmus” élénkítése, munkahelyteremtés – beruházásokkal.

Dr. Kovács Ferenc a fejlődés folytatását ígérte. Kifejtette: a város munkanélküliségi mutatója soha nem volt ilyen alacsony, mint most. Járdák, utak épültek, intézményeket korszerűsített a városvezetés. Élhetőbbé, szerethetőbbé vált a megyeszékhely – tette hozzá.

Szociális terület

– A Tüzér utca és a „Guszev” környékére ki kell dolgozni egy programot, hogy a későbbi problémára rákészüljön a város – fogalmazott dr. Kiss Sándor. – A segélyek elosztásánál komolyabb odafigyelésre van szükség, ne halat adjunk az embereknek, hanem hálót!

– A polgármester van a lakosságért, s nem fordítva, én már bizonyítottam a szociális érzékenységemet – emlékeztetett Szepessy Zsolt. – A nevemhez köthető a szociális kártya bevezetése, amelyet már több helyen is átvettek, s így a segélyt arra használják fel, amire szükség van.

– A szociális ellátórendszert nem önkormányzati szervek tartják fenn – mondta Bakosi Benjámin. – Egyre több az elszegényedő, támogatásra szoruló ember, ezért a szolgáltató jelleget erősítve át kell alakítani a rendszert, hogy a rászorulók és a nagycsaládosok is több segítséget kapjanak.

– Hazánkban nőtt a szegények száma – kezdte Nagy László. – Alapvetésünk, hogy gyermek ne éhezzen, és a rokkant ember igenis számít. Új esély kell azoknak, akiktől elvették az ellátásukat, akik a közgyógyellátásból kiszorultak. Meg kell előzni a járványveszélyt jelentő fertőzéseket.

– Egy felelősségteljes városvezetésnek el kell érnie, hogy rövidebb legyen a várakozási idő a kórházban, még akkor is, ha állami fenntartású – jelentette ki Máthé Csaba. – Fontos az óvodavezetői pozíció visszaállítása, növelni kell a bölcsődei helyek számát és legyen 24 órás fogászati ügyelet.

– A segélyek összegén emelni kell, de ezt feltételekhez kötnénk – nyomatékosított Vass Zoltán. – Csak azok kapjanak támogatást, akik képesek együtt élni a közösséggel és feladatokat vállalnak. Szükség van bérlakások építésére, az óvodások, iskolások ingyenes étkeztetésére, s bevezetnénk a városi babakötvényt is.

– Sok a depressziós felnőtt és gyermek! Javítani kell az egészségügyi hozzáférésen, hogy a testi, lelki problémákkal küzdő emberek hamarabb kilábaljanak a bajból, s újra teljes értékűnek érezzék magukat – közölte Marsó Tamásné. – Ma a fogpótlás megfizethetetlen, erre is megoldást kell találni.

– A város pénzügyi alapjait stabilizáltuk, így tudtuk növelni az erre a területre szánt összeget is. A rászorulók támogatására az idén 590 millió forintot fordítottunk, a bölcsődékben nem vezettük be a gondozási díjat – hangsúlyozta dr. Kovács Ferenc. – Nincs ellátási gond a városban, 67 betöltetlen bölcsődei helyünk van.

Gazdaság

Dr. Kiss Sándor úgy gondolja, hogy annál jobb, minél több termőterületet birtokol egy helyhatóság. Kiemelte: egy jól működő önkormányzatnak segítenie kell a külpiacok felkutatását is.

Szepessy Zsolt azt hangsúlyozta, hogy a város erőforrásainak mindenképpen helyi kezekben kell maradniuk. – Ha engem választanak meg, akkor kizárólag nyíregyházi cégektől vennénk igénybe szolgáltatást, ami minden bizonnyal beindítaná a megyeszékhely véráramlását.

Bakosi Benjámin alapos helyzetelemzést végezne az önkormányzati cégeknél. – Eltökélt célom, hogy a helyi kis- és középvállalkozásokat megerősítsem, a városmarketinget pedig új alapokra helyezzem, hiszen eddig kevesen ismerték fel a Nyíregyházában rejlő lehetőségeket – fogalmazott.

Nagy László szerint ha ez egy valódi vita volna, akkor megkérdezné a jelenlegi polgármestert, hogy érkezett-e Nyíregyházára új termelő beruházás, mert szerinte csak a már itt lévő vállalkozások fejlesztettek. – Visszaállítanánk a kisvállalkozók adókedvezményét, a magas építményadót pedig csökkentenénk.

Máthé Csaba szerint az nem a városvezetés dicsérete, hogy megszabadultak az adósságtól. – Az uniós forrásokat mindenképpen a kis- és középvállalkozásokhoz irányítanám. Létrehoznék egy „start up” központot, ami az újonnan alakult vállalkozások életét segítené.

Vass Zoltán bevezetne egy helyi fizetőeszközt, mérsékelné a helyi adót. – Az építményadót sávossá tennénk, az iparűzési adó mértékét is csökkentenénk. Alapelvem az: a kis- és középvállalkozások fizessenek kevesebb helyi adót, a betelepült multik vállaljanak nagyobb részt a közterhekből.

Marsó Tamásné leszögezte: szerinte Sóstó egy gyöngyszem, ezért megérdemelne több négy- vagy ötcsillagos hotelt. – Csak egy élhető város tudja a fiatalokat helyben tartani, a tendencia sajnos az, hogy a fiatal generáció máshol keresi a boldogulást. Ott van élet, ahol normális fizetés van.

Dr. Kovács Ferenc szerint az elmúlt 4 év alatt elérte azt a vá­ros, hogy Győr mellett egy másik fejlesztési pólusként emlegessék. A beruházásokat főleg nyíregyházi cégek végzik. A helyi kkv-szektorral jó viszonyt alakítottak ki – mondta.

Kultúra és sport

– Nyíregyházán nagyon jó gimnáziumok vannak, szeretnénk, ha ugyanilyen színvonalas lenne az oktatás az általános iskolákban is, hiszen a város jövőjét az határozza meg, hogy milyen képzettek a lakosai. A fejlődéshez elengedhetetlen a piaci igényeknek megfelelő szakmunkásképzés – mutatott rá dr. Kiss Sándor.

Szepessy Zsolt szerint ha sikeres várost akarunk építeni, fontos, hogy az emberek sok kulturális és sporttal kapcsolatos élményt szerezzenek. Ehhez kiemelten kell támogatni a klubokat, a sportolókat, a művészeket, a kultúrával foglalkozókat.

– Igazságosabbá tenném a támogatások elosztását. Programom négy területet részesít előnyben: a diák-, a minőségi verseny- és a szabadidősportot, illetve a létesítményfejlesztést. A város kulturális életének sokszínűségét meg kell őrizni – mondta Bakosi Benjámin.

Nagy László szerint elfogadhatatlan, hogy kisajátították a város művészeti csoportjait és a külső területeken megszűntek a közösségi házak. – Segíteni fogjuk a sóstói szabadtéri nyári színházak működését, pénzügyileg stabillá kell tenni a Vidor fesztivált. Szükség van sportrendezvényekre, műjégpályára, tanuszodákra és a lakótelepi pályák felújítására.

– Sóstóhegyen és Oroson bezárta a városvezetés a felső tagozatos iskolát, ezzel leértékelte ezt a két városrészt. Négy éve nincsen lefedve az uszoda, nincs jégpálya. Ezeket orvosolni kell. Vissza kell adni az embereknek a hagyományos programokat, a Nyírségi Őszt is. Nyáron minden napra kell valamilyen attrakció – vélte Máthé Csaba.

Vass Zoltán szerint a bokortanyákon élőket is be kell vonni az egészségturizmusba. – Fontos lenne egy motocross és amerikaifoci-pálya, jégkorongcsarnok, uszodák építése. A diktatúra emlékműveit pedig el kell távolítani a városból.

– Szeretném, ha minél több fiatal olvasna. A színházat imádom, akkor érdemes jegyet venni, ha víg darabokat adnak. Célom a lovas sport népszerűsítése az ifjúság körében, és kedvezményes jegyeket biztosítanék az intézményekbe – mondta Marsó Tamásné.

Dr. Kovács Ferenc kijelentette: Nyíregyházának soha nem volt ilyen fejlett infrastruktúrája a kultúra és a sport területén. – Ingyenesen megkaptuk az államtól a Buszacsát, a színházat, a színészházat, a volt tiszti klubot, a jövő héten születik döntés a Kállay-kúria és a Tiszavasvári úti NYVSC pálya tulajdonba adásáról.

 

Felelősséggel döntsenek a szavazók!

Összegzésében dr. Kiss Sándor arra hívta fel a választópolgárok figyelmét, hogy felelősséggel döntsenek. Ne a szórólapok és a plakátok alapján ítéljenek, hanem gondolják át, milyen volt a mostani és a korábbi vezetés.

Egy valós vita megtartására kérte a polgármesterjelölteket Szepessy Zsolt, mivel szerinte egy percben nem lehet városkoncepciót bemutatni. Élhető várost szeretne, amelyben sok ingyenes szolgáltatás lenne.

Nem munkát keres, de látja a feladatokat, amiket egy hatékony csapattal meg lehet oldani – jelentette ki Bakosi Benjámin. A terveiben szerepel egy szociálisan érzékeny önkormányzat létrehozása, a vállalkozóbarát magatartás kialakítása, a civil szervezetek életének segítése, s ami a legfontosabb cél: munkahelyek teremtése.

Nagyon sajnálta Nagy László, hogy nem volt valódi vita. Szerinte nem igaz, hogy megszűnt Nyíregyházán az adósság, csupán áthelyezték egy másik zsebbe. A munkaügyi központra hivatkozva elmondta: 2010-hez képest csak 867-en dolgoznak többen a megyeszékhelyen.

Felemásra értékelte az elmúlt négy évet Máthé Csaba. Elismert néhány beruházást, de mint fogalmazott, a „budapesti zsoldosok” leértékelték Sóstót. Olyan polgármester kell, aki nyíregyházi, aki ismeri a helyi gondokat, s törődik is velük – mondta.

Közösségbarát városvezetés kell, amelynek a tagjai nem félnek az emberek közé menni, ugyanakkor bárki bármikor bemehet hozzájuk – hangoztatta Vass Zoltán.

A szakszerű tervezésben, városüzemeltetésben látja a jövőt Marsó Tamásné, és a lehetőségek tisztességes kihasználásában. A tennivalók között utalt a munkahelyteremtésre, a Tokaji úti felüljáró és egy krematórium megépítésére.

– Néhány polgármesterjelölt elköltötte, elherdálta a város vagyonát – értékelt dr. Kovács Ferenc. Reményét fejezte ki, hogy folytatni tudják a megkezdett fejlesztést.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!