2014.11.07. 15:46
Nézőpont: Élő ítélet
<em>Az ítélet megszületett: lassú, fájdalmas halált rótt egy helyre, ahol a szeretet, a törődés, az önfeláldozás, a türelem árad mindenfelé. Igazi Szívek Szállodája ez, ahol a püspök atyától a takarító néniig mindenki egy ügyért dolgozik. Rosszul mondom, nem egy ügyért, hanem AZ ÜGYÉRT.</em> Racskó Tibor jegyzete.
Az ítélet megszületett: lassú, fájdalmas halált rótt egy helyre, ahol a szeretet, a törődés, az önfeláldozás, a türelem árad mindenfelé. Igazi Szívek Szállodája ez, ahol a püspök atyától a takarító néniig mindenki egy ügyért dolgozik. Rosszul mondom, nem egy ügyért, hanem AZ ÜGYÉRT. Racskó Tibor jegyzete.
És ezt mindenki látja, akinek szemét nem fedi az elvakultság szürke hályogja. Mert a jogvédők sajnos sokszor fanatikusak, hisznek az igazukban, amivel nincs is baj. A gond akkor kezdődik, ha úgy véleményeznek, hogy meg sem tapasztalják a valóságot. Azt, hogy ha valaki megkérdezi a kicsiket, „na ki szeret iskolába járni?”, egyszerre lendülnek a kezek. És a válaszok önmagukban is perdöntőek kellene, hogy legyenek.
Na, ezekre a válaszokra nem kíváncsiak a hivatásos jogvédők és a bíróság elé citált szakértők. Ők szentül hiszik, hogy rosszat tesz az, aki lehetőséget nyit a szabad döntésre. „Mert ahol csak cigány gyerekek tanulnak, ott szegregáció van” szajkózzák rendületlenül. Igen, ha azt felülről kényszerítik rájuk.
Ám, ha a szülők döntenek, mert látják, milyen munka zajlik az intézményben, hogy beszélhetünk szegregációról? Melyik szülő kényszeríti önként megalázó helyzetbe gyermekét? A szülő döntését milyen jogon kérdőjelezik meg? Hol van itt a józanság, a bölcsesség, az emberség?
Tegnap a jogszabályok mögé bújó rövidlátók győztek a józanul gondolkodók felett. Az ésszel élők a szívvel élők felett. Ám ez a diadal azt is bebizonyította, hogy nem azok a kirekesztők, akiket ezzel megbélyegeztek.
Racskó Tibor