Nyíregyháza hírei

2014.12.29. 14:11

Harcol a kemoterápia mellékhatásai ellen

Mátészalka – Aki a kutatói életpálya mellett dönt, annak sok nehézséggel kell számolnia. A tudomány világában nőként mindig nehezebb előre jutni, mint férfiként. Örülök, hogy annak idején volt bátorságom meghozni ezt a döntést – mondta lapunknak dr. Enyedy Éva Anna. Interjú: Dr. Enyedy Éva Anna kémikussal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával, kutatójával.

Mátészalka – Aki a kutatói életpálya mellett dönt, annak sok nehézséggel kell számolnia. A tudomány világában nőként mindig nehezebb előre jutni, mint férfiként. Örülök, hogy annak idején volt bátorságom meghozni ezt a döntést – mondta lapunknak dr. Enyedy Éva Anna. Interjú: Dr. Enyedy Éva Anna kémikussal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával, kutatójával.

A mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumból indult vegyész ma a Szegedi Tudományegyetem többszörösen kitüntetett adjunktusa, kutatója, oktatója és két gyermek anyukája. Kutatócsoportjuk a mellékhatásokat kiváltó okokat vizsgálja azért, hogy a rákos betegekhez már olyan gyógyszerek jussanak el, amelyek nem okoznak súlyos rosszullétet.

A többek között Bolyai Plakettel, Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal és Magyary Zoltán Ösztöndíjjal is elismert kémikus, dr. Enyedy Éva Anna Vásárosnaményban született, Tiszakerecsenyben nőtt fel. Tizenkét éves volt amikor a családjuk Mátészalkára költözött, és az egyetemi évek alatt is ide járt haza. December 8-án már a L’Oréal–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért pályázat egyik nyerteseként egykori középiskolájában, az Esze Tamás Gimnáziumban tartott rendhagyó osztályfőnöki órát. A Szegedi Tudományegyetem adjunktusával, oktatójával és kutatójával, a kétgyermekes családanyával ezután beszélgettünk.

A pici beregi faluban mi inspirált egy kislányt arra, hogy a kémia kerüljön az érdeklődésének középpontjába?

Dr. Enyedy Éva Anna: Az általános iskolában anyukám volt a kémiatanárom, ez volt az első indíttatásom. Tőle erős alapokat kaptam, nagyon jól elindított a pályán. Már általános iskolában versenyekre jártam, hiszen ez egy gyermeket ösztönöz, a siker pedig segít a döntésben. Talán nem véletlen, de pont akkor indult az Esze Tamás Gimnáziumban a biológia-kémia tagozat, ami még inkább megerősített abban a 14 éves koromban hozott elhatározásomban, hogy a kémiával szeretnék foglalkozni. A középiskolában is nagyon jó kémiatanárom volt, Galgóczy Zsuzsanna még tovább fenntartotta az érdeklődésemet, így meg sem fordult a fejemben, hogy mást válasszak.

Akkor már az is biztos volt, hogy vegyész lesz?

Dr. Enyedy Éva Anna: Sokáig dilemmáztam: tanár vagy vegyész legyek? A szüleim pedagógusok, ez ott volt az életemben. Mivel a kémiát szerettem leginkább, nem akartam más tantárgyat választani mellé, így jött, hogy vegyész leszek. Szerencsés vagyok, hogy végül az egyetemen maradtam, ahol taníthatok is. Megvan a kettősség, amit élvezek és örülök neki.

Az előadásában is említette, hogy az egyetemen évfolyamonként 1–2 kémiatanárt képeznek. Mi lesz így a jövő vegyész generációjával? Lesz egyáltalán, és lesz, akik tanítják őket?

Dr. Enyedy Éva Anna: Ez komoly probléma. Mindenekelőtt kell egy olyan környezet, mint ami az egykori középiskolámban, az Esze Tamás Gimnáziumban is megvan, ahol tudnak kísérletezni a diákok. Ezen keresztül kedvelik meg a kémiát, mert enélkül könnyen szárazzá válik, félnek tőle, morogva tanulják. Pedig nagyon szép tantárgy, kiváló ötvözete a megértésnek és a lexikális tudás elsajátításának. Nem elég megtanulni az ismereteket, hanem meg is kell érteni az összefüggéseket, a kémiában logikusan épülnek egymásra a dolgok. Ha én is ilyen körülmények között tanulhattam volna, talán még nagyobb kedvvel választom a kémiát. A példám is mutatja, egy vidéki gimnáziumból elindulva is lehet sikereket elérni. A mátészalkai erős gimnázium, tökéletes ahhoz, hogy az ember elinduljon.

Amikor eldöntötte, hogy vegyész lesz, célként megfogalmazódott a kutatás is?

Dr. Enyedy Éva Anna: Nem, az majd az egyetemen, másodéves koromban jött. Akkor kezdtem el tudományos diákköri munkát végezni, ez vitt a kutatás felé. Csak a speciális szakterület változott, de mindig fémkomplexekkel foglalkoztam.

A rákkutatás a jelenlegi legnagyobb kutatási terület, hatalmas feladattal. Egy kutatótól azt hallani, hogy nincs, nem lesz rák elleni csodaszer, meglepő.

Dr. Enyedy Éva Anna: Nincs, mert a rák sajnos nagyon sokféle lefolyású betegségcsalád. A sejtburjánzás mindegyikre jellemző, de hogy mindezt mi váltja ki, hogyan történik, lesz-e belőle áttét vagy sem, az a betegségtípustól függ, ami miatt egyetlen gyógyszer sem lesz hatásos az összes típus esetén.

Ezért van kiemelt jelentősége például annak a kutatásnak, amelyben ön is részt vesz? A kemoterápia mellékhatásainak megszüntetését vizsgálják, keresik a kiváltó okokat. A daganatos betegek pedig gyakran jobban félnek a mellékhatástól, mint magától a betegségtől.

Dr. Enyedy Éva Anna: Nem véletlenül, mert ezek mérgező fémionok, citotoxikus anyagok, sejtmérgek. Ez méreg a rákos, de az egészséges szövetnek is, és minden azon múlik, hogy mennyire szelektív, mennyire kevésbé bántja az egészségest, mennyire tud a rákos szövetre hatni. Ezért kell speciálisan módosítani a fémkomplexet, hogy a rákos sejtekben jóval nagyobb mértékben akkumulálódjanak. A molekulát lehet úgy módosítani, hogy tipikusan csak ahhoz a receptorhoz kötődjön, ami a rákos sejteken van. Így a szelektívvé tételen nagyon sok múlik, ugyanakkor meg kell ismernünk a mellékhatásokért felelős kölcsönhatásokat, ezzel segítve a gyógyszerfejlesztést.

Mennyire csapatmunka a kutatásuk?

Dr. Enyedy Éva Anna: Nagyon. Egyrészt jelenti a saját hallgatóimból álló csapatot, másrészt ez egy nemzetközi együttműködés. Van egy bécsi kutatócsoport az ottani egyetemen, a legtöbb komplex, amit vizsgálok, onnan van, ők szintetizálják és a biológiai hatást is ők mérik, mi végezzük a vizes oldatbeli viselkedésük vizsgálatát, hogy a fehérjékkel, DNS-sel miként lépnek kölcsönhatásba. Kutatócsoportunk azt vizsgálja, hogy a kemoterápiában használható fémvegyületek hogyan viselkednek az emberi szervezetben. Feltárjuk a mellékhatásokat kiváltó okokat, azért, hogy a rákos betegekhez már olyan gyógyszerek jussanak el, amelyek nem okoznak súlyos rosszullétet. A daganatos megbetegedések kezelésére alkalmazott kemoterápia eredményessége tény, azonban súlyos mellékhatások lépnek fel a betegeknél. A cél egyértelműen az, hogy az új vegyületek hatásosak legyenek a rákos sejtek ellen, de ezzel párhuzamosan ne okozzanak kárt az egészséges szövetekben.

Említene egy példát?

Dr. Enyedy Éva Anna: Két általunk is vizsgált klinikai kipróbálás alatt álló ruténium-komplex esetén a betegek nem egyformán reagáltak a kezelésre, akiknél magas volt a vér bilirubinszintje, azoknál sokkal kevésbé volt hatásos. Nem értették az okot, a vizsgálatainkkal viszont rá tudtunk mutatni: valószínű azért nem hat, mert a bilirubin olyan helyre tud bekötődni, mint ez a komplex, és elfoglalja a helyét. Ezek apró, de fontos sikerélmények.

Hosszú folyamatról van szó?

Dr. Enyedy Éva Anna: Igen. Maga a kutatás is hosszú-hosszú éveket jelent, s míg valamiből gyógyszer lesz, az tíz év, még akkor is, ha nagyon jó, és a hatása megfelelően bizonyított. Alternatív gyógymódként sok mindent el lehet adni, a világhálón naponta felfedezik a rák elleni csodaszert, csak sajnos nem adnak valós megoldást.

A Portugáliában töltött két év mennyiben adott más világlátást, szemléletet?

Dr. Enyedy Éva Anna: Akkor is rákellenes szereket próbáltunk előállítani. Jó volt abba a világba betekinteni, ott kezdtem el önállósodni, amikor hazajöttem, már tudtam önállóbban dolgozni, ebben jelentett nagyon sokat az a két év.

Női kutatóként nehéz érvényesülni?

Dr. Enyedy Éva Anna: Igen. Aki a kutatói életpálya mellett dönt, annak sok nehézséggel kell számolnia, de hatalmas lehetőségek nyílnak meg előtte. A tudomány világában nőként mindig nehezebb előre jutni, mint férfiként. Örülök, hogy annak idején volt bátorságom meghozni ezt a döntést, és hogy a szüleim és a tanáraim segítettek, a szintén szakmabeli férjem is a mai napig támogat ebben.

A napi 24 órába hogyan fér bele a kutatás, az oktatás, s mindemellett az, hogy két gyermek édesanyja?

Dr. Enyedy Éva Anna: Rengeteg szervezéssel, de a nőknek ez jobban megy. Nem dolgozom laborban, annyi feladatom van, hogy erre nem is lenne időm. Jelenleg gyesen vagyok, de van nagyon sok BsC-s, MsC-s hallgatóm, doktoranduszom, az ő munkájukat kell irányítanom, és otthon tudok dolgozni. Meg kell oldani, hogy jusson idő mindenre. Aktívan kell élni, aktívan kell mindent megélni, és arról még nem is beszéltünk, hogy én is szeretek sportolni, mert fontos. Szerencsére a férjem megérti, hogy ez mivel jár, sokat segít, ahogy az édesanyja is. Nem akarok és nem is lehet ebből kiszállni. Most végez az első saját doktoranduszom, neki sem mondhatom, hogy végezzen egy év múlva, akkor több időm lesz. Ha az egyéves gyermekem engedélyez fél óra szabadidőt, akkor azt maximálisan kihasználom a munkára.

Az ön munkáját korábban is számos díjjal elismerték, az idén a L’Oréal–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért pályázaton lett a korcsoportjában a kitüntetett.

Dr. Enyedy Éva Anna: Nagy öröm ez a díj, akadémikusokból álló zsűri hozta meg a döntést, ez egy abszolút szakmai kitüntetés, kimondottan nőknek adják.

Bednárik Mónika

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!