Nyíregyháza hírei

2015.03.16. 07:16

Márciusi ifjak Szabolcs vármegyéből

Tiszabűd, Nagykálló -Az 1848. március 15-i forradalom előkészítésében és az események szerepvállalásában kulcsfontosságú szerep jutott a márciusi ifjak számára. Talán kevesen tudják, de Szabolcs vármegyéből két fiatalember is tagja volt ennek a színes társaságnak.

Tiszabűd, Nagykálló -Az 1848. március 15-i forradalom előkészítésében és az események szerepvállalásában kulcsfontosságú szerep jutott a márciusi ifjak számára. Talán kevesen tudják, de Szabolcs vármegyéből két fiatalember is tagja volt ennek a színes társaságnak. Egyikük Vasvári Pál, aki Fejér Pál néven született 1826-ban Tiszabűdön és a pesti egyetem bölcsészet szakán történelmet és természettant hallgatott. 1847-ben a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Ekkoriban kezdte el használni a Vasvári nevet is. 1848. március 15-én a forradalom vezetői között találjuk, s fontos szerepe volt a 12 pont megalkotásában és a népgyűlés elé terjesztésében.

A másik megyei születési forradalmár Korányi Frigyes volt, aki Kornfeld néven látott napvilágot 1828-ban Nagykállón és a pesti egyetem orvosi karán tanult 1844-től. A forradalom napján az Újvilág utcai épület földszinti előadójában éppen belgyógyászati előadást hallgatott és jegyzetelgetett, amikor kintről lármát hallott társaival. Az ablakhoz szaladt és látta, amint Petőfi Sándor a „Talpra magyar”-t szavalta. Korányi elrohant a jogász- és bölcsészhallgatókért, s ott állt velük a szakadó esőben a Landerer-nyomda előtt, majd a Helytartótanács épülete előtt, amikor kiszabadították Táncsics Mihályt. Másnap Vasvári Pállal együtt beválasztották abba küldöttségbe, amely a főváros kívánságait tolmácsolta az országgyűlésnek és a felelős magyar kormány kinevezését kérte.

Később Vasvári Pál titkári állást kapott Kossuth Lajos pénzügyminiszter mellett, majd 1849-ben szabadcsapatokat verbuvált Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyékben. Még 23 éves sem volt, amikor a román csapatok rajtaütöttek és meggyilkolták. Korányi Frigyes a forradalom után előbb nemzetőr lett, majd a Szabolcs vármegyei önkéntes zászlóalj gyógyszertár parancsnoka és a nyíregyházi katonakórház főhadnagya lett. A szabadságharc végén a 104. honvédzászlóalj főorvosaként látott el feladatokat. A szabadságharc bukása után a magyar orvostudomány egyik megalapítója lett.

- Holmár Zoltán, múzeumpedagógus, Jósa András Múzeum -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!