Rabszolgasors a mában

Nyíregyháza - Sokan szenvednek napjainkban a rabszolgaság igája alatt. S ezen belül is legtöbben nők és gyermekek.

Aki manapság azt hiszi, hogy a rabszolgatartás intézményét már régen meghaladta a történelem, kétségtelenül nagyot téved. A Walk Free Foundation második éve hoz nyilvánosságra közel 170 országra kiterjedő kutatási adatokat a modern kori rabszolgaságról, s döbbenetes eredmények jutottak napvilágra. Statisztikáikból kiderült: Magyarországon mintegy 36 ezer embert érint a kizsákmányolás valamilyen formája, s ha számításba vesszük, hogy az áldozatazonosítás hatékonysága a vizsgálatban az 1%-ot sem érte el, akkor jobb, ha a helyzet tragikusságába bele se gondolunk.

Jó példáktól ösztönözve

Az Anthropolis Egyesület egy 2014 szeptemberében induló pályázati projektnek köszönhetően négy megyében indított felvilágosító kampányt és szakmai találkozót. Szabolcsban a Vöröskereszt­tel összefogva indították el fórumsorozatukat, ahová bűnmegelőzési tanácsadókat, jogi segítségnyújtókat, főiskolai hallgatókat, áldozat- és családsegítőket hívtak meg. Mihalkó Viktóriával, az Anthropolis munkatársával a rendezvénysorozat célkitűzéseiről beszélgettünk.

– A modern kori rabszolgatartás szorosan összefügg az emberkereskedelemmel hazánkban is. Sajnos, kibocsátó, tranzit- és célországként egyaránt érintettek vagyunk. A modern kori rabszolgaság formái közül jelen van Magyarországon a szexuális kizsákmányolás, a ház körüli kényszermunka, a szerződéses és az adósrabszolgaság is.

– Úgy látjuk, hogy a szakembereknek kevés lehetőségük van az együttgondolkodásra, s a jelenségeket azonos értékrend mentén kiértékelni. A legfőbb célunk persze az volt, hogy megyei civil hálózatok felépítésével összegyűjtsük a térség leggyakoribb problémáit, s egy kiadványba szerkesztve a döntéshozók elé terjesszük. Sok visszajelzést kapunk ilyenkor a jelzőrendszer vagy a jogi környezet hiányosságaival kapcsolatosan is. Tisztában vagyunk vele, hogy több ezer éves problémákkal állunk szemben, de vannak jó példák is a világban. Norvégiában vagy Izlandon például nagyon alacsony az esetszám. Amíg szélsőséges kizsákmányolás nélkül is működhet társadalom a földgolyón, mi sem adjuk fel a küzdelmet.

Gyermekkereskedelem

Szlovenszki Lászlóné A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület munkatársaként, NGO (Non Governmental Organisation) együttműködő partnerként vett rész a fórumon.

– Három éve vagyunk a Belügyminisztérium, s azon belül az NGO-kerekasztal együttműködő partnerei. Az Anthropolis munkatársaival tavaly kerültünk először kapcsolatba, az akkor megjelenő kiadványukba kértek tőlünk anyagot.

– Hat éve dolgozunk mi is ezen a területen. Általános és középiskolások, lakásotthonokban élők és nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek prevenciójával foglalkozunk, s az áldozatokat is megpróbáljuk felkutatni. Segítünk hazahozni a kint ragadt magyar lányokat, de nálunk is szükség lenne shelterekre, azaz védett házakra. A 13-14 évesek a legveszélyeztetettebbek, de ma már 8–10 évesek is emberkereskedők áldozatául esnek. Sokaknak jövedelmező állást kínálnak, s így csalják lépre az áldozatokat. Egy nem régi felmérésből kiderült, hogy az iskolások több mint fele eltitkolja a korát az interneten – nyilatkozott a szakember.

A rabszolgaság formái

– adósrabszolgaság

– tradicionális rabszolgaság

– állami kényszermunka

– háztartási/ház körüli rabszolgaság

– kényszerházasság vagy szerződéses házasság

– szexuális kizsákmányolás vagy szexrabszolgaság

Főiskolás terepmunkák

Zelena Eszter a Nyíregyházi Főiskola utolsó éves, szociális és ifjúsági munka szakos hallgatója.

– A kétéves képzés utolsó félévében a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központban szerzünk gyakorlatot. Ennek részeként tréningeken veszünk részt, s a tereptanárunkkal – aki maga is gondozó – családokat látogatunk. Sok új információt szereztem, aminek azért is örülök, mert egyelőre meglehetősen kevés munkatapasztalattal rendelkezem. Persze, megválaszolatlan kérdések is maradtak bőven, s van még mit tanulnunk, ezért szívesen jövök máskor is.

KM