Szobrai testvérei érmeinek és kisplasztikáinak

Nyíregyháza - Munkái számtalan kiállításon voltak láthatóak Románián, Németországon, Norvégián át egészen Kínáig.

Állok a Bartók Béla út 32. előtt, és nézem a homlokzaton lévő emléktáblát, amely azt tudatja: e házban született a költő, Váci Mihály. Legénykoromban engem egy feleekkora házikóba invitált a költő a mama készítette vacsorára.

– Amikor az egyedül maradt Váci mama már ellátásra szorult, a város megvette a házat. Fiatal művészek húzták itt meg magukat, így kerültünk mi is ide a családommal. Később megvettem és felújítottam az ingatlant – meséli a házigazda, Zagyva László, aki a Kolozsvári Képzőművészeti Intézet szobrász szakán végzett. Kiváló tanítómesterei voltak, köztük Koós András művészete hatott rá leginkább, de kapcsolatba került a neves zsögödi Nagy Imrével is. Az 1976-ban elhunyt híres alkotó csíkszeredai emlékházában Zagyva Lászlónak öt vas domborműve látható: a Paradicsom, a Megkísértés és a Kiűzetés, a Szüret és a Vadászat.

Alkotott és tanított is

Zagyva László még diákkorában megismerte Erdei Anna grafikusművészt, diplomázásuk után házasságot kötöttek, s most mint művészpár élnek a szabolcsi megyeszékhelyen.

– Előtte Marosvásárhelyen laktunk hosszabb ideig, számos szobromat, domborművemet őrzi a város. Gyergyószárhegyen egy közel három méter magas kőkompozíció-faragás található, amelyet 1989-ben állítottak fel a Lázár-kastély udvarán, s amely a Sirató címet viseli.

– Dalanics György, a Szabolcs Táncegyüttes egykori vezetője „csábított” minket Nyíregyházára, amikor megnyitotta kapuit a művészeti szakközépiskola. A feleségem tanítani kezdett, én előbb szobrászkodtam – meséli. Elsőként Vasvári Pál mellszobrát készítette el a Sóstói Ifjúsági Parknak, majd egy Váci Mihály-portrés emléktábla következett a Nyíregyháza-Rozsréten lévő Váci-iskola falára, ahol a költő is tanított.

A szobrászművész ezután – az alkotómunka mellett – 2011-ig szobrászattanár volt a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában. 2009-ben a nyíregyházi Templom közben avatták fel a négy szoborból (Tavasz, Nyár, Ősz, Tél) álló Hangulatok című munkáját. Számos magyar városban volt már egyéni kiállítása. Munkái, alkotásai több mint 8o csoportos kiállításon voltak láthatóak Románián, Németországon, Norvégián át egészen Kínáig.

Több kitüntetést kapott, elnyerte Nyíregyháza város ösztöndíját, résztvevője a művésztelepeknek, ahol jobbára a közgyűjteményekben őrzött ötvösművészeti és éremalkotásait láthatják az érdeklődők. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, s a szobrászok és érmészek tömörülésének.

Művészi hitvallása

Magánélete is rendezett: két felnőtt fia van, Tamás és László, előbbi informatikus, utóbbi grafikus, s már három unoka gyarapítja a családot.

Amikor művészi hitvallásáról kérdezem, azt válaszolja: – A szobrászatot számomra a tömör, erőteljes, zárt formák jelentik… Faszobraim testvérei érmeimnek és kisplasztikáimnak, melyekről egy neves művészettörténész, Banner Zoltán írta: „…groteszk fintorral emlékeztetnek arra, hogy noha a mindenség viszonylatában csupán játékszerek vagyunk, éppen a játék avat emberekké”.

Az idén hetvenéves lesz a Zagyva házaspár, ebből az alkalomból életmű-­kiállítást szerveznek, ahol az elmondottakról a saját szemükkel is meggyőződhetnek a érdeklődők.

Angyal Sándor