schmidt mária

2019.06.17. 13:21

A kommunisták azt hitték, a nép majd elfelejti, hogy ők a gyilkosok (videó)

A 30 éve szabadon címmel rendezett tablókiállítás megnyitóján a Terror Háza Múzeum főigazgatója is felszólalt.

Fotós: Mónus Márton

Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 30. évfordulója alkalmából “30 éve szabadon” címmel rendezett tablókiállítást a Terror Háza Múzeum, melyet a rendszerváltás emlékévének koordinálására felállított emlékbizottság elnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitott meg – írja a Pesti Srácok.

Az eseményen felszólalt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is, aki a rendszerváltás “tökéletes tökéletlenségeiről” beszélt nyitóbeszédében, illetve a Pesti Srácok stábjának exkluzív interjúban mondta el, hogy mit is gondol a 30 évvel ezelőtt történtekről.

Hasonlóan tett Tőkés László, a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke, az 1989-es romániai forradalom hőse is, aki a rendezvény díszvendégeként volt jelen. Az évforduló alkalmából este 8-tól Szabadságkoncertet tartottak a Hősök terén, ahol fellépett többek közt a Beatrice, Vikidál Gyula, a KFT és Varga Miklós is.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=532&v=hPiOAs9gu7k

Tegnap este a Hősök terén ingyenes koncerttel ünnepelte Magyarország azt, hogy 30 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai temetésén több százezer ember demonstrálta, hogy elege van a kommunista diktatúrából, és szabadságot akart. Ezen a napon verte be a magyar nép az utolsó szeget a kommunizmus koporsójába. Az utcára vonulók puszta száma és egy bátor ifjú szónok, Orbán Viktor ugyanis kinyilvánították: nem kérnek többet a diktatúrából.

Ennek és az ezután következő eseményeknek állított emléket a rendszerváltás emlékéve, melynek keretein belül tablókiállítást adtak át a Terror Házában a kommunizmus éveiről, illetve ingyenes koncerttel tisztelegtek a 30 évvel ezelőtti események előtt, annak helyszínén, a Hősök Terén. Onnan indult ugyanis a Nagy Imrét és mártírtársait végső nyughelyükre kísérők menete, ott látszott végleg megremegni a kommunizmusnak nevezett kártyavár.

A jövő záloga az emlékezet

Schmidt Mária nyitóbeszédében elmondta, vannak olyan pillanatok, melyeket az ember sosem felejt el. Mint mondta, neki ilyen volt 1989. június 16-a, mikor érezni lehetett, hogy közeledik a változás, a rendszerváltozás. Aztán ide sorolta azt az 1989. október 23-i napot is, mikor hallotta, hogy kikiáltják a Magyar Köztársaságot. Mint mondta, fontos az ilyen emlékek megőrzése és továbbadása, hiszen a később született generációk csak az emlékek átadása útján értesülhetnek arról, miért fontos a szabadság.

A megkésett igazságok kora

Gulyás Gergely, az emlékbizottság elnöke továbbvitte Schmidt Mária gondolatmenetét, mint mondta, jelenleg 3,5 millió magyar van, aki már a 30 évvel ezelőtti események után született, akik így nem emlékezhetnek a rendszerváltásra és arra, ami előtte volt. A miniszter szerint az idősebb generációk felelőssége és kötelessége megismertetni őket a kommunista diktatúra igaz arcával.

Gulyás kitért arra is, hogy egyes olyan országok, amelyeket nem érintett a szovjet diktatúra, egyenesen tagadják a kommunizmus bűneit, de Magyarországon is “szünetelt” a rendszerváltás 2002 és 2010 között, mikor az MSZMP jogutódja, az MSZP kormányzott a kádári irányelveket szem előtt tartva, különösen a gyülekezési szabadság körét tekintve – utalt a 2006-os megmozdulások kíméletlen szétverésére.

Kiemelte, a történelmi fordulópontoknál, mint amilyen 1848, 1867, 1918 vagy 1945 volt, Magyarország rendszeresen megbotlott, ezekből rosszul jött ki, azonban 1989- et végre sikeresen vett akadálynak minősítette a miniszter. Ennek kapcsán azt is elmondta, jelenleg a megkésett igazságok korában élünk, hiszen a pártállam kiszolgálóinak nagy részét sosem vonták felelősségre, ugyanakkor legalább az ártatlanul elítéltek rehabilitációjára sor került. Mint mondta, Magyarország a szabadság hazája lett.

Ceausescu is Budapesten bukott meg

Nagy Imre újratemetésére visszaemlékezve Tőkés László elmondta, Romániából követte az eseményeket és mint fogalmazott, a határon túlról úgy tetszett, mintha egy veremből figyelné végig a történéseket, melyből nincs kiút. Mint kifejtette, hasonló nemzeti összefogás akkor elképzelhetetlen lett volna Romániában. Ennek ellenére, a 30 évvel ezelőtti budapesti események erőt és hitet adtak neki a kommunizmus elleni küzdelem folytatásához, és ahhoz, hogy tevékenyen járuljon hozzá Ceausescu bukásához.

Borítókép: Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédet mond a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulója alkalmából rendezett, 30 éve szabadon című kiállítás megnyitóján a budapesti Terror Háza Múzeumban 2019. június 16-án, az 56-os vértanúk emléknapján.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában