Járvány

2020.04.29. 11:16

Álhírek középpontjába került a koronavírus-törvény és a gazdaságvédelem

Az elmúlt időszakban a legtöbb álhír a koronavírus-törvénnyel kapcsolatban jelent meg, ám a kormányzat gazdaságvédelmi intézkedései – ahogy már korábban is – továbbra is gyakori fake news téma volt. E két terület mellett az egészségügyi adatok kapcsán is jelentek meg megtévesztő hírek.

Tovább folytatja a Századvég Alapítvány a Fake News Figyelőt, amely a veszélyhelyzet idején megjelenő álhírekre, pánikkeltésre alkalmas kijelentésekre vagy félretájékoztatásokra hívja fel a figyelmet – hívja fel a figyelmet közleményében a Századvég.

Az álhírek hasonlóan a korábbi trendekhez, legfőképpen a koronavírus-törvénnyel és a gazdaságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatosan jelentek meg.

Jellemző, hogy

az álhírek az egyes kormányzati intézkedéseket tévesen, vagy hiányosan mutatták be, sőt, az is előfordult, hogy egyszerűen azt állították, hogy a gazdaság helyzetéről egyáltalán nem esik szó kormányzati szinten.

A koronavírus-törvényt illetően továbbra is a jogállamiság és a demokratikus működés veszélyben léte az álhírek tárgya, függetlenül attól, hogy az Alaptörvény, illetve az elfogadott törvények, intézkedések egyértelmű és világos módon rögzítik a kormányzat jogosítványait a veszélyhelyzet idejére. Ezzel összefüggésben egyre gyakrabban megjelenő politikai állásfoglalás a balliberális véleményvezérektől, hogy az EU gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, sőt, akár tartson vissza bizonyos forrásokat.

A pánikkeltésre, félrevezetésre alkalmas hírek mintegy 10-15 százaléka foglalkozott az egészségügyi mutatókkal, statisztikákkal. Ezek az álhírek jellemzően olyan félrevezető állításokat fogalmaztak meg, amelyek szerint Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően rossz a helyzet, sőt, egyes ellenzéki politikusok szerint Magyarországon a legmagasabb a halálozási ráta a világon, miközben

számos hivatalos statisztika és nemzetközi összehasonlítás alapján látható, hogy lakosságszám-arányosan Magyarországon jelentősen kevesebb a koronavírussal kapcsolatos elhalálozás, mint Európa legtöbb országában.

Az álhírek terjedésére jellemző, hogy egy-egy sajtóorgánum vagy véleményvezér közzéteszi a félrevezető állítást, majd a balliberális sajtóhálózatban egymás cikkeit szemlézve terjesztik tovább a megtévesztő híreket annak érdekében, hogy még több felületen, még gyorsabban, még több embert érjenek el.

Az álhírek, félrevezető vagy félelemkeltésre alkalmas állítások, valamint ezek cáfolatának rendszerezett táblázata ezen a linken érhető el.

Módszertani szempontok

Az álhírek problémájával a Századvég Folyóirat 84. Száma is foglalkozott már 2017-ben. Az álhír megnevezés olyan hírcikkekre vonatkozik, amelyeknek nincs tényszerű alapjuk (azaz hamisak), de hírként jelenítik meg őket. Ezen felül az álhír fogalmát a magyar jogalkotó a koronavírus-járvány körülményeire vonatkozóan is meghatározta, illetve kiterjesztette a Büntető Törvénykönyv 337. §-a (2) bekezdésében, miszerint aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik