Alapjogokért Központ: Magyarország következetesen érvényesítette céljait

Az elemzést Kovács Attila, a központ EU-s munkacsoportjának projektvezetője és Kurucz Orsolya projektvezető ismertette. Az elemzés szerint a Magyarország és Lengyelország által „kiharcolt eredmények” nemcsak pénzügyi, hanem politikai szempontból is jelentősek.

Magyarország végig következetesen érvényesítette prioritásait: azt, hogy az azonos fejlettségű országoknak azonos mennyiségű forrás járjon, mindeközben pedig végig szolidáris maradt a koronavírus-járvány által leginkább sújtott déli országokkal.

A megállapodás eredményeként mind a helyreállítási alap, mind a kohéziós források esetében nőtt a magyar részesedés, összesen 3 milliárd euróval – közölték.

Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes közölte: komoly viták övezték a tárgyalás öt napját, amelyek a „fukar négyek” – Hollandia, Dánia, Svédország és Ausztria -, valamint a többi tagállam között bontakoztak ki.

Az említett négy országgal kialakult konfliktusban fontos szerep jutott a déli tagállamoknak, Magyarországnak és Lengyelországnak – hangsúlyozta.

Magyar szempontból „a legnagyobb kérdést a jogállamisági kritérium és a pénzügyi források összekapcsolása jelentette”. Kiemelt fontosságú, hogy kikerült a megállapodás szövegéből a „jogállamisági kondicionalitás” és a pénzügyi források azonnali összekapcsolása – közölte Kurucz Orsolya.

Hasonló jelentőségű Angela Merkel német kancellár azon jelzése, hogy törekedni fog a Magyarországgal szemben az Európai Parlament által „erőltetett” hetes cikk szerinti eljárás idei lezárására – mondta.

„Miniszterelnöki siker, hogy jelentős többletforrásokra is szert tett Magyarország a csúcs alatt”

- közölte.

A helyreállítási alap forrásai is kohéziós, fejlesztéspolitikai jellegűek, így a fejlesztéspolitikára költhető források túllépik a jelenlegi ciklusban rendelkezésre álló összegeket – összegzett.

Kovács Attila az EU-csúcs alatt a „fukar négyek” álláspontját képviselő Mark Rutte holland miniszterelnököt bírálta.

Olyan politikus szeretné oktatni demokráciából, jogállamiságból a közép-európai országokat, köztük Magyarországot, akinek elmúlt tízéves pályafutása „hemzseg a botrányoktól”

- mondta.

Az állam és kormányfők megállapodásába az Európai Parlament „erejét fitogtatva szeretne beleszólni”, azonban ebben az ügyben „nem osztanak komoly lapot az EP-nek” – közölte.

„További munka vár” a magyar kormányra és a Fidesz brüsszeli politikusaira, mivel „a demokratikus felhatalmazás nélkül politikaformáló tényezőkké vált ngo-k” továbbra is részesülhetnek uniós forrásokból – mondta Kovács Attila.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar kormányfő a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón 2020. július 21-én.