Ország-világ

2020.11.19. 10:01

Soros György: Magyarország és Lengyelország ellen fel kell lépni

A tőzsdespekuláns a Project Syndicate oldalán megjelent véleménycikkében úgy fogalmaz, hogy Magyarország és Lengyelország ellen fel kell lépni, mivel mindkét állam hallatlan módon megsérti a jogállamiságot. Soros ma megjelent írásában pont azzal vádolja a magyar kormányt, amit ő akart megtenni: ki akarta rabolni az országot.

Magyarország és Lengyelország ellen uszít Soros György a Project Syndicate oldalán megjelent véleménycikkében. A tőzsdespekuláns úgy fogalmazott, hogy Magyarország és Lengyelország „ellen fel kell lépni”, mivel szerinte mindkét állam „hallatlan” módon megsérti a jogállamiságot – írja a Magyar Nemzet. Soros arról értekezett, hogy az Európai Unió nem engedhet a két ország „zsarolásának” az EU hétéves költségvetése és a 750 milliárd eurós segélycsomag vitája kapcsán. Legújabb offenzívájában a milliárdos gondosan felépített kleptokráciának nevezte a nemzeti kabinetet, amely szerint „alkotmányos trükkökkel (…) kilopta az ország szemét”.

A tőzsdeguru a magánalapítványok létrehozása mellett a lélegeztetőgép-beszerzést is korrupciónak nevezte, egyúttal a baloldal kétharmados győzelmét nevezte kívánatosnak a 2022-es választáson. Továbbá Soros Soros a jogállami mechanizmus meglétéről már mint tényként beszélt, s az ő értelmezésében, ha nem fogadják el az EU új költségvetési tervezetét, akkor az év végén lejáró büdzsé azzal kiegészítve él tovább, hogy hazánk és a lengyelek nem juthatnak támogatáshoz.

Mint ismert, Soros György erős befolyást gyakorol Brüsszelre, ő maga rendszeresen egyeztet az EU-s intézmények liberális vezetőivel, köztük Frans Timmermanssal, az Európai Bizottság jelenlegi alelnökével, s számos NGO-ja is folyamatosan kilincsel a brüsszeli hivatalnokoknál.

Megvette volna az OTP-t

Soros György 1994-ben, az OTP privatizációjakor részesedést akart vásárolni a pénzintézetben – idézi fel a Magyar Nemzet. Az OTP volt a korábbi kommunista rendszer egyetlen lakossági bankja, így a piacgazdaság indulásakor bizonyos tekintetben monopolhelyzetben volt, ugyanakkor voltak, akik úgy gondolták, nincs nagy jövője az új rendszerben. A pénzintézet élére 1992-ben került Csányi Sándor, aki ügyesen vezette át a bankot a piacgazdaságba.

A rendszerváltáskor rögtön felmerült a privatizáció kérdése, a Horn-kormány 1994-es hivatalba lépésével, de különösen az 1995-ös Bokros-csomag után a folyamat nagyobb sebességre kapcsolt, már csak az üresen kongó államkassza miatt is. Ekkor vált aktuálissá sok más iparág és bank mellett az OTP privatizációja is, miután korábban már kerültek kisebbségi részesedések például önkormányzatokhoz, és kárpótlási jegy cseréje útján magánbefektetőkhöz is.

A további privatizáció, vagyis a bank nagyobb hányadának eladása még nem volt eldöntve, mindenesetre Soros György bejelentkezett, hogy részt venne abban.

Az első hírek még június végén Londonból, New Yorkból röppentek fel. Eszerint a Soros Alapítvány olyan hosszú távú hazai tőkebefektetést keres, melynek hozama tartósan biztosíthatja budapesti alapítványa és egyeteme fennmaradását.

A közvetítőként felkért Demján Sándor négy konkrét lehetőséget javasolt, közülük az OTP kisebbségi résztulajdona tűnt a legígéretesebbnek. Soros induló ajánlatként egy kétlépcsős – öt-, majd tízmilliárdos – tőkeemelést kínált fel, amellyel névértéken mintegy 25 százalékos tulajdonrészhez jutott volna a legnagyobb hazai takarékbank portfóliójából. A nyilvános ajánlatnak azonban – részint szakmai, részint politikai megfontolásból – egyre több ellenzője akadt. Előbb csak az összeg mérséklődött ötmilliárdra, majd október közepén a részvények reális értékbecslését, a privatizációs szervezet, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) és a kormány megegyezési szándékát kétségesnek találva az ajánlattevő csalódottan visszalépett.

Kihasználta a 2008-as összeomlást

A másik, lényegesen nagyobb port kavaró ügylet a 2008-as válság legnehezebb időszakára esik. Mint ismeretes, a válságot az okozta, hogy amerikai bankok nyakló nélkül hiteleztek a korábbi ingatlanárrobbanás idején, sokszor érdemi adósvizsgálat nélkül. Amikor az ingatlanárak esni kezdtek, a sok rossz hitelt összecsomagolták egy portfólióba, értékpapírosították, és eladták más bankoknak, elfedve előlük, hogy nem sokat érnek.

Amikor ez kiderült és az ilyen papírokat birtokló bankokat csőd fenyegette, kirobbant a válság. A legtöbben először úgy gondolták, hogy csak amerikai bankok érintettek, de aztán elindultak a pletykák, hogy európai bankoknál is lehetnek ilyenek, akár az OTP-nél is (ennek valószínűsége elenyésző volt a bank működését ismerve). Mindenesetre az OTP részvényárfolyama esni kezdett, és értékpapírjainak árfolyama kevéssel hatezer forint alatt állt meg (ekkor már majdnem felére esett a részvények ára). Sok befektető korábban nem tudta elképzelni, hogy ennél lejjebb kerüljön az ár, ezért hitelre is vásároltak a papírból úgy, hogy nagyjából eddig a szintig tudták gond nélkül finanszírozni a papírt, alatta a részvény értéke nem fedezte a hitelt, ezért kényszerűen el kellett adniuk.

Az akció és a büntetés

Jól tudta ezt Soros György alapja is, ezért október 9-én, amikor már a kritikus szint közelében volt az ár, hatalmas mennyiséget zúdított a piacra: short pozíciót nyitott és tudta, hogy az általa mélybe küldött áron fog elindulni a hiteles pozíciók kényszereladása, ami tovább csökkenti az árat, ő pedig szép haszonnal lezárhatja a short pozíciót.

Az ügyleten 675 ezer dollárt keresett a Soros-birodalom, felügyeleti eljárás indult azonban az ügylet kivizsgálására, végül a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Soros Fund Management LLC-t 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

A Soros Fund Management LLC a PSZÁF határozata ellen bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, végül hosszú jogi procedúra után a bíróság azt elutasította.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában