Ország-világ

2021.06.10. 08:41

Így tették tönkre a magyar családokat és a nyugdíjasokat Gyurcsányék

Szerdán nagyszabású gazdasági programot hirdetett Orbán Viktor: az intézkedések a társadalom valamennyi csoportját pozitívan fogják érinteni. A magyar gazdaság több mint egy évtizede szárnyal, aminek a gyümölcsét most lehet learatni. Most érdemes felidézni azt is, hogy nem volt ez mindig így: a baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikájukkal államcsőd közelébe navigálták az országot, behívták az IMF-et, valamint a magyar családokat folyamatosan megsarcolták. Gyurcsány Ferenc és barátja, egyúttal utódja, Bajnai Gordon politikája kimerítette az ország erőforrásait, a magyarok belefásultak az állandó megszorításokba. Mutatjuk, hogyan zsigerelte ki Magyarországot a Gyurcsány-Bajnai páros.

„Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet” - talán ezek a hírhedt őszödi beszéd legismertebb gondolatai.

 

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök így jelezte kiszivárgott, 15 évvel ezelőtt elmondott szónoklatában, hogy a baloldali kormányok felelőtlen gazdaságpolitikájának következtében Magyarország óriási bajban van. Nem sokkal ezután a magyar családok és a nyugdíjasok komoly megszorító csomagot kaptak a nyakukba – idézi fel az Origo.

Az őszödi beszéd után

Gyurcsány Ferenc pár nappal a beszéd elmondása után, egyúttal három hónappal a kiszivárgása előtt, tehát 2006 júniusában az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén bejelentette, hogy

  • 30 százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára;
  • a nyereséges vállalkozásoknak és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeknek négy százalék szolidaritási különadót kell befizetniük;
  • a kormány jövő évtől be kívánja vezetni a házipénztári adót (ezt azoknak kell megfizetniük, akiknek a napi pénztáregyenlegük éves átlaga több mint kétszerese a készpénzes értékesítésük átlagos napi összegének – szerk.);
  • az áfa 15 százalékos kulcsát pedig már 2006. szeptember 1-jétől húsz százalékra emelik;
  • az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli a kormány;
  • a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék négy százalékról hat százalékra emelkedik,
  • a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra nő;
  • jövőre pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nő, hat százalékról hét százalékra;
  • a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót vezet be;
  • illetve a korábban megígért adócsökkentési programot elhalasztják.
  • A magyar társadalmat valósággal sokkolták a kilátásba helyezett intézkedések, a nemzetközi sajtó is értetlenül állt a dolog előtt. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) arról írt, hogy „a magyarok dörgölik a szemüket, főleg azok, akik a szocialisták és a szabad demokraták koalícióját a következő négy évre még kényelmesebb többséggel ruházták fel”.

    Valóságos hidegzuhany volt ez, hiszen Gyurcsányék a választási kampányban még teljesen mást ígértek: erős Magyarországot és büszke köztársaságot. Ebből aztán semmi nem lett, az ország a rendszerváltás óta nem került ilyen rossz állapotba.

    A volt kormányfő Új egyensúly program néven csomagolta be a megszorításokat, de a kommunikációs trükk hosszú távon nem jött be.

    A megszorításoknak közel sem lett vége 2006 nyarán, annak hatásai több területen is megfigyelhetőek voltak.

    Egészségügy:

    A kormány a minimálbér reálértékét nem emelte, a növekedésnél magasabb volt az infláció. Mivel az egészségügyi dolgozók bérének reálértékét sem növelték, több ezer orvos és ápoló hagyta el a pályát vagy az országot. A második Gyurcsány-kormány súlyos bűne, hogy elhanyagolta az egészségügyi intézményeket: a kórházak és az orvosi rendelők állapota drasztikusan romlott. A megszorító intézkedések következtében több tucat kórházat kellett bezárni, 3000 orvost és 6000 egészségügyi szakdolgozót kirúgni, a kórházak adóssága jelentősen nőtt, 600 milliárd forintot vontak el az egészségügytől.

    Családok:

    A Gyurcsány-kormány eltörölte a családi adókedvezményt az 1 és 2 gyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét 60 százalékkal, nevetséges mértékűre csökkentették.

    Mindezek mellett elvettek egyévnyi gyest. Ezenkívül visszavonták a támogatott forinthiteleket, ezzel devizacsapdába kergették a magyar családokat. Egekbe emelték a tankönyvek árát, a nyereséges Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálták.

    A baloldal 2 év alatt (2007-2008) több mint 14 000 tanárt tett utcára, és több mint 100 iskolát zárt be. További 748 iskolát szüntettek meg, azokat beolvasztották más intézményekbe, ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola. Összesen 283 óvodát zártak be, 1191 óvónőt rúgtak ki. Ezzel egy időben csökkentették a diákok utazási kedvezményét 17,7 százalékkal, és 28 vasúti mellékvonalat zártak be 942 kilométer hosszan. Nem mellesleg fizetős lett az óvodai és bölcsődei étkeztetés.

    A Gyurcsány-kormány bevezette az egyetemi tandíjat, amit a 2008-as sikeres népszavazás törölt el. Arról nem beszélve, hogy 5,9 százalékról 11,3 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya a volt kormányfő megszorításai következtében.

    Önkormányzatok:

     

    1300 milliárd forintra növelték az önkormányzatok adósságát, hiszen elvonták tőlük a pénzt. Igaz, a feladatköreiket nem csökkentették. Jól mutatja a helyzetet, hogy csak Budapesten 251 milliárd forint adósságot hagytak hátra. Leállították a MÁV fejlesztését: a társaság adóssága 2010-re 300 milliárd forintot tett ki. Eladták a nyereséges szállítmányozási üzletágat (MÁV Cargo). 80 milliárd forint adósságot halmoztak fel a BKV-nál, ezzel a vállalat hitelképtelen lett, a fejlődés itt is leállt.

    A 2008-as gazdasági válság

    Az ország csődközeli állapotba került Gyurcsány megszorító intézkedései következtében: az emberek alig tudták kifizetni a havi számláikat, vállalkozások sokasága ment tönkre, a közhangulat pedig sosem látott mélypontra jutott.

    Nem segítette a helyzetet a 2008-as gazdasági válság, ami váratlanul érte a romokban lévő magyar gazdaságot. Gyurcsány Ferenc a válság Magyarországra vonatkozó hatásainak csökkentésére 12 pontos csomagot jelentett be, amiben sok mindent megígért, de ezekből csak a megszorításokat tartotta be. Olyannyira, hogy a volt kormányfő pár nappal később behívta az országba a Nemzetközi Valutaalapot (IMF): a magyar kormány egy giga hitelcsomagról állapodott meg a nemzetközi szervezettel. Az IMF feltétele az volt, hogy a hitelért cserébe 300 milliárd forintos költségcsökkentést (azaz durva megszorítást) kell végrehajtania.

    A nemzetközi szervezet nyomására Gyurcsány 2008 októberében újabb megszorító csomaggal jelentkezett. Ennek részeként az állami költségcsökkentés mellett a közszféra béreinek befagyasztását jelentette be, és a 13. havi bért is visszavonták. Már ekkor csökkentették a 13. havi nyugdíj értékhatárát (80 ezer forintban) és a jogosultak körét.

    A folyamatos megszorítások és a gazdaság folyamatosan romló eredményei miatt Gyurcsány 2009 márciusában megbukott, megüresedett helyére pedig bizalmi embere, Bajnai Gordon érkezett.

    Gyurcsány Ferenc kezet fog Bajnai Gordonnal a MSZP 2009-es rendkívüli pártkongresszusán Forrás: MTI/Kovács Tamás

    A „korrekciós” csomag

    Az új kormányfő nem sokkal a váltást követően, áprilisban jelentette be programját, amiben a költségvetési kiadásokat 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezték csökkenteni. Viszonyításképpen: ez a 2008-as költségvetés 10 százalékát jelentette.

    Azaz, egy egészen durva megszorítást kaptak a nyakukba a magyar emberek.

    A Bajnai-csomag az élet minden területét érintette, az állandósult megszorítások kifárasztották a magyar társadalmat.

    A közszférában két évre befagyasztották a bruttó bértömeget (vagyis béremelést csak elbocsátásokkal lehetett volna kapni). Emellett a kormány visszavonta a 2009 második félévi keresetkiegészítést, és megszüntette a 13. havi bért. Arról nem is beszélve, hogy drasztikusan megvágták az önkormányzati támogatásokat.

    A csomag kifejezetten hátrányosan érintette a nyugdíjasokat. Bajnaiék előrehozták a nyugdíjkorhatár emelését, a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót visszavonták, valamint megszüntették a 13. havi nyugdíjat.

    Emellett több szociális megszorítást is hoztak. A baloldali kormány 10 százalékkal csökkentette a táppénzt, befagyasztotta a családi pótlékot, rövidítette a gyes és a gyed idejét két évre háromról (ehhez bölcsődeépítéseket ígértek, de azok nem valósultak meg). Ezenkívül megszüntették a lakástámogatási rendszert, és fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt.

    A csomag részeként csökkentették a tömegközlekedés támogatását, aminek következtében drágultak a jegyek és a bérletek. Nem mellékes, hogy az EU-s agrártámogatások nemzeti önrészét is megvágták. Az adórendszert is komolyan érintették a megszorítások: 25 százalékra nőtt az áfa, (újra) kilátásba helyezték az ingatlanadót és a vagyonadót, valamint nőtt a személyi jövedelemadó.

    A baloldal után gazdasági növekedés

    A történet vége ismert: 2010-ben a választók kétharmados felhatalmazást adtak a Fidesz-KDNP pártszövetségnek, a jobboldal azóta is kormányon van, Orbán Viktor egymás után három országgyűlési választást nyert kétharmados többséggel. Az új kabinetnek sikerült talpra állítania a magyar gazdaságot, ami azóta is folyamatosan növekszik.

    Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentett be (újabb) nagyszabású gazdasági csomagot – a magyar családok és nyugdíjasok érdekében.

    Borítókép: Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt-PM szövetség vezetője, Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke (b-j)

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában