Ország-világ

2021.06.23. 06:18

Kétharmad nélkül lehetetlenség alkotmányozni

Még egy esetleges kétharmados parlamenti győzelem esetén is csínján kellene bánnia a baloldalnak az alaptörvény módosításával Fodor Gábor szerint, aki teljesen elfogadhatatlannak nevezte Vörös Imre jogtudósnak azt az elképzelését, hogy a szivárványkoalíció egyszerű többséggel, illegitim módon alkotmányozzon.

Az SZDSZ egykori elnöke szerint az is képtelenség, hogy Vörös és társai a hitleri, náci Németországhoz hasonlították a magyar jogállamiság helyzetét – mondta a Magyar Nemzetnek.

Több más visszavonult baloldali vagy liberális politikus mellett Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke is erősen aggályosnak nevezte azokat a nemrégiben napvilágot látott javaslatokat, hogy az ellenzék a 2022-es országgyűlési választáson megszerzett esetleges győzelme esetén, szűk többség birtokában is – jogellenesen – hatályon kívül helyezze a 2011-ben megszavazott alaptörvényt. Az először Vörös Imre, egykori alkotmánybíró által felvetett elképzelés szerint az Országgyűlésnek át kellene vennie az Alkotmánybíróság jogköreit és érvényteleníteni az alaptörvény rendelkezéseit, amit azzal indokolt az 1990-es években a CEU-n is oktató jogtudós, hogy egyes törvények a közhatalom kizárólagos birtoklását alapozzák meg, és az Alkotmánybíróság elmulasztotta az ez elleni törvényes fellépést. A hasonló nézeteket hirdető Elek István egészen odáig ment, hogy azt állította, „az Orbán-rendszer felszámolta a jogállamot, s már nem demokráciában élünk”.

Bitorolnák a kétharmados jogokat

„Minden hasonló konstrukciót politikailag is elhibázottnak tartok. Egy politikai erőnek még a választáson szerzett kétharmados győzelme esetén is rendkívül körültekintően kell eljárnia, ha meg akarja változtatni az alaptörvényt, mivel alkotmányossági kérdésekben a lehető legszélesebb konszenzusra kell törekedni” – fejtette ki Fodor Gábor. Tehát – folytatta – kétharmados többség hiányában teljesen elfogadhatatlan az alaptörvény módosítása, de még annak birtokában is fontos lenne egyeztetnie az esetlegesen kabinetet alakító baloldali összefogásnak az akkori ellenzékével.

Megjegyezte: bár a Fidesz–KDNP legitim módon szavazta meg az új alaptörvényt 2011-ben, szerinte hibát követtek el azzal, hogy nem folytattak szélesebb körű politikai és társadalmi egyeztetést. „A legkiválóbb jogi konstrukciók is elbuknak, ha a jogalkotó nem reflektál megfelelően a politikai helyzetre. Szűk többséggel nem lehet ilyen jelentős döntéseket meghozni, még olyannyira helyesnek hitt célok érdekében sem” – hangsúlyozta a liberális politikus, aki azt nevezte kívánatosnak, hogy az alaptörvényt módosítani szándékozó mindenkori hatalom a Horn-kormányhoz hasonlóan ideiglenes négyötödös szabályt alkotna alkotmányozási kérdésekben. Fodor Gábor arra is rámutatott, hogy minden bizonnyal az Európai Unióban sem fogadnák el, ha az ellenzék Vörös Imréék javaslatai alapján járna el, hiszen jóval kisebb volumenű ügyekben is megmutatkozott, hogy Brüsszelnek maghatározóan fontos a jogállami normák megtartása.

Ismét előhúzták a nácikártyát

Az egykori SZDSZ-elnök képtelenségnek nevezte, hogy Forgács Imre, a Bajnai-kormány Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumának párton kívüli vezetője gyakorlatilag egy kalap alá vett több magyar jogszabályt Hitler náci rezsimjének fajvédő törvényeivel. Forgács ezzel azt akarta szemléltetni, hogy egy hatályban lévő törvény nem biztos, hogy összhangban van a jogállammal. Ezzel szemben Fodor Gábor szerint még analógiás párhuzamba sem állítható a két szituáció, hiszen Hitler – bár legitim módon, választásokon – került a hatalomba, ám rögtön felszámolta a demokráciát, és például eltörölte a választásokat is, többet nem mérette meg magát a nép előtt. „Nem kérdés, hogy Magyarország demokrácia, van sajtó- és szólásszabadság, s az ellenzék hallathatja a hangját. Még akkor is, ha szerintem ezek a jogok és értékek az utóbbi időben sokat gyengültek” – fejtette ki Fodor Gábor.

Korábban mások mellett Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere és Hack Péter, az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese is bírálta Vörös Imre és társai elképzelését. Hack a Mandinernek nyilatkozva úgy vélte, hogy polgárháborús helyzetet idézne elő, ha egy kormányerő kétharmados többség nélkül kezdene alkotmányozni. Szerinte az ellenzéknek arra kellene törekednie, hogy megszerezze ezt a szintű támogatottságot a következő választáson, amire reális esélyük van, hiszen a rendszerváltás óta eltelt nyolc parlamenti ciklusból négyben volt kétharmados többsége a győztes pártoknak vagy a koalíciójuknak.

Visszamenőleges hatály?

Hack Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 12 év jogrendszerének a semmissé nyilvánítása olyan kérdéseket is felvet, hogy érvénytelenné válnak-e az ebben az időszakban hozott bírósági ítéletek, vagy hogy visszafizetik-e a pártok az említett intervallumban felvett állami támogatást. Kónya Imre pedig egyebek mellett arra mutatott rá, hogy éppen Vörös Imre koncepciója hajaz a hitleri felhatalmazási törvény alapján történő hatalomgyakorlásra. Szavai szerint ugyanis ha a parlament kellő választói felhatalmazás nélkül alkotmányoz, sőt alkotmányosságot vizsgál, akkor onnan már csak egy lépés, hogy az általa létrehozott kormány vegye át tőle ezt a szerepet. Az egykori MDF-es politikus emlékeztetett: szemben Vöröséknek a baloldal számára készített terveivel, arra soha nem volt példa, hogy a Fidesz-többség bármikor is átvette volna az Alkotmánybíróság alkotmányosságvizsgálati jogosítványait, azaz hogy magához vonta volna az alkotmányosság megítélését.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában