A V4-országok közösen segítenek Litvániának a migrációs hullám megfékezésében (videó)

Mi, közép-európaiak jogosan lehetünk büszkék magunkra, ugyanis hatékony választ adtunk a koronavírus-járványra – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a visegrádi négyek külügyminiszteri találkozóján, Komáromban. A magyar tárcavezető hangsúlyozta: a négy ország most is, a harmadik hullám után gyors lépéseket tett a járvány megfékezésére.

Szijjártó Péter a gazdasági kérdéseket érintve úgy fogalmazott: A V4-elnökség legfontosabb célja a gazdaság gyors újraindulása. Mint mondta, ez adóemeléssel nem megy. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország ellenzi a globális minimumadót.

Mi megdolgoztunk azért, hogy alacsony adókat vezessünk be.

A miniszter elmondta azt is: Magyarország el akarja érni év végére az 5,5 százalékos növekedési arányt. Mint mondta: Magyarország a világ 11. legnyitottabb gazdaságú országa.

A külgazdasági és külügyminiszter a migrációt érintő kérdésben úgy fogalmazott: a V4-ek ellenzik a kötelező betelepítési kvótát, amelyet az Európai Unió szorgalmaz. A tárcavezető részletezte, hogy nemcsak keletről van egy növekvő migrációs nyomás, hanem Afrikából is, sőt ezekhez jön egy új irány: Belarusz. Szijjártó Péter kiemelte, a V4-országok megállapodtak abban, hogy közösen segítenek Litvániának a Belaruszból érkező migrációs hullám megfékezésében.

A Magyar Nemzet kérdésére a miniszter emlékeztetett: Magyarország hat évvel ezelőtt óriási politikai kereszttűzbe került, amikor feltartóztatta a migrációs hullámot, de mint mondta, ma már ez nincs így. Hangsúlyozta, hogy a határvédelemben jogi, politikai, fizikai lépéseket is kell tenni, és fontos, hogy ez az európai politikának is része legyen.

A sajtótájékoztatón Ivan Korcok szlovák külügyminiszter rendkívül hasznosnak és fontosnak minősítette az Európai Unió jövőjéről Komáromban tartott miniszteri eszmecserét. Megjegyezte: Szlovákia „picit más utat választott, mint Magyarország”, és először a lakosság véleményét fogja megtudakolni. Az „össz-szlovákiai vitának” erről a témáról augusztus végén kellene elkezdődnie – mondta.

Szlovákiában és a visegrádi csoportban is beszélni kell arról,

„az EU-ban nem látunk olyan veszélyt, hogy az EU valamiféle szuperállam irányába mozdulna el”, esetleg birodalmi ambíciói lennének

– jegyezte meg Ivan Korcok. Másfelől szerinte annak is nyilvánvalónak kell lennie, hogy az EU sem bírálhatatlan.

A szlovák miniszter hangsúlyozta:

„a visegrádi csoportban többet kell szólnunk arról, hogy az EU-nak számunkra nincs alternatívája”. Többet kell beszélni arról, „mit és hogyan akarunk csinálni az EU-ban”

– tette hozzá.

Ivan Korcok és Jan Kohout cseh külügyminiszter-helyettes egybehangzóan azt mondta, hogy országaik támogatják Litvániát. Mindketten elismeréssel szóltak továbbá a magyar visegrádi elnökség tervezett programjáról.

Jan Kohout cseh külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: a magyar elnökségi program legfontosabb céljai nemcsak Közép-Európának, hanem egész Európának is nagyon fontosak. Üdvözölte, hogy a program kiemelt fontosságot tulajdonít a szomszédsági kapcsolatok megerősítésének, amelyet a koronavírus-járvány komoly próbatétel elé állított.

Jan Kohout hangsúlyozta, hogy Csehország nagyon fontosnak tartja az Európa jövőjéről most kezdődött konferenciát, párbeszédet.

„Mindenki véleményét meg kell hallgatni. És fontos megtudni azt is, mi az, ami a polgároknak nem tetszik, min kell javítanunk”

– mutatott rá a cseh miniszterhelyettes.

Véleménye szerint ez a vita is jól mutatja, miért olyan fontos a V4 csoport. Nemcsak alapot teremt a véleménycseréhez,

„de olyan fórum is, amelyen keresztül jobban tudjuk érvényesíteni érdekeinket”

– jelentette ki a cseh külügyminiszter-helyettes.

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter is a találkozó fontos témájaként emelte ki az Európa jövőjéről szóló uniós vitát. Lengyelország azt várja, hogy a vitába az európai lakosságot sokkal inkább bevonják – közölte. Az uniós intézmények működéséről eddig a politikusoknak volt tapasztalatuk, e szervek által hozott döntések „túlnyomó része azonban az egyszerű lakosokat érinti” – jegyezte meg.

Elmondta, hogy

a találkozón az EU működésének jövőbeli formájával kapcsolatban a nemzeti parlamentek szerepének növeléséről folytattak eszmecserét. Megvitatták, mely kérdésköröket kellene a közös uniós politikára, bízni, és melyeket a tagállamokra.

A litvániai migrációs helyzettel kapcsolatban a lengyel miniszter „a Lukasenka-rezsim elképzelhetetlen nyomását” említette. Elmondta, hogy Vilnius a V4 tagországaitól külön-külön már segítséget kért, ezt a segítségnyújtást az országcsoport koordinálni akarja, és Litvánia „erős ügyvédje szeretne lenni, amikor a balti ország e példa nélküli kihívással szembesül”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Litvánia határa egyben uniós határ is, ezért európai reakcióra van szükség, elsősorban a legközelebbi szomszédoktól.

A térségbeli gazdaságnak a koronavírus-járvány utáni felépüléséről Zbigniew Rau azt mondta: nagyon jók a kilátások, a V4 gazdasági fejlődése hatással lesz az egész EU gazdaságára.

A nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának elhúzódását a lengyel külügyminiszter „megalapozatlannak” nevezte, nyomatékosítva, hogy ez a visegrádi országok közös álláspontja.

Borítókép: Ivan Korcokot, Szlovákia kül- és Európa-ügyi minisztere, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Jan Kohoutot, Csehország külügyminiszter-helyettese és Zbigniew Raut, Lengyelország külügyminisztere sajtótájékoztatót tartanak a V4-ek külügyminiszteri találkozóján Komáromban 2021. július 19-én.