Ország-világ

2021.08.07. 14:06

A botrány, ami megtorpedózhatja a Momentumot

Immár három hete gomolyog sűrű fekete füstként az a botrány, amely Cseh Katalin körül robbant ki. Az ügynek nincs olyan pontja, amely ne lehetne kínos a Momentumnak és magának Cseh Katalinnak.

Fotós: Kovács Attila

A Magyar Nemzet összefoglalójában szétválasztják az összegabajodó gazdasági és politikai szálait, bemutatják, hogy – az eddigi leleplező írások alapján – miről is szól a történt. S az is, miért veti tűzre megmaradt hitelességét is a Momentum és annak elnöke, Fekete-Győr András, ha továbbra is megtartják soraikban Cseh Katalint.

A történet így kezdődött: Cseh Katalin édesapja, Cseh Tibor 2010-ben céget alapított, ezt vezette 2013 és 2018 között a ma az Európai Unió Parlamentjében ülő politikus. A cég, a Pannónia Nyomda Kft. éppen ebben az időszakban, vagyis Cseh Katalin ügyvezetése alatt adott be pályázatot uniós forrásra.

S mi ezzel baj? Önmagában semmi. Csak a dolgok nem önmagukban állnak – hívja fel a figyelmet a lap.

1. Lebukás az olimpiával

A pályázat, mellyel végül 68 millió forintot nyert a Pannónia Nyomda Kft., holografikus technológia kifejlesztéséről szólt. A pályázat összefoglalója szerint azért jó a hologram, mert mint marketingeszköz, óriási hatást gyakorolhat a döntéshozókra. „Döntéshozónak tekintjük egy ingatlan beruházóját, lakás vásárlóját, egy terület bérlőjét, de esetünkben egy tervezett nagyberuházás (pl. 2024-es magyarországi olimpiai játékok pályázati anyagában a helyszínek színes holografikus megjelenítése) megvalósításának döntéshozóit és résztvevőit is, mely a példánál maradva nemzetgazdasági szintű döntés is lehet.”

A Cseh Katalin vezette cég szerint tehát a fejlesztésük, amelyhez az unió anyagi támogatását kérték, alkalmas lehetett volna a magyarországi olimpia helyszíneinek bemutatására. De csak volna, ugyanis Cseh Katalin és politikai csoportosulása, a Momentum aláírásgyűjtést kezdett az olimpia ellen, amellyel végül meg is fúrták a játékok magyarországi megrendezését.

Ráadásul mindez szinte egyidőben történt. Pályázatát a Pannónia Nyomda Kft. – mint az a Demokrata cikkéből kiderült – 2016. július 8-án adta be, a jogosultsági döntés pedig 2016 decemberében született meg. Alig egy hónap múlva pedig a Momentum hozzáfogott az olimpiaellenes aláírásgyűjtéshez. A pénz megvolt az olimpiával, majd az olimpia elleni fellépéssel jöhetett a politikai karrier?

2. Lebukás az uniós pénzekkel

Ha már politikai karrier… Cseh Katalin az egyik leghangosabb bírálója az uniós támogatások hazai elosztási rendszerének. „Ezeknek a pénzeknek semmi keresnivalójuk a pénzéhes oligarchák zsebében vagy a markukat tartó családtagoknál” – idézte a politikus egyik nyilatkozatát a Mandiner, de

rendre visszatérő elem Cseh Katalin nyilatkozataiban, hogy az EU-tól érkező összegeket a szegényeknek, az önkormányzatoknak, a civileknek, az embereknek kell adni.

S nyilván nem a kormányhoz hű vállalkozóknak.

A napvilágra került információk alapján Cseh Katalin maga cáfolta meg saját és pártja politikai jelszavait arról, hogy csak a csókosok kaphatnak itthon támogatást. Mert mi is történt?

A Pannónia Nyomda Kft. később újabb 217 millió forintot nyert uniós pályázaton, a köré csoportosítható más cégek pedig további 4,5 milliárdos uniós támogatáshoz jutottak az évek során.

3. Lebukás a technológiával?

A céghálónál is érdemes egy röpke pillanatot elidőzni. A szóban forgó vállalkozások – erről a Pesti Srácok közölt részleteket – azonos fióktelepeket használtak. Hogy miért fontosak a kapcsolatok? Hát azért – s erről a Bennfentes.net is közölt részleteket –, mert felmerül a gyanú, hogy a hologramos technológia, amellyel Cseh Katalinék cége a magyar olimpia építményeit szerette bemutatni, s amely kifejlesztésére uniós pénzt is kapott, már létezhetett. A Bennfentes összevetette az elérhető információkat, s ebből kiderült, hogy a Cseh Katalinék cége köré rendezhető cégháló egyik tagja, a Holotech Hungary Kft. svájci tulajdonosa, a HoloTech Switzerland AG már 2013-ban kifejlesztett hologramos technológiát.

4. Lebukás a fióktelep?

Pest megyei Vác és a Nógrád megyei Szirák – két olyan település, amelyek nem számítanak a magyar gazdaság központjainak. Akkor miért pont itt létesített telephelyet a fővárosi székhelyű Pannónia Nyomda Kft. az uniós pályázatainak beadása előtt? A Magyar Nemzet kutakodása alapján erre akár az uniós pályázati rendszerben is meg lehet találni a kellő magyarázatot. Bizonyos pályázatokon ugyanis egyetlen fillért sem szerezhetnek azok a cégek, amelyek a fővárosban működnek, ellenben nyerhetnek azok, amelyek a gazdasági kevésbé fejlett területeken tevékenykednek. Érdekesség, hogy a cég váci költözése éppen arra az időre esett, amikor Cseh Katalin volt az ügyvezető. Az is érdekes, hogy a cégháló nem egy tagja is megfordult a váci és a sziráki fióktelepeken.

5. Lebukás a közbeszerzésekkel?

Az ügy nem kevésbé érdekes szeletével foglalkozott az Origo, amikor megvizsgálta a Pannónia Nyomda Kft. közbeszerzéseit. Az írás szerint a cég eddig 168 millió forint értékben nyert idehaza közbeszerzéseket, a legtöbbször – három alkalommal – Budapest IX. kerületének önkormányzatától kaptak így megbízást, mégpedig a helyi lakosoknak készülő Ferencváros című újság nyomdai munkálataira. Az egyik ilyen pályázaton szerephez jutott a Pannónia Nyomda Kft. köré rajzolható cégháló egyik szereplője, a Mondat Kft., amely éppen a Pannópia Nyomda ellen indult a megrendelésért. Csakhogy akadt némi probléma: a cég egyszerre nyilatkozott arról, hogy nem vesz igénybe alvállalkozót és arról, hogy igen. Egy másik alkalommal pedig, 2013-ban a Pannónia Nyomda az Archidesign Kkt.-vel közösen nyújtott be pályázatot, és úgy diadalmaskodtak, hogy a két további ajánlattevő közül az egyik az Archidesignhoz volt kapcsolható (Visualia Kkt.), a másik pedig a Pannónia Nyomdához (Bunt 24 Kft.). – Mindez azt jelenti, hogy az említett cégek könnyen összejátszhattak az ajánlattétel során, hogy a legkedvezőbb feltételeket a Pannónia–Archidesign párosnak tudják biztosítani – következtetett az Origo.

6. Lesz-e elbukás a lebukásból?

Kérdés, a minden elemében kétséget ébresztő ügy egyben Cseh Katalin politikai karrierjének végét is jelenti-e. Fekete-Győr András pártelnök korábban a Hír Televízió stúdiójában is beszélt arról, hogy kérlelhetetlen és következetes harcot indítanak a korrupció ellen.

Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy ha a Momentum egyik képviselője jutna jogosulatlanul vagy a politikai kapcsolatai révén uniós támogatáshoz, őt is elszámoltatnák, Fekete-Győr András azt mondta: „Hát hogyne! Természetesen! Természetesen!

Én nem vagyok hajlandó egy olyan országban élni – az elmúlt harminc évben kénytelen voltam –, ahol következménye semminek nem volt! Lehetett lopni szabadon a közpénzt, lehetett csalni és hazudni, de ennek véget kell vetni! Magyarország nem lehet többé következmények nélküli ország„ – fogalmazott a pártelnök.

Eddig azonban semmilyen vizsgálat nem indult Cseh Katalinék ügyében a párton belül, pedig az elmúlt napokban, erről Fekete-Győr éppen a Pride-on vonulva, táncolva beszélt a Mediaworks Hírcentrumának kamerája előtt.

Kérdés azonban, hogy a pártelnöki késlekedés milyen következményekkel jár. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó elemzők a napokban arról beszéltek: a Momentumnak már meg kellett volna szabadulnia Cseh Katalintól. Ha ezt a párt minél később teszi meg, annál többet veszíthet a politikus körül kialakult botrányon.

Az ügynek nem csak politikai következménye lehet. Az uniós pénzek kapcsán költségvetési csalás miatt feljelentés született, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt kötött ki. A kétséget ébresztő céges ügyek miatt beadvány érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz is.

Borítókép: Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában