Ország-világ

2021.08.09. 06:33

A kormány népszavazási kezdeményezése az európai hagyományokat követi

A gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazási kezdeményezés messzemenőkig illeszkedik az európai demokratikus jogállamok hagyományaiba és gyakorlatába – közölte Farkas Vajk. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász terjedelmes elemzésében kiemelte, hogy a XXI. századi népszavazások eredményei alapján több uniós tagállam – köztük számos nyugat-európai ország – állampolgárai elutasítják Brüsszel nyílt társadalmi törekvéseit.

Fotós: Shutterstock

Az Európai Unió történelme során több mint ötven különböző népszavazás volt a közösséget illetően az uniós tagországokban a csatlakozásról, a bennmaradásról, a szerződés jóváhagyásáról, illetve az euró bevezetéséről. Ezek hetven százaléka „igen” szavazatot eredményezett – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra a kérdésre, mely tendenciába illeszkedik a kormány gyermekvédelemről szóló népszavazási kezdeményezése. A Századvég Intézet kutatója ismertette, Magyarországon eddig hét alkalommal tartottak népszavazást, és mivel a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kormány kérdéseit,

a köztársasági elnökön a sor, hogy kiírja a nyolcadikat.

„A nyugati társadalmakban gőzerővel zajlik a lakosság érzékenyítése, Orbán Viktor pedig ezen tendenciától kívánja megóvni a magyarokat. Az elsősorban gyermekeket célkeresztben tartó LMBTQ-propaganda ellen pedig minél előbb, preventív jelleggel fel kell lépni, és mivel kiemelt fontosságú témakörről van szó, a kormány a néptől várja a megerősítést” – indokolta az alkotmányjogász a népszavazás szükségességét.

Népszavazás, kettős mércével

Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a lapnak elmondta: a mostani gyermekvédelmi népszavazás éppen arról tesz tanúbizonyságot, hogy Magyarországon egészséges a demokratikus jogállami működés. „Van egy nemzeti sorskérdés, miszerint meg kell óvni a gyermekeket, amellyel kapcsolatos kormányzati álláspontot sokan támadják határainkon innen és túl egyaránt. A demokratikus az, ha ebben a kérdésben az emberek közvetlenül meg tudnak nyilvánulni, a kormány pedig az emberek akaratának megfelelően cselekszik a továbbiakban is” – tette hozzá az elemző, aki szerint hiába ez a demokratikus elveknek egyedül megfelelő magatartás, ez egyáltalán nem evidencia a nyugat-európai kormányok részéről.

„Mert hát a nép nem mindig úgy dönt, ahogy a „haladók” várnák, ezért egyre erősebben van jelen az európai gondolkodásban a népszavazás démonizálása, populistázása”

– közölte Farkas Vajk.

Az Alapjogokért Központ munkatársa ismertette, a magyar gyermekvédelmi népszavazás kérdései sem szokatlanok az európai színtéren: 2013-ban Horvátországban tartottak népszavazást arról, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre, és bár érvénytelenné vált a kiírás, de a szavazók hatvanhat százaléka egyetértett a kérdéssel.

„Szlovákiában hat éve tartottak érvénytelen népszavazást az azonos neműek házasságának és örökbefogadásának engedélyezéséről, valamint az iskolai szexuális oktatásról, és mindhárom kérdésben egyértelmű, kilencven százalék feletti volt az elutasítás aránya.

Valószínűleg nem okoz meglepetést, hogy míg az ír abortuszról vagy az azonos neműek házasságáról szóló népszavazást üdvözölte a „haladó” sajtó és elit, addig a horvát és szlovák esetben megdöbbentőnek tartották, hogy ilyen kérdésben lehet népszavazni, és üdvözölték, hogy nem lett érvényes egyik referendum sem”

– emlékeztetett Farkas Vajk.

Eldurvult vita

Ugyanakkor ifj. Lomnici szerint egyre több, a „Nyugathoz” tartozó uniós tagállam utasítja el Brüsszel követeléseit. „A közelmúltban lezajlott népszavazások során azt a tendenciát láthattuk, hogy

számos nemzet, Görögországtól Dánián, Magyarországon és Hollandián át az Egyesült Királyságig „nemet mondott Európának”, ez pedig gyakran a politikai vita radikalizálódásához vezetett a nemzeti demokratikus döntések és az Európai Unióhoz tartozás között”

– mutatott rá a Századvég kutatója, aki szerint Európa vezető államai emiatt nem gyakran vagy nem rendeltetésszerűen használják a demokrácia eme formáját. – Németországban ugyan ismerik a népszavazás jogintézményét, de csak tartományi szinten, szövetségi szintű referendum kiírására utoljára a Weimari Köztársaság idején került sor, két alkalommal – jelezte az alkotmányjogász, aki érdekességnek nevezte, hogy míg az egész országra kiterjedő „népi kezdeményezés” nem része a német alkotmányosságnak, addig a tartományi alkotmányok életbelépéséhez ez szükséges, illetve alacsonyabb szinteken viszonylag gyakran fordulnak a népszavazás felé.

Elutasítják a közös alkotmányt

„Franciaországban 1793 óta huszonötször tartottak népszavazást, és míg hazánkban ez a tiltott tárgykörök egyike, addig a francia referendumok tárgya tizenegy alkalommal alkotmánymódosítás volt”

– fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán, felidézve: legutóbb 2005. május 29-én tartottak népszavazást, ahol a franciák hatvankilenc százalékos részvétel mellett, ötvenöt-negyvenöt arányban elutasították az Európai Alkotmányt. „Ugyanígy tettek a hollandok is, a választóképes polgárok hatvankét százaléka hatvankilenc-harmincegy százalékos megoszlásban a közös alkotmány ellen voksolt. Bár Mark Rutte holland miniszterelnök rendszerint kritikával illeti a szuverenista, nemzeti álláspontot képviselő országokat, illetve azok kormányait, úgy tűnik, a holland állampolgárok mást gondolnak, és fontosnak tartják a szuverenitást, így ragaszkodva a kizárólagos nemzeti alkotmányhoz” – elemezte a kutató.

Ifj. Lomnici Zoltán és Farkas Vajk is kiemelte: a népszavazás csúcstartójának Svájc számít, 1848 óta hozzávetőleg háromszáz referendumot írtak ki, illetve csaknem ennyi konzultációt folytattak le. Svájcon kívül Írország és Olaszország számít nagy „népszavazásbajnoknak”. Előbbiben 1937-től harmincöt alkotmányos népszavazás volt, ebből tizenhárom népszavazást 2000 után írtak ki; utóbbiban pedig 1970 óta nyolcvannégyszer kérdezték ki az állampolgárok véleményét ebben a formában.

Fittyet hányva a nép döntésére

Azonban az Alapjogokért Központ elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy

több liberális vezetésű országban nemegyszer fittyet hánytak az adott kormány által kiírt népszavazás végeredményére, és eltérő döntést hoztak az állam vezetői.

„Írországban 2001-ben a kormányzatnak nem tetsző eredményt hozott az EU-t erősítő nizzai szerződésről szóló népszavazás, mert az írek ötvennégy százalékkal elutasították azt. A nép döntésének tiszteletben tartása helyett az ír kormány inkább megismételtette a népszavazást, és nagyobb energiát fektetve az „igenek” melletti kampányra, egy évvel később végül úgy szavaztak az írek, ahogy a kormány szerette volna” – jelezte Farkas Vajk, aki Mark Rutte országát is felhozta példaként. „A hollandok 2005-ben elutasították az uniós alkotmányt, 2016-ban az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást, majd 2018-ban a titkosszolgálati törvény módosításával kapcsolatban mentek szembe a kormányukkal, amely bővítette a titkosszolgálatok internetes tevékenységének lehetőségét. Ezt követően

a magyarokat térdeltetni akaró, jogállamisági bajnok Mark Rutte holland miniszterelnök a nép döntésével szemben elfogadtatta az ominózus titkosszolgálati törvényt, és aztán el is törölték a véleménynyilvánító népszavazás lehetőségét Hollandiában, mert az csak „zavart” okoz. Sargentini asszony természetesen nem tiltakozott ilyen antidemokratikus lépés ellen!”

– hívta fel a figyelmet a vezető elemző.

Európai hagyományt követve

Farkas Vajk hangsúlyozta,

a gyermekvédelmi népszavazás meghirdetése messzemenőkig illeszkedik az európai demokratikus jogállamok hagyományaiba és gyakorlatába,

sőt, jelen esetben egy demokrata kormány számára az egyetlen koherens lépés a referendum kezdeményezése volt. „A népszavazás nem elsősorban fricska a „haladó” balliberális elittel szemben – amely egyre kevésbé tudja és akarja titkolni, mennyire lenézi a „népet”, amely nem feltétlenül vevő az általa hirdetett tanokra –, hanem leginkább lehetőség, hogy mi magunk döntsünk a nemzet jövőjéről. Mert »mindent a népért, mindent a nép által, semmit sem a népről a nép nélkül«” – zárta elemzését az Alapjogokért Központ munkatársa, megjegyezve: a népszavazás intézménye sok esetben lényegesen hozzájárult az európai integráció erősödéséhez.

Mint ismert, Orbán Viktor július végén jelentette be a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazási kezdeményezést, miután Brüsszel „homofóbnak” és „szégyenteljesnek” nevezte az Országgyűlés által elfogadott jogszabálycsomagot. A referendum többek között arra kérdez rá, hogy szülői hozzájárulás nélkül tartsanak-e szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást a köznevelési intézményekben, de a kormány a nemátalakító műtétek engedélyezésében, illetve a szexuális jellegű médiatartalmak korlátlan elérésében is kikéri az állampolgárok véleményét.

A miniszterelnök arra kérte a magyarokat, hogy a népszavazáson előforduló öt kérdés mindegyikére nemmel szavazzanak.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában