Elemzés

2022.01.19. 12:41

A nemzetközi baloldali hálózat politikai alapon támadja a magyar választási eljárást

Az EBESZ 2018-as jelentése szerint a választások technikai kivitelezése szakszerű és átlátható volt, az alapvető jogok és szabadságjogok érvényesültek.

Közeledve a 2022-es országgyűlési választásokhoz, az elmúlt időszakban a nemzetközi baloldali hálózat szereplői ismét éles bírálat tárgyává tették a magyar választási eljárást, valamint az ahhoz kapcsolódó folyamatokat. Az European Council On Foreign Relations (ECFR) jóslatában azt állítja, hogy Orbán Viktor el fogja veszíteni az áprilisi választásokat, de az eredményt megkerülve, megtartja a hatalmat. Az Unhack Democracy szervezete pedig nemzetközi beavatkozást sürget, mert álláspontja szerint Magyarországon nem biztosítottak a tisztességes választások lebonyolításának feltételei. Ha azonban megvizsgáljuk a hatályos magyar jogi szabályozást, az EBESZ 2018-as magyarországi országgyűlési választásokról készített jelentését, valamint a most megszólaló szervezetek hátterét, világos képet kapunk arról, hogy valójában a nemzetközi baloldali hálózat újabb, politikai alapon szerveződő delegitimációs törekvéseinek vagyunk tanúi – derül ki a Századvég Alapítvány legfrissebb elemezéséből.

 

Az országgyűlési képviselők választásának eljárási szabályait a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény rendezi. A törvény számos alapelvet meghatároz, amelyeknek a választási eljárás szabályainak alkalmazása során kötelezően érvényesülniük kell. Ezek a következők:

a választás tisztaságának megóvása, önkéntes részvétel a választási eljárásban, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, a választási eljárás nyilvánossága.

A hazai szabályozás lehetőséget biztosít arra is, hogy más állam vagy nemzetközi szervezet a Nemzeti Választási Iroda által – a választások megfigyelése céljából – nyilvántartásba vett megfigyelője a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérje és a választási szervek munkájánál jelen legyen. Emellett szintén garantálja, hogy a nemzetközi megfigyelő a választási bizottságok irataiba betekinthessen, azokból másolatot kérhessen, kérdést intézhessen a választási szervek tagjaihoz és felhívhassa azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre. A választások tiszta és szabályszerű lebonyolítását azonban számos további szerv is segíti.

 

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. E feladatok rendkívüli jelentősége követelményként támasztja a választási bizottság tagjai részére az eskütételi kötelezettséget.

További, a visszaélésektől mentes választásokat biztosító garanciális szabály, hogy a választási bizottságok mindegyik típusába, így többek között a Nemzeti Választási Bizottságba és a szavazatszámláló bizottságba is tagokat delegálhatnak a különböző jelölő szervezetek (pl. a pártok).

Sőt, a Nemzeti Választási Bizottságba tag megbízására jogosult jelölő szervezet a Nemzeti Választási Iroda mellé is megfigyelőket bízhat meg a szavazási iratok ellenőrzése és a szavazatok megszámlálása törvényességének ellenőrzésére.

A Nemzeti Választási Iroda egy autonóm államigazgatási szerv, mely csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el, és számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály írhat elő.

A Nemzeti Választási Iroda elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben köztársasági elnök, a kormány tagja, államtitkár, képviselő, alpolgármester, főpolgármester-helyettes, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt. Mindemellett a szervezet elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással. Az összetett pártatlansági és összeférhetetlenségi feltételrendszer előírása azért kiemelten fontos, mert a Nemzeti Választási Iroda, és általában véve a választási irodák látják el – többek között – a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat, gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, a választási iratok kezeléséről és biztonságos őrzéséről. Mindemellett biztosítják a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit, működtetik a választás előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges választási információs rendszereket, valamint segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez és a választás eredményének megállapításához.

A választási szervek függetlenségének és pártatlanságának többszintű biztosításán túlmenően, a hazai szabályozás számos részletszabály mentén nyújt további garanciákat a tisztességes, visszaélésektől mentes választások lebonyolításához.

A médiaszolgáltatók egyenlő feltételek mellett kötelesek közzétenni a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltató szintén egyenlő feltételek mellett köteles közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait, mely követelményt alaptörvényi szinten is rögzítette a jogalkotó. De az esélyegyenlőség elve a szavazólapokon is érvényre jut, hiszen azon a jelöltek, illetve listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek, azon az adatokat azonos betűtípussal és betűméretben kell feltüntetni.

A szavazóhelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az garantálja a választópolgárok befolyásolástól mentes joggyakorlását, ám ha a szavazás ennek ellenére lehetetlenné válna a választás szabadságát vagy titkosságát veszélyeztető esemény miatt, akkor azt azonnal fel kell függeszteni.

A szavazatszámlálás során kizárólag a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

A szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni, egészen addig, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A szavazólapokat tartalmazó csomagokat úgy kell lezárni, hogy – a csomagolás megsértése nélkül – ne lehessen abból szavazólapot kivenni, illetve abba szavazólapot betenni. Ha pedig ennek ellenére jogszabálysértés következne be, egy többszintű jogorvoslati rendszer nyújt garanciát annak teljes körű kivizsgálására.

 

A fenti alkotmányos és törvényi előírások egy komplex, többszintű védelmi- és garanciarendszert biztosítanak, és egytől egyig azt a célt szolgálják, hogy a hazai választások törvényesek, tiszták és pártatlanok legyenek. E magasszintű hazai védelmi színvonal érvényesítése mellett, nem véletlen, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – politikai töltetű elemekkel kiegészített –2018-as magyarországi országgyűlési választásokról készített jelentésének

szakmai álláspontja szerint a választások technikai kivitelezése szakszerű és átlátható volt, az alapvető jogok és szabadságjogok érvényesültek. Az EBESZ rámutatott arra is, hogy a választások nemrégiben módosított jogszabályi kerete megfelelő alapot biztosított a demokratikus választások lebonyolításához.

A választási szervek hatékonyan tettek eleget megbízatásuknak, minden szinten bizalmat élveztek az érintettek körében és működésüket pártatlannak ítélték. A nemzetközi szervezet jelentésében arra is kitért, hogy a kampányok közfinanszírozása és a kampánykiadási plafon célja a jelöltek esélyegyenlőségének biztosítása volt, a választási törvénysértések jogorvoslatához való jog pedig mindenkire kiterjedt.

 

A fentiek ellenére a közelmúltban két szervezet is, az European Council On Foreign Relations (ECFR) és az Unhack Democracy is éles bírálat tárgyává tette a magyar választási eljárást, valamint az ahhoz kapcsolódó folyamatokat. Az ECFR jóslata szerint, „Orbán Viktor magyar miniszterelnök elveszíti a választásokat, de önmagát hirdeti ki győztesnek [...] és hatalomban marad.” Az Unhack Democracy pedig az EBESZ megfigyelői misszióját sürgeti, melynek jelenlétét már a kampány kezdetétől szükségesnek tartja, hiszen álláspontja szerint a 2022-es választásokon kiváltképpen jelentős a csalások veszélye.

 

A berlini székhelyű European Council On Foreign Relations egy nemzetközi agytröszt, mely európai kül- és biztonságpolitikai kutatásokat végez.

A kutatóintézet alapítója Mark Leonard, aki rendszeres szerzője annak a balliberális Projekt Syndicate nevű nemzetközi médiaszervezetnek, melynek felületein Soros György visszatérően támadja Magyarországot.

Az ECFR legjelentősebb szervezeti egysége a Tanács, mely a szervezet identitásának „legerősebb és leglátványosabb kifejezője”.

A Tanács számos baloldali európai döntéshozót és szakértőt tömörít, magyar részről megtalálható a tagok között például Gyurcsányné, Bajnai Gordon, valamint Soros György, az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) alapítója és elnöke, illetve fia, Alexander Soros, az OSF elnökhelyettese is.

A Soros-alapítvány nyilvános adatbázisából kiderül, hogy

az ECFR 2016 óta közel 12 millió dollár (mai árfolyamon közel 4 milliárd forint) támogatásban részesült az Open Society Foundations-től,

ráadásul e hatalmas összeg közel 80%-a nem konkrét projektekre került folyósításra, hanem „általános támogatásként”.

 

Az Unhack Democracy egy Belgiumban bejegyzett nonprofit szervezet, melynek első nagyobb projektje a 2018-as magyar országgyűlési választások folyamatait vizsgálta. Ennek keretében az Unhack Democracy ellenzéki szavazatszámlálókkal készített interjúk alapján arra a megállapításra jutott, hogy a hazai választások tisztasága nem biztosított.

A szervezet tevékenysége a balliberális oldal politikai szereplőinek és döntéshozóinak figyelmét is felkeltette, így az NGO 2019-ben – Gyurcsányné szervezésében – már az Európai Parlamentben prezentálhatta eredményeit.

Emellett Gwendoline Delbos Corfielddal, a LIBE-bizottság zöldpárti póttagjával is konzultálhatott, aki akkoriban vette át Judith Sargentinitől a Magyarország jogállamisági helyzetével kapcsolatos rapportőri megbízatást, és aki a tavaly szeptemberi látogatását követően előre megkérdőjelezte az áprilisi választások tisztaságát, továbbá egy jobbikos országgyűlési képviselőt idézve hasonlította a magyarországi viszonyokat egypártrendszerhez.

 

Mindez azért kiemelendő, mert az Unhack Democracynak célja volt, hogy az előbbihez hasonló kutatási módszertannal, vagyis az egyes ellenzéki beszámolók alapján összeállított jelentése legyen figyelembe véve a hazánkkal szembeni 7-es cikkely szerinti eljárásban.

 

Ilyen előzmények mellett nem meglepő, hogy a Soros Györgyhöz köthető Věra Jourová,

a Bizottság alelnöke személyesen hívta meg a szervezetet a választási integritásról szóló nyilvános konzultációra. Sőt, az Unhack társalapítói 2021 szeptemberétől már kurzusokat is tartanak az amerikai milliárdos által alapított Közép-európai Egyetemen (CEU).

De az NGO egyéb projektjeit övező részletek is jelentős mértékben kétségbe vonják valódi függetlenségét. E-learning platformját a német szociáldemokrata SPD-hez kötődő politikai alapítvány, a Friedrich Ebert Stiftung támogatja, konferenciáit pedig olyan finanszírozókkal és társszervezőkkel közösen szervezi, mint a Soros György által több száz millió forinttal támogatott The German Marshall Fund of the United States (Az Egyesült Államok Német Marshall Alapja), vagy a Funky Citizens, mely tagja annak az International Budget Partnership nemzetközi koalíciónak, amely 2016 óta több mint 16 millió dollár (mai árfolyamon közel 5 milliárd forint) támogatást kapott az Open Society Foundations-től.

 

Az European Council On Foreign Relations és az Unhack Democracy tehát ilyen tanácsadói és támogatói háttér mellett készíti „független kutatásait” a magyar választási szabályozásról és folyamatokról. Mindez világosan megmutatja, hogy ebben az esetben is csupán a nemzetközi baloldali hálózat újabb, politikai alapon szerveződő delegitimációs törekvéseiről beszélhetünk, melynek oka a polgári-nemzeti kormányzat balliberális törekvéseket elutasító határozott politikája, célja pedig a demokratikus választások során kinyilvánított legitim népakarat megdöntése.

 

A Századvég Alapítvány legfrissebb elemzése itt olvasható el teljes egészében.

Borítóképünkön Soros György. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában