Nagyinterjú

2022.03.24. 11:10

Gulyás Gergely: se katonákat, se fegyvereket nem küldünk Ukrajnába

A kancelláriaminiszterrel a háborúról, elszámoltatásról és Békemenetről készített interjú jelent meg csütörtökön a Mandiner hetilapban.

A háborúval összedőlt a kormány keleti nyitási politikája? Bod Péter Ákost Győzikére cserélte a Fidesz? Tartanak-e az elszámoltatástól? Kereki Gergő által készített interjút közölt a kancelláriaminiszterrel a Mandiner.

 

Február 24-én hajnalban összedőlt a kormány keleti nyitási politikája?

Semmiképpen. Amikor a kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját, az a felismerés vezette, hogy akár tetszik nekünk, akár nem, a 21. század­ban sokkal inkább a Kelet, mint a Nyugat lesz meghatározó. Lehet ezen szomorkodni, filozofálni vagy örülni, de ettől még ha megnézzük a Kelet részesedését a világgazdaságban, valamint az ezzel kapcsolatos prognózisokat, könnyű belátni, hogy Kína – gazdasági teljesítményét tekintve – valószínűleg még ebben az évtizedben meg fogja előzni az Egyesült Államokat. A behozhatatlan demográfiai előny részben a globalizáció következményeként gazdasági fölénnyé válik. Mindaz, ami az elmúlt bő évtizedben történt, visszaigazolta a keleti nyitás politikáját. Oroszország pedig ennek a Keletnek egy szereplője. Az orosz–magyar viszony a rendszerváltozás után sosem szerelmi kapcsolat volt, hanem kölcsönös érdekeken alapuló partnerség. Mivel az Oroszországból érkező nyersanyagnak pillanatnyilag nincs alternatívája Magyarországon és az Európai Unió jó néhány országában, most is az az érdekünk, hogy a kapcsolatnak ez a része fennmaradjon.

 

Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje bejelentette, ha a NATO úgy dönt, akkor fegyvereket és katonákat is küldene Ukrajnába. Ha születik ilyen döntés, mit lép a kormány?

A kormánynak az a határozott álláspontja, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból. Ezzel ellentétes, amit Márki-Zay Péter és a baloldal számtalan meghatározó politikusa egymással versengve mond. Mindegy, hogy ki kéri, se katonákat, se fegyvereket nem küldünk Ukrajnába.

 

A NATO kérhet ilyet?

Kérhet, de nem kötelezhet rá. Ha NATO-országot támadnak meg, akkor a NATO valamennyi tagja köteles megvédeni a megtámadott tagállamot, de mivel Ukrajna nem tagja a szervezetnek, ilyen kötelezettség nem áll fenn. A baloldal ennek ellenére deklarálta, hogy egy ilyen kérésre igennel válaszolna. Mi határozottan nemet mondunk.

 

Magyarország tud ebben a háborúban semleges maradni? A NATO tagjai vagyunk, amely noha katonát nem küld, láthatóan Ukrajna oldalára állt a konfliktusban.

Magyarország érdeke az, hogy béke legyen, mert ez az alapja minden fejlődésnek, ez jelent biztonságot az országnak és védelmet a magyar gazdaságnak. Hazánk az Európai Unió és a NATO tagjaként az uniós tagállamokkal közösen ítélte el, hogy Orosz­ország megtámadta Ukrajnát. Ez a támadás szemben áll a nemzetközi joggal, és megsérti a budapesti megállapodást is (1994. december 5. – a szerk.), amely Ukrajna területi épségét volt hivatott garantálni, és amelyet Oroszország is aláírt.

Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból.

 

A baloldal szerint a kormány nem ítéli el elég határozottan az orosz támadást.

Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezzel pedig egyértelműen megsértette a nemzetközi jogot. Ez nem kérdés. A magyar kormány álláspontja az, hogy humanitárius segítséget küldünk, ahogy tettük és tesszük is folyamatosan, több milliárd forint értékben. Első biztonságos országként gondoskodunk a menekültekről, hiszen csaknem félmillió ember érkezett, haladt már át vagy talált menedéket Magyarországon, és köztük értelemszerűen nemcsak kárpátaljai magyarok, hanem ukránok is vannak. Gondoskodunk róluk, segítünk nekik. De semmilyen körülmények között nem akarunk belesodródni a háborúba, ezért nem küldünk katonákat és fegyvereket. A baloldal miniszterelnök-jelöltje és a baloldali koalíciót alkotó pártok vezetői közül többen is úgy nyilatkoztak, hogy fegyvert, illetve katonákat kellene küldeni, magyarul részt kellene venni a háborúban. A nézetkülönbség itt áll fenn, nem ott, hogy amit Oroszország tett, az minek minősül.

 

Hogyan írhatja át az orosz agresszió a magyar–orosz kapcsolatokat?

A háború nyilvánvalóan kárt okoz a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokban is, hiszen elfogadtuk az Európai Unió által javasolt szankciókat. Ugyanakkor sikerült megakadályoznunk, hogy azok a nyersanyagszállításra is kiterjedjenek. Magyarország önhibáján kívül függ az orosz gáztól. A második világháború végén és után nem mi, hanem a Nyugat gondolta úgy, hogy nekünk megfelel a szovjet érdekszféra, az elmúlt harminc évben pedig valamennyi magyar kormány támogatta a diverzifikáció célkitűzését. A helyzet Közép-Európában mégsem változott, Magyarország is olyan mértékben függ az orosz gáztól, hogy nélküle a gazdaság működése, a rezsicsökkentés és általánosságban elegendő nyersanyag sem biztosítható.

 

Az ukrán nagykövet szerint semmilyen Paks II.-, gázügy vagy rezsicsökkentés nem igazolhatja ártatlan gyermekek halálát, önök mégis az energetikai szankciók ellen vannak. Meddig tartható ez az álláspont?

Az uniós tagállamok többsége is velünk ért egyet. Egy háborúban álló ország nagykövetének véleményét mindig megértéssel kell kezelni, de pillanatnyilag az orosz gázszállítás és Ukrajna megtámadása között nem látunk összefüggést. A Krím orosz annexiója után bevezetett szankciós politika éppen azzal bukott meg a leglátványosabban, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Nem értük el vele, amit akartunk, az oroszok láthatóan nem hátráltak meg.

 

Akkor mit kellene tenni a szankciók helyett?

Mindent, amit a békéért Európa megtehet. Ebben a háborús helyzetben az unió egysége kiemelten fontos, ezért bár a szankciós politikát általánosságban tévesnek tartjuk, az energetikai, nyersanyagot érintő szankciókat leszámítva nem vétózzuk meg a szankciós döntéseket.

 

Tévesnek tartják a szankciókat, de mi más eszköze van az EU-nak az oroszok megfékezésére, ha nem a gazdasági büntetőintézkedések?

Az Európai Uniónak a kínaiakkal és az amerikaiak­kal közösen mindent meg kell tennie a békéért, hogy mielőbb valódi megegyezés esélyét kínáló béketárgyalások kezdődjenek, ahol az EU-nak is képviseltetnie kell magát.

 

Abban lehet bízni, hogy Vlagyimir Putyin be fogja tartani a vele kötött megállapodásokat?

A nemzetközi jog betartása és betartatása mindig is erő kérdése volt, nemcsak Oroszország, hanem más országok esetében is. A magyar miniszterelnök volt az első, aki tíz évvel ezelőtt közös európai haderő felállítására tett javaslatot. Most, amikor Európa önvédelmi képességeit felmérjük, látjuk, hogy mennyire híján vagyunk ennek. Az sem véletlen, hogy ma már a pacifizmust a korábban egyetlen helyes politikai irányvonalnak tartó német kormánykoalíció pártjai is arról beszélnek, hogy Német­országnak fegyverkeznie kell.

 

Ehhez képest az Európai Unió több politikusa, például Frans Timmermans bizottsági alelnök és Josep Borrell főképviselő azt mondta, Európának függetlenednie kell az orosz gáztól. Ehhez szerintük áldozatokat kell hozni lakossági szinten is, például úgy, hogy az európai polgárok lejjebb tekerik a fűtést.

Azt javaslom Borrell és Timmermans biztos uraknak, hogy tekerjék lejjebb ők a fűtést.

 

A magyar kormány nem fél attól, hogy uniós nyomásra végül ezeket az energetikai szankciókat is alkalmaznia kell?

A józan ész erősebb.

 

A Paks II.-t például mennyire veszélyezteti a háború?

A jelenlegi szankciók nem érintik.

Ha szankciókat alkalmazunk, nem annak kell fájjon, aki büntetni akar, hanem annak, akit büntetni akarunk.

 

Aszódi Attila korábbi paksi bővítésért felelős államtitkár szerint mivel az orosz csapatok katonai támadást intéztek Ukrajna második legnagyobb atomerőműve ellen, a várható szankciók és a morális aggályok miatt kérdéses, hogyan lehet tovább folytatni a paksi beruházást. Hogyan lehet?

Van egy uniós szankciós politika, amely nem érinti az atomenergia területét. Magyarország véleménye az, hogy erre a területre a szankciós politikának nem szabad kiterjednie.

A teljes interjú a csütörtökön megjelenő Mandinerben olvasható.

 Nyitókép: Gyulyás Gergely / Mandiner / Földházi Árpád

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában