Századvég: Állásfoglalás az energiaellátást érintő szankciók lebegtetéséről

Február 24-én, csütörtökön fegyveres konfliktus tört ki Oroszország és Ukrajna között. Európa energiaellátása nagymértékben támaszkodik az orosz importra, így az esemény az energiaárak növekedéséhez vezetett.  

A háború hírét a piac beárazta: 

a leginkább érintett földgáz esetében az árak a szerdai, 88 euró/MWh-ról 93 euró/MWh-ra nőttek a pénteki zárásra a holland gáztőzsdén.

A mérsékelt emelkedés oka az volt, hogy az Európai Unió első szankciós csomagjába nem kerültek be olyan intézkedések, amik érintették a gázszállításokat.

Az energiaellátás korlátozásától való félelem megalapozott. Az Európai Unió földgázfogyasztása 505 milliárd köbméter volt 2020-ban, amiből 175 milliárd köbmétert Oroszországból importált. A közösséget az elmúlt fél évben energiaválság sújtotta, így a gáztárolók töltöttségi szintje rekordalacsony: mindössze néhány hét fogyasztását lenne képes fedezni. A saját és nem orosz külső forrásokból, illetve a tárolókban rendelkezésre álló földgázból a jelenlegi fűtési időszak igényei, valamint részben a nyári kereslet biztosítható, de a tárolók újratöltése és a következő fűtési időszak fokozott fogyasztása nem. A világpiac szűkös kínálata és az Európai Unió infrastrukturális adottságai miatt rövid távon mindössze 2-3 milliárd köbméter többletforrást lehetne beszerezni, ami nem helyettesítené a 175 milliárdos orosz importot. 

A szállítások leállítása szinte azonnal drasztikus áremelkedéshez, rövid távon pedig gazdasági recesszióhoz, üzembezárásokhoz, munkahelyek megszűnéséhez, az ellátási láncok összeomlásához és a lakossági fűtési szolgáltatások korlátozásához vezetne.

Mivel azonban Oroszország jelentős árbevételt realizál az energiahordozók exportjából, egyre nagyobb társadalmi nyomás nehezedik a nyugati politikusokra, hogy – a katasztrofális társadalmi következmények ellenére – kiterjesszék a szankciókat az olaj- és gázszállításokra is. Az ellentmondást számos európai és amerikai képviselő úgy próbálta feloldani, hogy nyilatkozataival demonstrálta a szankciók kiterjesztésének szándékát. És bár a piaci szereplők tisztában vannak a beavatkozás észszerűtlenségével, a sorozatos nyilatkozatok hatására egyre jobban tartanak annak bevezetésétől. 

A magyar baloldal szintén ki akarja terjeszteni a szankciókat az energiaszektorra, ez pedig olyan politikai bizonytalanságot szül, ami veszélyes a forintra.

A növekvő félelem mostanra tőzsdei árrobbanást eredményezett. 

Hétfőn volt olyan időszak, amikor a földgáz ára elérte a 345 euró/MWh-t a holland gáztőzsdén (ez egy hét alatt 3,5-szörös áremelkedést jelentett).

Emellett a piacok változékonysága is rendkívüli mértékben megnőtt, ami teret nyitott a spekulációnak. Mivel a gázszállítások továbbra is zavartalanok, a drasztikus áremelkedés következménye, hogy Oroszország árbevétele és az Európai Unió költségei folyamatosan növekednek. 

A szankciók lebegtetése tehát kontraproduktív: súlyos károkat okoz az Európai Uniónak és Magyarországnak.

A kedvezőtlen tendencia rámutat, hogy háborús helyzetben különösen fontos, hogy a képviselők tartózkodjanak a politikailag motivált, észszerűtlen nyilatkozatoktól, és higgadt, egyértelmű kijelentéseket tegyenek. Az energiapiaci pánik megállításához pedig elengedhetetlen, hogy a nyugati és magyar baloldali képviselők abbahagyják az energiaellátást érintő szankciók lebegtetését, és deklarálják, hogy nem támogatják az intézkedést – írja a Századvég.

Borítókép: illusztráció