Folytatódnak a harcok

2022.04.10. 07:05

Az orosz erők megpróbálják áttörni az ukrán védelmet a kelet-ukrajnai Izumban – frissül

Élő közvetítésünk az orosz–ukrán háború 46. napjáról.

Cikkünket frissítjük!

 

Friss adatok az eddigi orosz veszteségekről

 

Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint április 10-ig az oroszok 19.300 katonát vesztettek, az élőerőn kívül az ukránok 152 harcászati repülőt, 137 helikoptert és 722 tankot semmisítettek meg. Az adatokat az oroszok nem erősítették meg.

 

 

Orosz lőszerraktárat semmisítettek meg az ukránok

 

Szétlőttek egy orosz lőszerraktárat az ukrán erők – írta a Kyev Independent. A támadás helyét egyelőre nem közölték.

 

 

Intenzív orosz tüzérségi támadás a harkivi régióban

 

Ketten meghaltak, és többen megsebesültek miután tüzérségi támadás érte a harkivi régióban található Derhacsi városát – írta az ANews a régió kormányzójára hivatkozva.

Oleh Szinyhubov azt írta, az orosz tüzérség legalább 66 támadást hajtott végre több régióban.

 

Iskolát, lakóházakat lőttek Luhanszkban

 

Iskolát, lakóházat bombáztak a luhanszki régióban, Szeverodonyeckben – írta a Nexta a régió kormányzójára hivatkozva. A támadásnak nem volt áldozata.

 

 

500 háborús bűnöst azonosított Ukrajna

 

Ukrajna eddig 500 feltételezett háborús bűnöst azonosított, de emellett legalább még 5600 ilyen eset lehet – idézi a Sky News Iryna Venediktovát, Ukrajna főügyészét.

A főügyész a háborús bűnösök közé sorolta Putyint is, megjegyezve, hogy egy ellene folyó eljárás már csak a pozíciója miatt is nehéz lenne.

A kramatorszki vasútállomás elleni támadást is háborús bűntettnek nevezte, a támadásban több mint 50 civil halt meg.

 

Rakétatámadás érte Mikolajiv térségét

 

Oroszország hét rakétát lőtt ki Mikolajiv térségére, áldozatokról nem érkezett jelentés – írta a Kyev Independent a déli műveleti parancsnokság jelentése alapján.

E szerint, miközben az orosz erők megpróbálják megerősíteni csapatállásaikat Mikolajiv és Herszon környékén, rakétacsapásokkal demoralizálják a lakosságot.

 

Kijev kilenc humanitárius folyosó használatáról állapodott meg, orosz-ukrán fogolycserét tartottak

 

Kijev kilenc humanitárius folyosó használatáról állapodott meg, hogy segítsen az embereknek elmenekülni a súlyos harcok elől az ország keleti részén, többek között személyautókkal Mariupolból – közölte vasárnap Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

A politikus a szakadárok által ellenőrzött területre utalva azt írta a Telegram üzenetküldő portálján, hogy a luhanszki térségben működik majd a humanitárius folyosók összes útvonala.

Ezzel egy időben Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos megerősítette, hogy Oroszország és Ukrajna szombaton fogolycserét hajtott végre. Elmondása szerint az Oroszországnak kiadott személyek között volt a Roszatom állami atomenergetikai konszern négy alkalmazottja és katonák.

Egy további értesülés szerint orosz harci helikopterek megsemmisítettek egy ukrán páncélozott járművekből és légvédelmi harcászati eszközökből álló konvojt. Az információt az Interfax hírügynökség közölte az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

KA-52-es harci helikopterek ... megsemmisítették az ukrán fegyveres erők fegyvereit és katonai felszerelését

– idézte az Interfax a minisztérium közleményét.

Ukrán katonai tisztviselők nem voltak azonnal elérhetőek, hogy reagáljanak az értesülésre. A Reuters brit hírügynökség egyelőre nem tudta ellenőrizni a jelentés valóságtartalmát.

Az orosz hírügynökség szerint a minisztérium videofelvételeket tett közzé, amelyeken KA-52-es támadó helikopterek rendkívül alacsonyan repülnek, rakétákat indítanak és gépágyúkból lőnek földi célpontokra.

A támadás helyét és időpontját nem pontosították.

Németországban sok kisvállalkozó ellenzi az orosz gáz betiltását

 

Egy nagy német kereskedelmi csoport szerint sok kis- és középvállalkozás a robbanásszerűen emelkedő energiaárak miatt pénzügyi válságban van – és emiatt ellenzi az orosz földgáz importjának betiltását.

A német kis- és középvállalkozások szövetsége (BMVW) 1200 céget kérdezett meg arról, hogy támogatnák-e az orosz energiaimport azonnali leállítását, ha az megemelné a beszerzési árakat.

A dpa német hírügynökséggel megosztott felmérés eredményei szerint a cégek 56 százaléka nemet mondott a földgázra vonatkozó tilalomra – és 52 százalékuk igent mondott a kőolajra vonatkozóra.

Arra a kérdésre, hogy egy embargó esetén mennyivel lenne hajlandó többet fizetni a vállalat az energiaellátásért, a vállalkozások csaknem 48 százaléka azt mondta, hogy nem fizetne felárat.

A vállalatok 32 százaléka hajlandó lenne elfogadni egy legfeljebb 30 százalékos felárat, és 15 százalékuk el tudná képzelni az 50 százalékos felárat is.

 

Markus Jerger, az érdekképviseleti csoport ügyvezető igazgatója elmondta:

a jelenlegi politikai helyzetre való tekintettel a vállalatok körében megvan az együttérzés jele – de sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy még magasabb energiaárakat fizessenek.

Az ukrajnai konfliktus miatt Németország egyre nagyobb nemzetközi nyomás alatt találja magát, mivel ellenzi az orosz olaj- és gázembargó bevezetését.

Európa legnagyobb gazdaságának vállalkozásai azonban arra panaszkodnak, hogy már a háború előtt is szorongatták őket az energiaárak emelkedése miatt. Németországban márciusban a háztartási energia és az üzemanyagok ára 39,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

 

Orosz katonai konvoj mozog Harkovtól keletre

 

Az ukrán hadsereg friss hadműveleti jelentésében azt állítja, hogy az orosz erők megpróbálják áttörni az ukrán védelmet a kelet-ukrajnai harkovi Izumban, további egységeket helyezve át a területre, miközben megpróbálnak teljes ellenőrzést elérni Mariupol városa felett.

Folytatódik Harkov részleges blokádja és a város ágyúzása – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Jelentésük szerint Donyeck és Luhanszk térségében az ukrán katonák nyolc orosz támadást hiúsítottak meg, négy harckocsit, nyolc páncélozott járművet és 13 légi célpontot semmisítettek meg, köztük három repülőgépet, egy helikoptert, öt pilóta nélküli gépet és négy szárnyas rakétát.

 

Leszerelt katonákat hívhat vissza az orosz hadsereg

 

Az Egyesüli Királyság védelmi minisztériuma úgy tudja, hogy Oroszország a növekvő veszteségek kompenzálására azt tervezi, hogy a 2012 után leszerelt katonákat hív vissza a hadseregbe. A toborás elsősorban a moldovai Dnyeszteren túli területekre összpontosul.

Moszkva hivatalosan nem erősítette meg, hogy mekkora emberveszteség érte a háború kezdete óta, a Kreml szóvivője csak annyit ismert el, hogy „Oroszország jelentős csapatveszteségeket szenvedett”.

Nyugati katonai szakértők 7-15 ezer közé teszik az orosz áldozatok számát, Ukrajna szerint több mint 19 ezer orosz katona halt meg.
 

ORFK: több mint ötezren érkeztek szombaton Ukrajnából

 

Magyarországra szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 5213 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5045-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 930 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte vasárnap a police.hu oldalon, hogy szombaton 531 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.

Azt írták: az ukrajnai háború elől szombaton 531 ember, köztük 210 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 22 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – közölték.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

 

Az Európai Unió újranyitotta kijevi nagykövetségét

 

Az EU újranyitotta nagykövetségét Ukrajna fővárosában, Kijevben, miután Oroszország ukrajnai inváziója után ideiglenesen Lengyelországba helyezte át. Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője pénteken ukrajnai látogatásán jelentette be a terveket.

Borrell azt is mondta, az ukrán miniszterelnökkel megállapodtak abban, hogy felgyorsítják a közeljövőben sorra kerülő EU-Ukrajna Társulási Tanács előkészületeit.

Olaszország húsvét után újra meg kívánja nyitni kijevi nagykövetségét – közölte szombaton Luigi Di Maio külügyminiszter – jelentette az Ansa olasz hírszolgálat.

 

A NATO állandó katonai jelenlétet tervez

 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az esetleges jövőbeli orosz agressziókra tekintettel állandó katonai jelenlétet tervez az észak-atlanti szövetség határain.

Amit most tapasztalunk, az egy új valóság, az európai biztonság új rendje

– jelentette ki Stoltenberg a The Telegraph című brit lapnak nyilatkozva. Hozzátette, hogy a NATO alapvető átalakuláson megy keresztül, ami Vlagyimir Putyin orosz elnök cselekményeinek hosszú távú következményeit tükrözi.

 

700 ezren menekültek Oroszországba

 

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szombat este ismertette, hogy több mint 700 ezer ember menekült el a donyecki és luhanszki „népköztársaságokból”, illetve Ukrajna más térségeiből Oroszországba a hadművelet február 24-i kezdete óta. Mint mondta, csak szombaton 24 ezer ember hagyta el Ukrajna harci övezeteit Oroszország irányába.

 

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője pedig arról számolt be, hogy a nap folyamán 4532 civilt sikerült kimenekíteni az ostromlott városokból humanitárius folyosókon keresztül.

 

Orosz találat ért egy salétromsav-tárolót

 

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó szombat este közölte, hogy ismét orosz találat ért Rubizsne településen egy salétromsav-tárolót. Felszólította a település lakóit, hogy maradjanak otthonaikban vagy az óvóhelyeken, a levegőben terjedő egészségkárosító gáz miatt tartsák zárva az ajtókat és az ablakokat. Az általa közzétett videón sűrű, vöröses felhőt lehet látni. Az oroszbarát szeparatisták ugyanakkor azt állították, hogy ukrán kormányerők felelősek a vegyi üzemben keletkezett találatért.

 

Olekszandr Szajika, a szomszédos Liszicsanszk katonai parancsnoka felszólította a helyi lakosokat, hogy haladéktalanul hagyják el a települést.

Sajnos, a tüzérségi támadások nem lankadnak

– mondta videóüzenetében, hozzátéve, hogy az ukrán erők nem adják fel Luhanszkot.

 

Zelenszkij ismételten olajembargót követelt Oroszországgal szemben

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét olajembargót követelt Oroszországgal szemben szombat esti videóüzenetében.

Azonnal cselekedni kell, ha egy zsarnokság agressziót indít minden ellen, amin az európai béke nyugszik

– hangsúlyozta az ukrán elnök.

Mint mondta, az olajembargónak kell lennie „a teljes civilizált világ” első lépésének.

Oroszország azt meg fogja érezni. Akkor indokolt lesz számukra, hogy a békét keressék és véget vessenek az értelmetlen erőszaknak

– jelentette ki Zelenszkij.

Úgy vélekedett, hogy a demokratikus világ határozottan lemondhat az orosz olajról.

Mint fogalmazott, „a háborúellenes koalíció” világos célja gyorsan véget vetni a háborúnak.

Ezért nem csak erkölcsi kötelessége az európai erőknek és a demokratikus államoknak, hogy támogassák Ukrajna béke iránti vágyát

– mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz agresszió nem fog Ukrajnára korlátozódni.

Az egész európai projekt Oroszország célpontja

– fogalmazott.

 

Zelenszkij kiemelte, hogy hazája már 45. napja védekezik az orosz agresszióval szemben.

Gondolták-e Moszkvában, hogy az inváziójuk követő 45. napon ez lesz? Nem, még elképzelni sem tudták. Mi azonban megvalósítottuk

– húzta alá az ukrán elnök további szankciókat és fegyvereket követelve a Nyugattól.

Julia Szviridenko ukrán gazdasági miniszter szombat este a közszolgálati rádióban bejelentette, hogy Ukrajna teljes kereskedelmi embargót vezet be Oroszországgal szemben.

„Ez a jogi rögzítése a kereskedelmi kapcsolatok gyakorlati megszakításának az Oroszországi Föderációval” a hadművelet február 24-i megindítása miatt – mondta Szviridenko.

A miniszter közölte: a kijevi vezetés becslései szerint az embargó 5,5 milliárd euró veszteséget jelent majd Moszkvának.

Hírügynökségek felidézték, hogy 2015 óta már hatályban van a részleges importtilalom az orosz termékekre. Kijev azonban továbbra is naponta több mint 100 milliárd köbméter orosz földgázt enged át területén az Európai Unió felé.

 

Pusilin: Oroszország a Donbaszban nem egyedül Ukrajnával, hanem országok egész sorával harcol

 

Oroszország, a donyecki és a luhanszki „népköztársaságokkal” az oldalán a Donbaszban nem egyedül Ukrajnával, hanem országok egész sorával harcol - jelentette ki szombaton Gyenyisz Pusilin, a kelet-ukrajnai donyecki szakadár terület vezetője.

Az Oroszországi Föderáció, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság mára már biztos, hogy nem egyedül Ukrajnával, hanem országok egész konglomerátumával néz szembe. Talán egyenesen a NATO-val? Feltehetően ez így nem helytálló, de bizonyos résztvevők elég sokan vannak, így például a magánbiztonsági cégek és kivezényelt kiképzők formájában

– mondta Pusilin a Szolovjov Live nevű YouTube-csatornán nyilatkozva.

Hozzátette, hogy az ellenfél nagyon is hozzáértően folytatja a harccselekményeket, ideértve a védelmi vonalak kiépítését és a tüzérségi támadásokat. Sejtetni engedte, hogy az ukrán kormányerők önmagukban nem tudták volna ezeket a képességeket ilyen rövid időn belül kialakítani.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó szombat este közölte, hogy ismét orosz találat ért Rubizsne településen egy salétromsav-tárolót. Felszólította a település lakóit, hogy maradjanak otthonaikban vagy az óvóhelyeken, a levegőben terjedő egészségkárosító gáz miatt tartsák zárva az ajtókat és az ablakokat. Az általa közzétett videón sűrű, vöröses felhőt lehet látni. Az oroszbarát szeparatisták ugyanakkor azt állították, hogy ukrán kormányerők felelősek a vegyi üzemben keletkezett találatért.

 

Olekszandr Szajika, a szomszédos Liszicsanszk katonai parancsnoka felszólította a helyi lakosokat, hogy haladéktalanul hagyják el a települést.

Sajnos, a tüzérségi támadások nem lankadnak

– mondta videóüzenetében, hozzátéve, hogy az ukrán erők nem adják fel Luhanszkot.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó este közölte, orosz támadások következtében öt civil vesztette életét és öten megsebesültek Vuhledar és Novomihajlivka településeken.

Harkiv térségéből két halott civilt jelentettek.

Az ukrán hadsereg közlése szerint a déli fekvésű Mikolajiv térségéből hét orosz rakétacsapást jelentettek. Halálos áldozatok nem voltak. Az ukrán kormányerők ellentámadásai során viszont nyolcvan orosz katona vesztette életét, megsemmisítettek három harckocsit, illetve egy harci helikoptert és egy repülőgépet.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szombat este ismertette, hogy több mint 700 ezer ember menekült el a donyecki és luhanszki „népköztársaságokból”, illetve Ukrajna más térségeiből Oroszországba a hadművelet február 24-i kezdete óta. Mint mondta, csak szombaton 24 ezer ember hagyta el Ukrajna harci övezeteit Oroszország irányába.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője pedig arról számolt be, hogy a nap folyamán 4532 civilt sikerült kimenekíteni az ostromlott városokból humanitárius folyosókon keresztül.

A brit katonai hírszerzés közlése szerint az orosz csapatok rögtönzött robbanószerkezetek segítségével okoznak veszteségeket az ukrán kormányerőknek, csökkentve harci kedvüket és korlátozva szabad mozgásukat.

Az orosz erők ezen felül továbbra is csapásokat mérnek az infrastruktúrára, ami járulékos civil áldozatok magas kockázatával járhat

– hívta fel a figyelmet a brit védelmi minisztérium közleményében.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes hírül adta, hogy az orosz hadművelet kezdete óta harmadik alkalommal hajtottak végre fogolycserét. Tájékoztatása szerint 26 ukrán állampolgárt – 12 katonát és 14 civilt – váltottak ki orosz fogságból. Arról nem tett említést, hogy a fogolycsere hol történt, illetve hány orosz katonát engedtek szabadon.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos ugyanakkor arról számolt be, hogy a felek olyan kamionsofőröket cseréltek ki, akik a harccselekmények miatt a másik ország területén rekedtek. A TASZSZ orosz hírügynökség 32 orosz és 20 ukrán kamionsofőrről tud.

 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az esetleges jövőbeli orosz agressziókra tekintettel állandó katonai jelenlétet tervez az észak-atlanti szövetség határain.

Amit most tapasztalunk, az egy új valóság, az európai biztonság új rendje

– jelentette ki Stoltenberg a The Telegraph című brit lapnak nyilatkozva. Hozzátette, hogy a NATO alapvető átalakuláson megy keresztül, ami Vlagyimir Putyin orosz elnök cselekményeinek hosszú távú következményeit tükrözi.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója szombaton az ukrán televízió műsorában arról beszélt, hogy Putyin és Zelenszkij találkozója még várat magára. Mint mondta, Kijev egyelőre a donbaszi harcokra készül.

Azt követően Kijev erősebb tárgyalási pozícióban lesz a csúcstalálkozóhoz – vélekedett Podoljak.

 

Az ukrán tisztségviselő szerint Kijev erős biztonsági garanciákat szeretne, és ezért most magas árat fizet.

Igen nehéz mindez, naponta vesztünk embereket és infrastruktúrát. Oroszországnak azonban meg kell szabadulnia az imperialista álomképektől

– fogalmazott Podoljak.

David Arahamija ukrán főtárgyaló arról beszélt, hogy alig történtek előrelépések a béketárgyalásokon. A szakadár népköztársaságokra és a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigetre utalva hangsúlyozta, hogy a kijevi vezetés „nem fog területeket feladni és nem fog semmit sem elismerni”.

Borítókép: Férfi megy az utcán tüzérségi támadásban megrongálódott házak előtt Csernyihivben 2022. április 7-én. Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában