2022.05.28. 08:53
A családok helyett a háborús extraprofitot adóztatja a kormány
A háború óta bevezetett intézkedések megmutatják, van működőképes nemzeti megoldás a lakosság terheinek csökkentésére.
Amíg a 2010 előtti pazarló balliberális kormány az elhibázott gazdaságpolitikája árát a magyar lakossággal fizettette meg, a nemzeti kormányzás fókuszában mindig a magyar emberek gazdasági jólétének előmozdítása állt – fejtette ki a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Az utóbbi 12 év egyedülálló gyakorlata, hogy a lakosság helyett a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb profitot termelő szektorokra vet ki adót a kormány.
A háború kitörése óta bevezetett védelmi intézkedések tökéletesen megmutatják, hogy van működőképes nemzeti megoldás a lakosság terheinek csökkentésére
– mutatott rá a Magyar Nemzet megkeresésére az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Tóth Erik elmondta, a 2010 előtti baloldali megszorításokra azért volt szükség, mert a gazdasági világválságot megelőzően a téves, hazug, pazarló balliberális kormányzás felemésztette Magyarország minden tartalékát.
Ezért nem maradt más lehetőség, mint a lakosságra, a magyar emberekre hárítani ennek a téves politikának minden költségét. Ráadásul akkoriban Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon is a nemzetközi nagytőke iránymutatásai és kívánalmai szerint igyekezett a válságot kezelni. Adóemelés, hitelfelvétel, privatizáció, a magyar tulajdon kiárusítása külföldi kézbe és a magyar költségvetés egyensúlyának totális felborítása voltak az akkori gazdaságpolitikának nevezett liberális eszközök
– tette hozzá az elemző.
Tóth Erik megjegyezte, 2010 előtt válságot követtek, 2010 után válságot kezeltek a kabinetek, a válságálló gazdaság pedig továbbra is nemzetstratégiai érdek. Az elemző a kormány által a háború gazdasági terheinek csökkentésére bevezetett, bankokat és multinacionális cégeket célzó extraprofit különadóról elmondta, a 2010 utáni kormányzat a válságok negatív hatásait nem a lakosságra, a magyar emberekre nézve káros intézkedések bevezetésével kívánja kezelni. Éppen ellenkezőleg: a nemzeti kormányzás fókuszában mindig a magyar emberek gazdasági jólétének előmozdítása állt mindig is. Tóth Erik szerint a rezsivédelmi és honvédelmi alap is ezt szimbolizálja: megoldást találni az emberek mindennapjait könnyebbé tevő kormányzati intézkedések finanszírozására.
Az extraprofit elvonásánál ugyanis alapelv, hogy az érintett szektorokban nem háríthatják át a fogyasztókra a kieső összegeket, ráadásul az intézkedéseknek inflációs hatásuk sem lesz. Arról nem is beszélve, hogy a szektorok normál profitrésze teljes egészében megmarad
– hívta fel a figyelmet az elemző.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai és adatai Európa élmezőnyébe tartoznak. 2022. I. negyedévében 8 százalékkal bővült a magyar nemzetgazdaság, 2021-ben pedig történelmi növekedést ért el
– emlékeztetett Tóth Erik, hozzátéve, hogy az utóbbi 12 év költségvetési, valamint gazdaságpolitikája legitimálja a kormány válságálló gazdaságot erősítő intézkedéseit. Az elemző azt is hangsúlyozta, hogy a baloldal adóemeléssel kapcsolatos kritikái megalapozatlanok, a döntések ugyanis nem a lakosságot, hanem a háborús és inflációs helyzetből indokolatlan hasznot húzó szektorokat érintik. A rezsicsökkentés, az extraprofit részleges elvonása, az élelmiszer-és üzemanyagárstop bevezetése mind olyan döntések voltak, amelyek a normál piaci logikát felülírva nem a profitmaximalizálást, hanem a lakossági terhek drasztikus csökkentését tartották szem előtt.
Ez a gyakorlat hungarikum, a 2010 után hivatalba lévő Orbán-kormányok sajátja. Az utóbbi 12 évben ugyanis a polgári kormányzat a magyar emberek megadóztatása helyett azokat a szektorokat sújtotta különadóval, amelyek megtérülése magasabb volt a nemzetgazdasági átlagnál. Ilyen volt 2010 után a pénzintézetek, az energiaszektor, a telekommunikációs ágazat és a kiskereskedelem megadóztatása, de jövőre a 2014-ben az Európai Bizottság miatt felfüggesztett reklámadót is újra bevezetik.
Borítókép: MTI / Koszticsák Szilárd