Ukrán válság

2022.05.24. 06:32

Minden eddiginél keményebben háborúznak az oroszok keleten és délen – frissül

Egyre kegyetlenebb a 90. napja tartó orosz–ukrán háború.

Cikkünk frissül!

Moszkva válaszlépéseket tervez az orosz médiát korlátozó országokkal szemben

Az ukrajnai háború címén Moszkva ellen bevezetett büntetőintézkedésekre reagálva az orosz alsóház kedden megkezdte a megtorlás jogi lehetőségének kialakítását az orosz médiát korlátozó államokkal szemben, a moszkvai külügyminisztérium kitiltotta a brit felsőház több mint másfélszáz tagját, a közoktatási miniszter pedig bejelentette a kilépést a bolognai rendszerből.

Első olvasatban elfogadta az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza kedden az orosz médiát diszkrimináló vagy betiltó országok ellen teendő válaszlépésekről szóló törvényjavaslatot. Ez felhatalmazná a legfőbb ügyészt és helyetteseit, hogy betiltsák ezen országok médiáját, valamint hogy visszavonják a külföldi médiumok regisztrációját és engedélyét, ha törvénysértő információkat terjesztenek, például ha „tiszteletlenül viszonyulnak Oroszország népéhez, kormányához és alkotmányához”, továbbá ha lejáratják fegyveres erőit.

A törvényhozók azt is kezdeményezték, hogy a tájékoztatási törvényt olyan rendelkezéssel egészítsék ki, amelynek értelmében a hatóságok korlátozhatnák a hozzáférést azokhoz az információforrásokhoz, amelyek ismételten „tiltott vagy törvénysértő információkat” terjesztenek. A törvénytervezet a tömegtájékoztatási eszközökről rendelkező jogszabály módosítását is javasolja, a hírforrásokra vonatkozó követelmények szigorításával és a főügyész illetékességének kibővítésével.

Az orosz diplomáciai tárca megtiltotta brit parlamenti felsőház 154 tagjának oroszországi beutazását, válaszul arra a londoni döntésre, amely az orosz Föderációs Tanács, a felsőház szinte egészét szankciós listára helyezte. A minisztérium közölte, hogy folytatódik a munka az orosz stoplista bővítésén.

Valerij Falkov, az orosz közoktatási és tudományügyi tárca vezetője a bolognai oktatási rendszert „túlhaladott szakasznak” nevezte, és kijelentette, hogy Oroszországnak saját rendszere lesz, amely a saját nemzetgazdasági érdekeit tartja majd szem előtt, valamint azt, hogy maximális teret biztosítson a diákok képességeinek kibontakoztatására. Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában a bolognai oktatási rendszer elhagyásának célszerűségéről beszélt, egyebek között azzal érvelve, hogy az orosz diákok és oktatók „gyakorlatilag kiszorulnak a nyugati tudományos és oktatási szférából”.

Oroszország 2003. szeptember 19-én csatlakozott a bolognai folyamathoz.

A mariupoli kikötő aknamentesítéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Befejezték az orosz erők által elfoglalt mariupoli kikötő területének aknamentesítését az orosz Fekete-tengeri Flotta tűzszerészei és utászalakulatai – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az aknamentesítés során 134 építményt vizsgáltak át. Több mint 12 ezer robbanásveszélyes tárgyat és ukrán fegyveresek által hátrahagyott fegyvert azonosítottak és hatástalanítottak

– közölte a tárca.

A védelmi minisztérium szerint a kikötő és a közeli partszakaszok szárazföldi a vízi aknamentesítése mellett a műszakiak megtisztították a megközelítési csatornákat és a belső vízterületeket az elsüllyedt hajóktól és más hajózási akadályoktól. Több mint 1,5 millió négyzetméter vízfelületet, 18 kikötőhelyet és 32 hajót ellenőriztek, valamint elszállítottak egy ukrán határőrhajót, amelyet az Azov nacionalista alakulat fegyveresei süllyesztettek el, és kiemeltek két úszódarut is.

Az ugyancsak orosz fennhatóság alá került Herszon megye katonai és polgári közigazgatásának helyettes vezetője, Kirill Sztremouszov viszont azt közölte, hogy a herszoni kereskedelmi kikötő megbénult, mert a Fekete-tengerre nyíló egyetlen kijáratot a Dnyeper-Bug torkolatánál, a Mikolajiv ukrán megyében lévő Ocsakov kikötőnél ukrán részről elaknásították.

A „Donyecki Népköztársaság” területvédelmi törzse közölte, hogy Szvitlodarszk a szakadár milícia „operatív ellenőrzése” alá került és folyamatban van a város „megtisztítása az ellenséges elemektől”. Gyenyisz Pusilin, a „népköztársaság” vezetője az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy aktív fázisában tart Krasznij Liman „felszabadítása”, és hogy az entitás északi részének 28 településéről már kiverték az ukrán csapatokat.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a donyec-medencei „köztársaságok” már véglegesen eldöntötték a sorsukat, és nem térnek vissza Ukrajnába.

Ez elfogadhatatlan lenne mindenki számára, aki emlékszik a minszki megállapodások sorsára és a civilek meggyilkolására az Luhanszki Népköztársaságban és a Donyecki Népköztársaságban

– fogalmazott Medvegyev.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország nem hajszol határidőket az ukrajnai „különleges hadművelet” során. Azt hangoztatta, hogy a nácizmust „száz százalékig ki kell gyomlálni, különben néhány év múlva ismét felüti a fejét, még torzabb formában”.

Patrusev szerint

Ukrajna sorsát a területén élő emberek fogják meghatározni.

Alekszej Szelivanov, az orosz belügyminisztérium Zaporizzsja megyei főcsoportfőnökségének helyettes vezetője arról számolt be a Pervij Kanal televíziónak, hogy ötfős diverzánscsoport fogtak el az orosz kézre került Enerhodarban. A városnak az orosz hatóságokkal együttműködő új elöljárója, Andrej Sevcsik ellen vasárnap merényletet hajtottak végre. Sevcsik és két testőre megsebesült. Keddi közlés szerint a tisztségviselő állapota nem életveszélyes.

Enerhodarban működik a zaporizzsjai nukleáris atomerőmű, Európa legnagyobb ilyen rendeltetésű létesítménye. Szelivanov azt mondta, hogy az ukrán hadsereg sikertelen kísérleteket tett rá, hogy lengyel gyártmányú „kamikaze-drónokkal” támadja az orosz hadsereg által megszállt erőművet. A belügyi illetékes kizártnak nevezte, hogy a nukleáris létesítményen belül „provokáció” történjen.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség kedden azt jelentette, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) leállította a cukorbetegség, a HIV és az AIDS elleni létfontosságú gyógyszerek szállítását a donyecki és luhanszki „népköztársaság” számára.

Kissinger: Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak

Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez – szorgalmazta Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon.

A The Washington Post című amerikai lap keddi beszámolója szerint Kissinger azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem szabadna Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez súlyosbíthatja Európa hosszú távú stabilitását.

Kissinger hangsúlyozta, hogy a nyugati országoknak tudatában kell lenniük, hogy Oroszország mennyire fontos Európának, s nem szabad, hogy „a pillanat hevében elragadtassák magukat”. A volt külügyminiszter emellett arra bátorította a Nyugatot, hogy bírja rá Ukrajnát tárgyalásokra a status quo ante, vagyis a háborút megelőző állapot helyreállítása alapján.

A tárgyalásoknak az elkövetkező két hónapban kell megindulniuk, mielőtt olyan zűrzavar és feszültség keletkezne, amellyel már nehéz lenne megbirkózni. Ideális esetben a választóvonalnak a status quo ante helyzethez való visszatérésnek kell lennie

– mondta a 98 éves politikus Davosban.

A háború ezen a ponton túli folytatása már nem Ukrajna szabadságáról, hanem egy új háborúról szólna, amely már Oroszország ellen folyna

– tette hozzá.

A The Washington Post szerint a Kissinger által hivatkozott status quo ante annak az állapotnak a helyreállítását jelentené, amelyben Oroszország ellenőrizte a Krím félszigetet és informálisan fennhatóságot gyakorolt a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár területek felett.

Kissinger, aki az államok gyakorlati céljait erkölcsi és elvi megfontolások előtérébe helyező reálpolitikai megközelítés híve, arra szólítitta fel az európai vezetőket, hogy ne veszítsék szem elől Oroszország helyét Európában, amivel azt kockáztatnák, hogy Moszkva tartós szövetséget köt Kínával.

Remélem az ukránok a hősiességükhöz fogható bölcsességről tesznek majd tanúbizonyságot

– mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyebek között a béketárgyalások feltételéül szabta az orosz hadművelet február 24-i megindulása előtti határok helyreállítását.

Az ukránok szerint az orosz invázió a „legaktívabb fázisában” van

Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője kedden kijelentette:

Oroszország ukrajnai katonai hadjárata a legaktívabb szakaszába lépett.

Az orosz erők jelenleg megpróbálják bekeríteni az ukránokat a kelet-ukrajnai Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban, és nem adták fel a Sziverszkij Donyecen való átkelési tervüket sem.

Rengeteg holttestet raktak ki zsákokban az utcákra

A Donyeck megyei, orosz megszállás alá került Mariupolban mintegy kétszáz, oszladozó holttestet találtak egy többemeletes ház romjai alatt – közölte Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon.

Szavai szerint a helybeliek nem voltak hajlandók összegyűjteni a holttesteket, ezért az az orosz veszélyhelyzeti minisztérium dolgozói otthagyták a területet, így ottmaradtak a holttestek is.

Andrjuscsenko hozzátette, hogy általánosságban

a kikötővárosban leállt az ideiglenesen, a lakóházak udvaraiban ásott sírokból a halottak újratemetése.

„Jelenleg a temetési és exhumálási munkákat a donyecki Ritual nevű vállalat végzi. De az ingyenes újratemetéshez sorba kell állni, az elhunyt holttestét a hozzátartozóknak maguknak kell bevinniük a ravatalozóba, azt állítva, hogy csak most találták meg, vagy bele kell egyezniük egy olyan videó rögzítésébe, amelyben el kell mondaniuk, hogy az elhunytat az ukrán hadsereg ölte meg” – állította a tanácsadó.

Hozzátette, hogy emiatt rengeteg holttestet raktak ki zsákokban az utcákra, így – szavai szerint – mostanra az egész város egy egybefüggő temetővé változott.

Ukrán hírszerző főnök: nem érdemes abban reménykedni, hogy Putyin holnap meghal

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában azt állította: az ukrán katonai hírszerzés szerint Putyin rákbeteg.

Számos súlyos betegsége van, ezek közül az egyik a rák. Nem érdemes viszont abban reménykedni, hogy Putyin holnap meghal. Van még legalább néhány éve

– fogalmazott a hírszerző főnök.

Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírói kérdésre válaszolva határozottan cáfolta, hogy Putyin rákos lenne.

Újra fegyvert és pénzt kér Ukrajna

Bírálta a davosi gazdasági fórum egyes résztvevőit a fegyverletételt szorgalmazó kijelentéseikért Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja kedden a Twitteren, leszögezve, hogy 

Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását azért, hogy valakik megtömhessék a pénztárcájukat.

A tisztségviselő szavai szerint a kulisszák mögött egyes résztvevők arról beszélnek, itt lenne már az ideje a fegyvernyugvásnak, a tárgyalásnak Moszkvával annak érdekében, hogy újra üzletelhessenek Oroszországgal.

Szerinte a háború végéhez vezető legrövidebb út: Ukrajna ellátása fegyverekkel és pénzzel, valamint Oroszországgal szemben gazdasági embargó életbe léptetése.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) május 13-18. között elvégzett felmérése szerint

az ukrán lakosság 82 százaléka nem támogatja, hogy az országa feladjon bármit is területéből a békéért cserébe.

Több mint hatezer külföldi zsoldos „szolgál” Ukrajnában

Oroszország szándékosan lassítja az előrenyomulást, hogy lehetőség nyíljon a civilek biztonságos evakuálására – közölte kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Elmondta azt is: a körülzárt településeknél humanitárius folyosókat hoznak létre ennek érdekében,

polgári infrastruktúrát pedig továbbra sem támadnak.

Sojgu szerint – az ukrán csapatok vereségétől tartva – a Nyugat fegyverszállítmányok mellett katonai tanácsadókat is küld Ukrajnába, ahol a külföldi zsoldosok száma már meghaladta a hatezret.

A szankciós nyomás és a „kijevi rezsimnek nyújtott masszív nyugati támogatás” ellenére Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet” – szögezte le Sojgu a RIA hírügynökség jelentése szerint.

Oroszország már Ukrajna ötödét elfoglalta

Az orosz–ukrán háború kitörése idején 43 ezer 300 négyzetkilométernyi ukrán terület volt orosz kézen,

jelenleg pedig mintegy 125 ezer négyzetkilométer van orosz fennhatóság alatt

– írja az ukrán sajtó a Forbes-ra hivatkozva. Ukrajna teljes területe 603 ezer 548 négyzetkilométer.

Az oroszoké jelenleg a Krím, Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Herszon, Zaporizzsje régiók részben vagy teljesen.

Közel 14 ezer Ukrajnából menekülőt ismert el menedékesként Magyarország

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta 22 ezer 645 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 13 ezer 634 fő esetében született elismerő döntés – közölte az idegenrendészeti hatóság.

Mint írják: továbbra is naponta több száz új menedékes elismerés iránti kérelmet nyújtanak be az Ukrajnából menekülők.

Putyin szóvivője azt mondja, még nem kapták meg az olasz békemegállapodás-tervezetet

Dmitrij Peszkov szóvivő szerint a Kreml nem kapta még meg az olaszok által készített békemegállapodás-tervezetet. A négylépcsős tervet az olasz külügyminiszter, Luigi Di Maio készítette múlt héten, és az ENSZ főtitkárával, António Guterres-szel is átbeszélték. Peszkov viszont ma azt nyilatkozta, hogy a tervet az orosz fél még mindig nem látta, de reméli, hogy diplomácia úton hamarosan eljut a Kremlbe is.

A holland miniszterelnök szerint valószínűtlen, hogy Ukrajna rövidesen uniós tagjelölt legyen

Nem túl nagy az esélye annak, hogy Ukrajna rövidesen európai uniós tagjelölt ország lesz, mivel túl sok tagországnak nem tetszik ez az ötlet, továbbá igazságtalan lenne a nyugat-balkáni országokkal szemben is, amelyek már régóta várnak a tagjelölti státuszra – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök hazája parlamentjében – írja az Origo.

Szenvednek az evakuációval Szeverodonyeckben

Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió kormányzója szerint Szeverodonyeck továbbra is ukrán irányítás alatt áll, de az oroszok megállás nélkül bombázzák a várost, illetve a szomszédos településeken is folyamatosak a harcok. Az evakuáció ezért nagyon nehéz. Hétfőn a kormányzó szerint négy ember halt meg a városban, de ezt a hírt más forrásból nem lehetett megerősíteni.

Két héttel meghosszabbították a terrorfenyegetettséget Kurszkban

További két héttel meghosszabbították a sárga színű terrorfenyegetettséget az oroszországi Kurszkban. A régió több faluját is megtámadták az ukránok Oroszország szerint. A szomszédos Brajnszk és Belgorod régiók is sárga szintűre emelték a terrorfenyegetettséget még áprilisban.

A háború ellen szólaltak fel az amerikai-ausztrál-indiai-japán csúcstalálkozón

A szabad és nyitott indiai-csendes-óceáni térség, az országok szuverenitása és a jogállamiság mellett foglaltak állást keddi, Tokióban tartott tanácskozásokon a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert együttműködésben részt vevő országok vezetői, akik elítélték Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. A csúcstalálkozón Kisida Fumio japán miniszterelnök mellett Joe Biden amerikai elnök, Anthony Albanese ausztrál kormányfő és Narendra Modi indiai miniszterelnök vett részt.

Térképen a háború helyzete

Oroszország összevonta csapatait Kelet-Ukrajnában, minden jel arra utal, hogy hamarosan újult erővel támadják majd a stratégiailag fontos célpontokat. A cél továbbra is Donbasz és Luhanszk teljes elfoglalása, és a városok, illetve települések biztosítása egy esetleges ellentámadás ellen – írja az Origo.

 

Az ENSZ szerint közel 4000 civil áldozata van a háborúnak

Az ENSZ becslései szerint Oroszország február 24-én elindított Ukrajna elleni háborújában legalább 3930 civil halt meg és 4532-en megsebesültek. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint közel 6,5 millió ember menekült el más országokba, és több mint 7,7 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására.

Mintegy 20 ország ígért újabb fegyverszállítmányokat Ukrajnának

Egy hétfőn megrendezett virtuális találkozó alkalmával mintegy 20 ország ígéretet tett arra, hogy újabb fegyverszállítmányokat juttat el Ukrajnába – jelentette be sajtótájékoztatóján Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

– Több ország rendkívül szükséges tüzérségi lőszereket, partvédelmi rendszereket, harckocsikat és egyéb páncélozott járműveket adományoz – mondta Austin a védelmi minisztériumban (Pentagon) a találkozó után. 

– Mások új kötelezettségvállalásokkal álltak elő az ukrán katonai erők kiképzésével, valamint a katonai rendszereik fenntartásával kapcsolatban – tette hozzá a tárcavezető.

Az úgynevezett Ukrajnai Kapcsolattartó Csoport (Ukraine Contact Group) találkozóján 47 ország miniszterei és védelmi vezetői vettek részt. A csoportot – nyugati szövetséges katonai vezetőkkel egyetértésben, a németországi Ramsteinben található bázison – áprilisban hozta létre az Egyesült Államok, azzal a céllal, hogy segítsék Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítését.

Az új fegyverszállítmányokat bejelentető országok között volt például Olaszország, Dánia, Görögország, Norvégia és Lengyelország is – mondta Austin. A védelmi miniszter kiemelte, hogy Dánia például hajók ellen bevethető támadórakétákat, Csehország pedig helikoptereket, harckocsikat és rakétarendszereket ajánlott fel. 

– Itt mindenki megérti ennek a háborúnak a tétjét – fogalmazott.

Szeverodonyecken múlik az egész luhanszki régió

A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok tovább erősítik az offenzívát Donbaszban. Körbekerítették Szeverodonyecket, Liszicsanszkot, Rubizsnét. Ugyanakkor továbbra is nagy az ukrán ellenállás a megszállás alatt lévő területeken. Ha az orosz csapatoknak sikerül elfoglalniuk Szeverodonyecket, akkor az egész Luhanszk régió az irányításuk alá kerül.

 

Kilencezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 4878 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3844-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel. 

A beléptetettek közül a rendőrség 249 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Az ukrajnai háború elől hétfőn 76 ember, köztük 38 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.

Oroszország megerősíti kapcsolatát Kínával

Egy moszkvai sajtótájékoztatón Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a nyugati országok oroszfóbiája miatt Oroszország azon dolgozik, hogy semmiben se függjön ezektől az országoktól, csak olyanokkal üzleteljen, akik nincsenek kiszolgáltatva a Nyugatnak. Ennek megfelelően Moszkva célja, hogy Kínával erősítse meg gazdasági kapcsolatait. Mint mondta, információs és kommunikációs technológiák terén Kína jóval fejlettebb a nyugati országoknál, és mindkét ország jól járhat a közös együttműködéssel.

Tucatnyi parancsnoki központot telepítenek az oroszok Herszonba és Zaporizzsjába

A helyi lakosság további ellenőrzésére 19 orosz parancsnoki központot hoztak létre - közölte Ivan Ariefiev a zaporizzsjai katonai adminisztráció szóvivője.

 

Szétlőtték a fő helyi gázvezetéket Donyeckben

Több orosz bombatalálat érte a fő gázvezetéket Donyeckben és Luhanszkban, így a két megyében nincs gázszolgáltatás – közölte az ukrán gázszállító.

 

Szétlőtt orosz tank, elhagyott fegyverek, háborús tudósító tűz alatt

A következő videót az a fotós készítette, aki jelen cikkünk borítóképét is. Tüzérségi tűz alatt tartott úton haladnak keresztül:

 

A vasutat támadják az oroszok Dnyipropetrovszkban

A vasúti infrastruktúrát támadják az oroszok Dnyipropetrovszk megyében, négy rakéta csapódott be a térségben, amik súlyos károkat okoztak – mondta Valentyin Reznyicsenko a terület kormányzója.

 

Előrehalad az orosz offenzíva Donyeckben is

Az orosz erők kevés sikert értek el Szeverodonyeckben és nem valószínű, hogy beveszik Bakhmutot – írja meg az ukrán álláspontot a Kyev Independent. Elismerik viszont, hogy a donyecki Lyman és Avdivka városok elleni orosz offenzíva viszont sikerekkel járt. 

 

Zelenszkij csak Putyinnal hajlandó találkozni

Vlagyimir Putyin elnök az egyetlen orosz tisztviselő, akivel az ukrán elnök hajlandó találkozni, hogy megvitassák a háború befejezésének módját – írja a The Guardian.

 Az Orosz Föderáció elnöke dönt mindenről. Nem fogadhatok el semmilyen találkozót senkivel, aki az Orosz Föderációból érkezik, csak az elnökkel – mondta Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott videóbeszédében. 

Több mint háromezer légicsapást mértek az oroszok Ukrajnára február 24-e óta

A légicsapások mellett 1474 rakétát lőttek ki az oroszok – erről Zelenszkij ukrán elnök beszélt.

Borítókép: Ukrán katonák rövid pihenője a Donbaszban 2022. május 23-án / AFP / ARIS MESSINIS

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában