Visszatérő hagyomány

2022.06.23. 16:09

Alapjogokért Központ: a vármegye a magyar szuverenitás szimbóluma

A vármegyerendszert külső hódítók megszüntették, most visszaemelik méltó helyére - olvasható az Alapjogokért Központ írásában.

Az Országgyűlés előtt fekvő mostani javaslat alapján nem történik más, mint a magyar államisághoz, önállósághoz, nemzeti szabadsághoz tapadó hagyományok visszaemelése jogrendszerünkbe - írták.

Emlékeztettek arra: a kommunista diktatúra a vármegyék eltörlésével hosszú időre felszámolta Magyarország alkotmányos berendezkedését, valódi önállóságát is. 1990-ben az első, demokratikusan megválasztott jobboldali kormány kísérletet tett a vármegyei elnevezés visszaállítására, de az a posztkommunista erők, és a velük később, 1994-ben nyílt szövetséget kötő SZDSZ-es körök ellenállásán elbukott - írták.

Az Alapjogokért Központ felidézte, hogy a Szent István király uralkodásától eredeztethető vármegye Magyarország közjogi rendszerében ezeréves múltra tekint vissza, a szuverenitás, alkotmányos berendezkedés, a nemzeti szabadság szimbóluma és a reformkorban a polgári-nemzeti kultúra bölcsőjévé vált.

Nem csoda, hogy a vármegyéket azok a külső hódító hatalmak számolták fel történelmünk során - először a Habsburgok, majd a szovjet kommunisták -, melyek végső célja lényegében a magyar államiság megszüntetése volt - írták.

A vármegyék sokáig a magyar érdekeket figyelmen kívül hagyó külföldi birodalmi törekvések fő ellenállási központjai voltak - tették hozzá.

Deák Ferenc nem hiába fogalmazott úgy az alsótáblán elmondott egyik 1835-ös felszólalásában, hogy "ezen municípiumok álltanak őrt dönthetetlen morális erővel alkotmányunkért, innen forrásoznak, s oda térnek vissza gyakorlatilag a nemzetnek minden jussai". A reformkorban pedig Deák mellett a magyar nemzet olyan történelmi alakjai tudták a vármegyék révén építeni az országot, mint Kölcsey Ferenc és Kossuth Lajos - közölte az Alapjogokért Központ.

Nem véletlen, hogy a magyar szabadságharc és forradalom leverését követő osztrák neoabszolutizmus alatt a vármegyék jelentették a magyar ellenállás folytatását - idézték fel.

A kiegyezést után a vármegyék nemcsak a nemzetépítés fontos sarokkövei lettek, hanem a helyi identitás aktív formálói is voltak. Megsemmisítésükre a baloldal a Tanácsköztársaság alatt tett elsőként kísérletet, majd a kommunista államhatalomnak sikerült ezt ténylegesen véghez vinnie az 1949-ben elfogadott törvény révén. Ennek értelmében a Magyar Népköztársaság új, szovjet mintára megalkotott "alkotmánya" eltörölte a vármegyerendszert - fogalmazott az Alapjogokért Központ.

Államalapító Szent István királyunk, a vármegyerendszer megalapítójának szobra a budapesti Hősök terén (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában