Interjú

2022.09.22. 20:54

Áder János: a jövő a fiatalokkal kezdődik

Áder János volt köztársasági elnök Szombathelyen járt, az általa alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány programsorozatában tartott prezentációt a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. A vaol.hu ennek apropóján kérdezte klímaválságról, az uniós szankciós politikáról, a fa- és széntüzelésről és arról, hogy visszatér-e a politikába.

Áder János volt köztársasági elnök

Forrás: MTI

Fotós: Máthé Zoltán

Az előadás diákoknak szólt egy „roadshow” részeként. Küldetésszerűen vállalta fel, hogy a fiatal generációt szólítja meg, klímaproblémák megoldáskeresésére inspirálva őket?

– A sorozatot nyolc-tíz éve kezdtük el, ez most már az ötvenhetedik előadás volt. Zömében fiataloknak. De nem csak nekik, volt és lesz felnőttközönség is, ahol vagy szakmabelieknek vagy egy foglalkozási csoportnak – mezőgazdászoknak, közgazdászoknak – tartottam, tartok előadást. A diákokból álló közönség egy része végzős gimnazista, másik része egyetemista. A gimnáziumi látogatások kiindulópontja egy független kezdeményezés: Matolcsy Miklós szervezi a középiskolákat érintő fenntarthatósági témaheteket már nyolc éve. Ő kért fel engem először fővédnöknek, azután előadónak. Az a tapasztalatunk, hogy egyre több iskola kapcsolódik be a Kárpát-medencéből, és a témahét alatt a diákok nemcsak előadásokat hallgattak meg, hanem feladatot is vállaltak, leleményes és látványos elemekkel tarkították a programot. Azt remélem, hogy ez a kezdeményezés segítheti a diákokat akár a szakmaválasztásnál, akár bizonyos problémák megoldáskeresésénél. Az előadáson hallott információk inspirálhatják őket, miként tudnak alkalmazkodni a megváltozott és változófélben lévő világhoz.

Amikor egyetemen tart előadást, és kérdésekre, beszélgetésre kerül sor, Ön bevonódik-e azokba a témákba, amikkel az egyetemisták foglalkoznak?

– Persze. Ott már szakirányú a foglalkozás. Például a műszaki egyetemen az egyik fontos kérdés az energiatárolás. Az egész világon keresik a megoldást arra, hogy a nap- és a szélerőművekben megtermelt áramot hogyan tudjuk hosszú távon, költséghatékony és környezetbarát módon elraktározni. Leegyszerűsítve: a nyáron keletkezett, de akkor fel nem használt napenergiát miként tudjuk használni télen. Ha ezt valaki megoldja, szerintem nem egy, hanem mindjárt két Nobel-díjat is kaphat. Új energiaszállító hálózatokra is szükség lesz. Ezek felépítése, az energiaátviteli rendszer átalakítása részben mérnöki, részben informatikai ismereteket igényel. Ha agrármérnök lesz valaki, akkor azon dolgozhat, miként tud szárazságtűrő növényeket nemesíteni, hogy az aszály kevesebb kárt okozzon. Ha valaki orvos szeretne lenni, az új betegségek diagnosztizálását kell megtanulnia. Olyan betegségekkel találkozhatunk a következő tizenöt-húsz évben, amik Magyarországon még nem voltak: például a dengue láz; vagy, mint például a malária, ami eltűnt, és most visszajön. Amikor egy beteg addig ismeretlen tünetekkel keresi majd fel orvosát, a következő orvosgenerációnak tudni kell, hogy hol keressék a betegség okát és a gyógymódot. Ha valaki építőmérnök lesz, számára az a kérdés, hogyan tud olyan okos vagy passzív házakat tervezni költségbarát módon, amiknek minél kisebb az energiafogyasztása. Ma is vannak már ugyan technikai megoldások, de ezek még drágák. A közlekedésnél pedig nagy kihívás a káros anyag kibocsátásának csökkentése úgy, hogy közben a komfortunk is megmaradjon.

Foglalkoznak elég sokan az ivóvízkezelési technológiákkal?

– A Műegyetemen van egy tanszék, ahol igen. Magyarország ugyan látszólag vízben gazdag ország, de sokan nem tudják, hogy a hazai vizek kilencven százaléka külföldről érkezik, vagyis kiszolgáltatottak vagyunk a mennyiség és a minőség tekintetében. Ma a világban a szemünk láttára bontakozik ki: a sok víz, a kevés víz, és a szennyezett víz drámája. A szélsőségessé váló klíma miatt a Kárpát-medencében is egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás. Csökkenhet az éves csapadékmennyiség, az eloszlása is változik, az intenzitása pedig nő. Éppen ezért nagy szükség lesz vízügyi szakemberekre. Magyarországon egyszerre kell felkészülni a rekordárvizek és a rekordaszály elleni védekezésre. Évekkel ezelőtt elindítottunk egy ösztöndíjprogramot a budapesti műszaki egyetemmel karöltve. Ezt már kiterjesztettük a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemre is. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál most már lassan a százat is eléri azoknak a fiataloknak a száma, akik pályázat útján ösztöndíjat kaptak. A „Fontus” elnevezésű vízügyi és környezetvédelmi hallgatói ösztöndíjat ezekben a napokban is hirdetjük, október 15-ig lehet rá pályázni. Az a célunk, hogy a téma iránti elköteleződésre ösztönözzük a fiatalokat, továbbá elősegítsük, hogy megfelelő tudást szerezzenek és jó szakemberré váljanak. 

A teljes interjú ITT olvasható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában