Ukrán válság

2022.11.24. 05:59

Civil áldozatai is vannak a Kijevet ért rakétatámadásnak

A háború 274. napjának krónikája.

Tűzoltók dolgoznak Kijevben, miután orosz rakéták csapódtak a lakónegyedbe 2022. november 23-án

Forrás: Anadolu Agency/AFP

Fotó: Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat

Több mint tizenötezren tűntek el a háború kezdete óta

Több mint 15 ezer embernek veszett nyoma Ukrajnában a kilenc hónapja tartó háborúban - közölte csütörtökön Kijevben az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottságának (ICMP) egyik vezetője.

A hágai székhelyű bizottság, amelyet a balkáni háború idején hoztak létre az 1990-es években, júliusban nyitott irodát Kijevben, hogy dokumentálja és nyomon kövesse az eltűnt személyeket.

Matthew Holliday, az ICMP európai programigazgatója közölte: 

nem tudni, hány embert kényszerítettek áttelepülésre, tartanak fogságban Oroszországban, ahol életben vannak, de elszakadtak a családjuktól, illetve hány ember halt meg, és temették el hevenyészett sírokba.

A nyomozás Ukrajnában még évekig fog tartani a harcok megszűnte után - mondta Holliday a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban. A 15 ezer óvatos becslés, ha figyelembe veszik, hogy csak Mariupol kikötővárosban a hatóságok szerint legalább 25 ezer ember halt meg vagy tűnt el.

A megszálló orosz erőkkel folytatott kollaborációval gyanúsított két, oszlophoz kikötözött férfit néznek járókelők egy katonával a dél-ukrajnai Herszonban 2022. november 13-án. 
Fotós: Libkos / Forrás: MTI/AP

A volt Jugoszlávia területén folyó háborúk idején az ICMP több mint 27 ezer embert talált meg egy adatbázisban tárolt DNS-minták és a hozzátartozók DNS-mintái összevetésével a 40 ezer eltűntnek nyilvánított személy közül.

A szervezet Kijevben is megkezdte a DNS-minták gyűjtését, és a többéves működéshez való alkalmasság érdekében növeli a kapacitást, ami az ügyészeknek is segítségére lesz a háborús bűncselekmények ügyében indítandó eljárásokhoz.

Kreml: Kijev az orosz követelések teljesítésével véget vethet a civilek szenvedésének

Kijev az orosz követelések teljesítésével véget vethet a lakosság szenvedésének - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

"Az ukrán vezetésnek minden lehetősége megvan arra, hogy a helyzetet (amely az ukrán energetikai létesítményekre mért csapások után alakult ki) normális mederbe terelje, (...) úgy oldja meg, hogy az orosz fél követeléseit teljesíti, és ezzel véget vet a helyi lakosság minden szenvedésének"

 - mondta Peszkov.

Emmanuel Macron francia elnök Twitter-bejegyzését kommentálva, amely Oroszország "megbüntetését" sürgette, a szóvivő kijelentette: Moszkva csak akkor hajlandó ilyen elítélő nyilatkozatokat elfogadni, ha hasonlóak hangzanak el a Donyec-medencével kapcsolatban is. Emlékeztetett arra, hogy 

 

az ukrán fegyveres erők ott 2014 óta támadnak polgári célpontokat, ami ellen a hivatalos Párizs soha nem tiltakozott.

 

Peszkov azt mondta, hogy az orosz katonai csapások célpontjai közvetlenül vagy közvetve az ukrán katonai képességekkel voltak kapcsolatosak, szociális objektumokat nem ért támadás.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön, a hadijelentést ismertetve közölte, hogy az ukrán katonai parancsnoki rendszer és a hozzá kapcsolódó energetikai létesítmények ellen végrehajtott nagy erejű szerdai orosz rakétacsapás megzavarta az ukrán fegyveres erők tartalékait és a külföldi fegyverek szállítását. A tábornok szerint a nagy hatótávolságú, légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel végrehajtott csapás elérte a célját, minden kijelölt létesítményt eltaláltak.

Generátor biztosítja egy utcai kávézó áramellátását áramszünet idején Kijevben 2022. november 24-én 
Fotós: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Mindemellett hangsúlyozta, hogy 

 

egyetlen orosz csapást sem hajtottak végre Kijev területén lévő célpontok ellen, és hogy az ukrán fővárosból jelentett összes pusztítást a kijevi lakónegyedekbe telepített külföldi és ukrán légvédelmi rakéták lezuhanása okozta.

 

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők visszavert támadási kísérletek következtében Harkov megyében mintegy hatvan embert, egy páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, Zaporizzsja megyében több mint félszáz halottat és sebesültet, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet és három járművet, Liman irányában pedig több mint 15 katonát, egy gyalogsági harcjárművet, egy aknavetőt és három járművet veszítettek.

Az orosz taktikai légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi alakulatok két ukrán vezetési pontra, 63 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 152 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két amerikai gyártmányú AN/TPQ-36-os és egy AN/TPQ-50-es mobil radart, valamint egy Grad sorozatvetőt. Az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán négy ukrán drónt lőtt le.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2558 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6791 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 902 sorozatvetőt, 3616 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7340 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

 

A moszkvai katonai tárca csütörtöki közlése szerint 50 orosz hadifogoly tért vissza a "Kijev által ellenőrzött területekről".

 

A TASZSZ hírügynökség a donyecki regionális rendvédelmi szervekre hivatkozva azt írta, hogy felállítottak egy zászlóaljat, amelyben ötven "önkéntesen átállt" volt ukrán hadifogoly szolgál.

Csütörtökön egyébként az Oroszországhoz csatolt területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán nehéztüzérségi támadást. Vitalij Hocenko, a Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke csütörtöki Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Mariupolban eddig ötszáz új lakást utaltak ki olyan lakosoknak, akiknek az otthona a harcok során megsérült vagy elpusztult.

Európai hírügynökségek áramfejlesztő aggregátort ajándékoznak az Ukrinformnak

Az Európai Hírügynökségek Szövetsége (EANA) áramfejlesztő aggregátort vett az Ukrinform ukrán hírügynökségnek működése fenntartása érdekében az orosz légicsapások miatt akadozó áramszolgáltatás közepette.

"Ma délben jóváhagytam az aggregátor konkrét típusát, az EANA általi költségátvállalást és a szállítást Varsóból Kijevbe" - közölte Clemens Pig, az osztrák hírügynökség vezérigazgatója és az EANA elnöke.

Olekszandr Csarcsenko, az Ukrinform vezérigazgatója hétfőn levélben fordult a 33 hírügynökséget tömörítő szervezethez. Mint írta, a teljes körű áramszünet valósággá vált a megkezdődött téli időszakban.

"Ilyen körülmények között a hírügynökség nem tud működni (...) és nem fogjuk tudni tájékoztatni a világot az évszázad legnagyobb és legbrutálisabb háborújáról" - olvasható Csarcsenko levelében, amelyben egyben egy 20-30 kilowatt teljesítményű aggregátor iránti kérelmet is előterjesztett.

Az Ukrinform vezérigazgatója egyben beszámolt arról is, hogy a hírügynökség jogi okok miatt nem fizethet ukrajnai bankszámláiról a berendezésért, illetve egyébként is nagy hiány van ezekből Ukrajnában.

A szóba jöhető típusok ára az EANA szerint 9500-11 500 euró (mintegy 4,7 millió forint) között mozog.

Ukrajna megtámadása óta az EANA többször is segítséget nyújtott ukrajnai tagszervezetének, az Ukrinformnak, a TASZSZ orosz állami hírügynökség tagságát pedig felfüggesztette arra hivatkozva, hogy megsértette a szövetség alapelveit.

Az ukránok szerint legfeljebb 15 ezer fehérorosz kész harcolni Ukrajna ellen

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának becslése szerint a fehérorosz erők 10-15 ezer tagja kész harcolni Ukrajna ellen orosz pénzért - közölte Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.

"A Fehérorosz Köztársaság hatalmi struktúráinak mintegy 10-15 ezer embere készen áll arra, hogy részt vegyen az Oroszországi Föderáció úgynevezett különleges katonai műveletében. Mindenekelőtt a magas pénzügyi támogatás vonzereje miatt" - fogalmazott a katonai vezető.

Hromov ugyanakkor alacsonyra értékelte a fehérorosz fegyveres erők készségét a független katonai műveletekre. Szavai szerint a kijevi vezérkar az erkölcsi és pszichológiai állapotot alacsonynak tartja, és emlékeztetett arra, hogy a katonák többsége megtagadta az Oroszország Ukrajna elleni háborújában való részvételt.

Orosz ágyútűzben megsérült házból mentik ingóságaikat a lakók az ukrán főváros, Kijev közelében fekvő Visgorodban 2022. november 24-én 
Fotós: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP

Az ukrán vezérkar csütörtökön videoüzentben sürgős felhívást intézett a fehérorosz néphez, hogy Fehéroroszországot Oroszország ne vonhassa be Ukrajna elleni háborújába.

"Oroszország különleges szolgálatai provokációkat készítenek elő az önök területén, támadásaik célja létfontosságú infrastrukturális létesítmények lehetnek, különösen az asztraveci atomerőmű" - idézett a felhívásból az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán vezérkar kijelentette, hogy Oroszország "bármilyen eszközzel" megpróbálja bevonni az Ukrajna elleni háborúba Fehéroroszországot. Az ukrán fegyveres erők ezért arra kérik a fehéroroszokat, hogy követeljék vezetésüktől a fehérorosz alkotmány betartását, kövessék nyomon a gyanús személyek és járművek tevékenységét a létfontosságú infrastrukturális létesítmények közelében, jelentsék ezeket a rendfenntartóknak, és ha ezek részéről nincs reakció, minden rendelkezésre álló eszközzel tájékoztassák a világközösséget.

 

"Ukrajna nem tekinti az Önök országát, különösen a fehérorosz népet ellenségnek. Nem megyünk és nem is tervezünk semmilyen agresszív akciót a Fehérorosz Köztársaság területén. Ez Ukrajna hivatalos álláspontja" 

 

- szögezte le felhívásában a vezérkar.

Andrij Kosztyin főügyész egy tévéműsorban elmondta, hogy a megerősített adatok szerint Herszon megye orosz megszállás alól felszabadított részében eddig kilenc kínzókamrát fedeztek fel, és az orosz megszállók által meggyilkolt 432 civil holttestét találták meg. Hozzátette, hogy jelenleg 12 közös ügyészi és nyomozói csoport dolgozik Herszon megye területén. Kiemelte, hogy továbbra is nagyfokú az aknaveszély a felszabadított településeken.

Az ukrán vezérkar napi összesítésében közölte, hogy mintegy 310-zel 85 720-ra nőtt az Ukrajnában meghalt orosz katonák száma.

A legtöbb vonat késik az áramszünet miatt

95 vonat közlekedik, de többségük több mint egy órát késik - jelentette az Ukrzaliznicja ukrán állami vasúttársaság. Egyes útvonalakon a késés eléri a 10-13 órát.

Az EP jóváhagyta az Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteit fedező 18 milliárd eurós hitelt

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta, hogy az Európai Unió 18 milliárd eurós hitelt vegyen fel Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.

Az Európai Parlament a kölcsönről szóló rendeletet 507 szavazattal, 38 ellenszavazat és 26 tartózkodás mellett fogadta el.

A végső döntést ezt követően - várhatóan december 6-án - a tagállamok kormányait képviselő Tanácsnak kell egyhangúlag meghoznia ahhoz, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi piacokon hitelt vehessen fel, és az ebből származó támogatást 2023 elején eljuttathassa Ukrajnának.

A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükségesnek tartott 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.

Kijev nagy részében még mindig nincs áram

Kijev 70 százalékában továbbra sincs áram, a vezetékes vízellátást eddig részlegesen állították helyre a szerdai újabb, főként a polgári infrastruktúra megsemmisítését célzó nagyszabású orosz rakétatámadás után - közölte csütörtökön Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

A városvezető a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kifejtette, hogy a vízellátást a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján, részben pedig a jobb oldalon visszaállították Kijevben.  

"A Kijivvodokanal vízművállalat energiamérnökei és szakemberei egész éjszaka azon dolgoztak, hogy helyreállítsák a főváros létfenntartását. A város bal partján már helyreállt a vízellátás. A jobb oldalon reggelre tervezzük a helyreállítását. A főváros 70 százaléka még mindig áram nélkül van" - írta Klicsko. Hangsúlyozta: az energetikai szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb visszakapcsolják az áramot, de ez attól függ, hogy sikerül-e helyreállítani az egyensúlyt egész Ukrajna energiarendszerében.

Rescuers Work At A Site Of A Residential Building Destroyed By A Russian Missile Attack In The Vyshhorod Town, Near Kyiv
Gyertyafényben szolgálják ki  a vevőket egy kisboltban Kijevben 2022. november 23-án
Fotós: Maxym Marusenko / Forrás: NurPhoto / AFP

Az ukrajnai atomerőművek szerdai ideiglenes lekapcsolódása után Herman Haluscsenko energetikai miniszter azt ígérte csütörtökön, hogy a nap végéig az összeset visszakapcsolják az ukrán energiahálózatba, ami jelentősen fogja csökkenteni az áramhiányt az országban. Hozzátette, hogy a létfontosságú infrastrukturális létesítmények országszerte már áram alatt vannak, és a termelési mennyiséget a nap folyamán növelik.

"Arra számítunk, hogy estére megkezdik a működést az atomerőművek, amelyek árammal látják el a hálózatot, és ez jelentősen csökkenti a hiányt. Ez az első alkalom, hogy mind a négy atomerőművet egyszerre kapcsolták le" 

- jegyezte meg Haluscsenko. "Az atomerőművek esetében most kulcsfontosságú - folytatta -, hogy saját szükségleteik kielégítésére kapjanak elegendő áramot, ami nukleáris biztonsági kérdés. Ha egy atomerőmű dízelgenerátorral működik, az kockázatot jelent a nukleáris és sugárbiztonsági szabványok és követelmények tekintetében" - hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta, hogy ezért minden atomerőművet a lehető legrövidebb időn belül bekapcsoltak az ukrán energiarendszerbe, ami lehetővé teszi számukra, hogy ismét áramot szállítsanak a hálózatba. Kivételt képez a zaporizzsjai atomerőmű, amely továbbra is dízelgenerátorral működik - tette hozzá.

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy tévéműsorban kijelentette, hogy előrejelzésük szerint az oroszok a jövőben is folytatják a szerdaihoz hasonló nagyszabású rakétatámadásokat Ukrajna ellen, és körülbelül egy hétbe telik, mire felkészülnek a következőre.

Az EP egyetért azzal, hogy az EU nem fogadja el a megszállt területeken kiadott orosz útleveleket

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hozzájárult, hogy az Európai Unióban ne fogadják el az Oroszország által megszállt ukrán és georgiai területeken kiállított útleveleket és egyéb úti okmányokat.

Az elfogadott javaslat értelmében az Európai Bizottságnak a tagállamokkal folytatott konzultációt követően össze kell állítania azon orosz úti okmányok, elsősorban útlevelek listáját, amelyet az uniós hatóságok nem ismerhetnek el.

 

A dokumentum rögzíti ugyanakkor, hogy az ukrajnai háború elől menekülőknek humanitárius alapon továbbra is biztosítani kell a lehetőséget az EU-ba való belépésre.

 

Az Európai Parlament a tagállamokat tömörítő Tanáccsal korábban megszületett megállapodást 531 szavazattal, hét ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett hagyta jóvá. A határozat a tanácsi jóváhagyását, majd kihirdetését követő napon lép életbe.

Orosz rakétacsapás után méri fel a károkat két nő a dél-ukrajnai Herszonban 2022. november 24-én 
Fotós: Bernat Armangue / Forrás: MTI/AP

Oroszország a Krím félsziget 2014-es megszállása óta állít ki útleveleket az ottani lakosoknak, jelenleg pedig ugyanígy tesz Ukrajnának nem az ukrán kormány által ellenőrzött régióiban is. Ezekkel az útlevelekkel ezután nem lehet uniós vízumért folyamodni vagy az EU külső határát átlépni.

A Déli Áramlat gázvezeték elleni terrortámadást akadályozott meg az FSZB

Megakadályoztak az orosz biztonsági erők egy robbantásos merényletet a Törökországba és Európába gázt szállító Déli Áramlat vezeték ellen Volgográd megyében - közölte az csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közönségkapcsolati központja.

Az FSZB szerint a szabotázs- és terrorcselekmény-kísérlet mögött ukrán különleges szolgálatok álltak. Az üggyel kapcsolatban négy orosz állampolgárt őrizetbe vettek. A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy a Déli Áramlat az orosz Déli Folyosó gázszállító rendszer része.

A házkutatások során a hatóságok négy mágneses aknát, négy kilogramm plasztik robbanószert, késleltetett működésű detonátorokat, 593 ezer rubel (mintegy 3,9 millió forint) készpénzt és kommunikációs eszközöket foglaltak le. Utóbbiakon az ukrán különleges szolgálatoknál lévő kapcsolattartóval folytatott üzenetváltást és robbanószerkezetek összeszerelésére vonatkozó útmutatást találtak, valamint a robbantás helyének koordinátáit.

A gyanúsítottak ellen büntetőeljárás indult terrorcselekmény előkészítése, terrorista csoport szervezése és robbanóanyagok illegális birtoklása miatt.

A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy a Déli Áramlat projekt keretében Anapából a Fekete-tenger alatt a bulgáriai Várnába terveztek 2015-ig csővezetéket lefektetni, ám ez végül nem valósult meg. A Déli Áramlat helyett Anapa térségéből a Törökországba vezető Török Áramlatot építették meg.

Zelenszkij Oroszország kizárását szorgalmazta az EBESZ-ből

Oroszország kizárását szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ) Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki élő közvetítésben szólalt fel a szervezet kétnapos Parlamenti Közgyűlésének csütörtöki varsói megnyitóján.

Zelenszkij rámutatott: különböző nemzetközi intézmények jelenleg "az orosz terror megfékezésének különféle módszereit keresik". Egyúttal feltette a kérdést: az EBESZ miért nem tartozik ezen intézmények közé? "A terrorállam miért marad szervezetük tagja még a kilenc hónapon át folyamatosan elkövetett bűncselekmények után is?" - kérdezte az ukrán elnök.

Utalva arra, hogy Lengyelország megtagadta a vízumot a varsói közgyűlésre készülő orosz küldöttségtől, Zelenszkij kijelentette: ha ez nem történt volna, "a terrorállam képviselői" az értekezlet résztvevői között lettek volna. Úgy vélte: Oroszország EBESZ-tagsága a szervezet minden alapítóelvének "nyílt meggyalázása".

Margareta Cederfelt, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke aláhúzta: a háborút Moszkva robbantotta ki, Oroszországot meg kell győzni, hogy "fejezze be az agressziót, és hagyja el Ukrajnának általa megszállt területét". Amennyiben ez nem történik meg, az EBESZ-nek, valamint a szervezet Parlamenti Közgyűlésének "nagyon határozott módon meg kell fontolnia" az orosz tagságot a szervezetben - jelentette ki Cederfelt.

Újraindulnak az erőművek

Az energiaügyi miniszter szerint az atomerőművek november 24-én estig újra megkezdik a munkát, csökkentve a támadások okozta áramhiányt.

Az orosz tömeges rakétatámadás miatt először november 23-án áramtalanították Ukrajna összes atomerőművét - közölte a minisztérium.

Európa Tanács: segíteni kell a szexuális erőszak áldozatait Ukrajnában

Fokozni kell a szexuális erőszak veszélyének kitett nők, lányok és gyermekek védelmét Ukrajnában és az onnan elmenekülteket a befogadó országokban, az áldozatoknak segítséget, tanácsadást és támogatást kell nyújtani, valamint fel kell készülni a jövőbeni segítség biztosítására - jelentette ki Marija Pejcinovic Buric, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára csütörtökön.

Marija Pejcinovic Buric, a nők elleni erőszak felszámolásának november 25-én esedékes nemzetközi napját megelőzően kiadott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború elől Ukrajnából elmenekült több mint hétmillió ember 90 százaléka nő, lány és gyermek, akik különösen ki vannak téve a szexuális erőszak és az emberkereskedelem veszélyének.

Kijelentette, azonosítani kell a kiszolgáltatott helyzetben lévőket, különösen a szexuális erőszak áldozataivá vált nőket és gyermekeket.

"Azok számára, akik már elszenvedtek ilyen bűncselekményeket, meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket a segítség javítása érdekében" - fogalmazott nyilatkozatában a 46 országot tömörítő európai emberi jogi szervezet főtitkára.

A kórházakat és az orvosokat fel kell készíteni a nemi erőszakra való reagálásra. Biztosítani kell az orvosi és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatokat, valamint az azonnali és hosszabb távú traumakezelést. A menekültek körében elkövetett nemi alapú erőszak áldozatainak tanácsadást kell biztostani saját nyelvükön - mondta.

Közölte továbbá: az elkövetőket el kell számoltatni. Ezzel összefügésben elismerését fejezte ki az ukrán hatóságoknak az isztambuli egyezmény ratifikálása érdekében tett lépéseikért.

Azzal, hogy az isztambuli egyezményhez ez idáig 34 ország csatlakozott, jelentős előrelépés történt a nők ellen elkövetetett nemi alapú erőszak felszámolásában, azonban - mint írta - további kihívásokkal kell szembenézni. A konfliktusövezetekben a szexuális erőszak továbbra is jelentős kihívást jelent, ahogy azt az ukrajnai menekültek esetei mellett az iráni női tüntetők elleni nemi erőszakkal kapcsolatos fenyegetésekről szóló jelentések is mutatják - közölte.

Azáltal, hogy iránymutatásokat ad a szexuális erőszak áldozatainak védelmére és az elkövetők megbüntetésére, beleértve a háborús időszakot is, az isztambuli egyezmény minden eddiginél fontosabbá vált. "Ezért arra biztatom az országokat világszerte, hogy csatlakozzanak az egyezményhez" - tette hozzá a főtitkár.

Kijev 70%-a áram nélkül maradt

Vitalij Klicsko kijevi polgármester elmondta, hogy a közüzemi szolgáltatók egész éjjel dolgoztak a helyreállításon.

A polgármester szerint a város egy részén már helyreállt a vízellátás, miután Oroszország november 23-án rakétacsapást mért Ukrajnára. Reméli, hogy a nap első felében mindenhol újraindul a vízellátás.

Zelenszkij: Oroszország emberiesség elleni bűncselekményt követ el az ukrán energiahálózat támadásával

Oroszország emberiesség elleni bűncselekményt követ el az ukrán energiahálózat támadásával - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a kérésére összehívott rendkívüli ülésen.

"A hőmérséklet nulla fok alatt van, miközben milliók maradtak energia, fűtés és víz nélkül: egyértelműen emberiesség elleni bűncselekményről van szó" - hangsúlyozta rövid videoüzenetében Zelenszkij.

Az ukrán elnök egyúttal elutasította "a terror módszerét", amelyet az orosz fegyveres erők alkalmaznak országában. Leszögezte: a nemzetközi közösség nem lehet "egy terrorista állam túsza".

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik a testületben, és blokkol minden határozatot, amely elítélően nyilatkozna Moszkva ukrajnai háborújáról.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2022. november 24-én közreadott videóról készített felvételen Uragan orosz rakéta sorozatvető-rendszerekkel tüzelnek a kelet-ukrajnai Donyecki területen

"Civilek meggyilkolása és a civil infrastruktúra elpusztítása terrorcselekmény" - írta Zelenszkij korábban a Twitteren. "Ukrajna továbbra is határozott választ követel a nemzetközi közösségtől ezekre a bűncselekményekre" - tette hozzá.

Az ukrán elnök a rendkívüli ülésen a légvédelmi támogatás fokozását kérte, illetve azt, hogy az ENSZ szakértői mérjék fel az oroszok által okozott rombolást.

Szerdán Oroszország újból erőteljes csapásokat mért Ukrajnára, ami miatt jelentős károk keletkeztek a víz- és az áramhálózatban, legalább hatan meghaltak, és három nukleáris létesítmény kapcsolódott le a víz- és fűtéshálózatról.

Az egyik legfőbb célpont az ukrán főváros, Kijev volt, ahol a támadások következtében a háztartások 80 százaléka maradt víz és áram nélkül.

Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkárhelyettese határozottan elítélte a civil infrastruktúra támadását. Jelezte: a nemzetközi humanitárius jog tiltja az efféle csapásokat, és az elkövetőket felelősségre kell vonni.

Olaf Scholz német kancellár szerint a könyörtelen támadások Vlagyimir Putyin elkeseredettségét mutatják a harctéri győzelmek elmaradása miatt. A berlini vezető azt mondta: "tisztán látszik, hogy Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút a harctéren". Scholz felszólította az orosz elnököt, hogy fejezze be a háborút.

Az ENSZ adatai szerint a február 24-én kezdődött ukrajnai háborúban több mint 6500 civil vesztette életét, köztük legalább négyszáz gyermek. A világszervezet azonban úgy véli, hogy az áldozatok valódi száma ennél jóval magasabb lehet.

Újabb 400 millió dollárnyi katonai segélyt küld az Egyesült Államok Ukrajnának

Az Egyesült Államok újabb 400 millió dollárnyi (mintegy 170 milliárd forint) katonai segítséget bocsát Ukrajna rendelkezésére - az összeg felhasználására az elnök adott felhatalmazást a Külügyminisztérium számára. 

Fehér Ház közleménye szerint az elnök által aláírt intézkedés az újabb segélycsomagról védelmi eszközöket és szolgáltatásokat tartalmaz. A segélycsomag a védelmi minisztérium erőforrásait terheli - áll az elnöki dokumentumban.

Ezzel egy időben az elnöki hivatalhoz tartozó Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council) szóvivője, Adrienne Watson közölte, hogy az eszközök között szerepelnek lövedékek föld-levegő rakétarendszerek számára, valamint nehéz gépfegyverek, hogy Ukrajna képes legyen ellenállni a polgári infrastruktúráját célzó orosz fenyegetésnek.

A sajtóközlemény emlékeztet, hogy az Egyesült Államok folyamatosan egyeztet Ukrajnával energia-infrastruktúráját érintő szükségletekről, és közösen dolgozik szövetségeseivel és partnereivel Ukrajna támogatása érdekében.

Több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 5333-an léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3817-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 173 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 113 ember - köztük 42 gyermek - érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve - tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - írták.

Tagadják az ukrán állam létezését

Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) jelentése szerint az orosz politikusok továbbra is népirtó retorikát hirdetnek Ukrajna ellen.

Idézik Andrej Medvegyev a moszkvai városi duma-helyettesének november 23-i bejegyzését a Telegramon, ami szerint Medvegyev "kategorikusan tagadja az ukrán nemzet létezését", emellett az ukrán államiság teljes felszámolására szólított fel.

Átadnák a lengyelek a nekik szánt légvédelmi rakétákat Ukrajnának

Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter arra kérte Németországot, hogy a Lengyelországnak felajánlott Patriot rakétavetőket küldje Nyugat-Ukrajnába. Ez megvédi Ukrajnát a további halálesetek és áramszünetek ellen, és növeli a biztonságot keleti határainkon - írta Blaszczak a Twitteren.

31 rakétát lőttek Kijevre

Vitalij Klicsko, a város polgármestere szerdai beszámolójában azt mondta,  Kijevre 31 rakétát lőttek az oroszok, abból 21-et lelőttek, mielőtt célba értek volna, tíz azonban becsapódott.

A védelmet kikerülő rakéták közül az egyik a város északi részén, Vyshgorodban egy lakóházba csapódott, három ember meghalt és 15 megsebesült. (The Guardian)

Zelenszkij: Energiaterrort folytatnak az oroszok

Az ukrán elnök emberiesség elleni bűncselekménynek minősítette az orosz csapásokat az energetikai létesítmények ellen - írta a The Guardian.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdán késő este tartott ülésén Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna olyan határozatot fog előterjeszteni, amely elítéli "az energiaterror minden formáját". Oroszország valószínűsíthető vétójára utalva azt mondta: képtelenség, hogy vétót az emel, aki ezt a háborút vívja.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában