Izraeli–palesztin konfliktus

2023.12.07. 07:08

A Hamász az alagútrendszerekből figyeli meg a gyanútlan izraeli katonákat (videó)

Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli katonák terepjárón a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben 2023. december 5-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Atef Szafadi

Elesett Gadi Ejzenkot volt izraeli vezérkari főnök fia a Gázai övezetben

A palesztin többségű Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban elesett csütörtökön Gal Meir Ejzenkot, Gadi Ejzenkot volt izraeli vezérkari főnöknek, jelenleg a szűk hadikabinet tagjának a fia – jelentette be az izraeli hadsereg. 

Gadi Ejzenkot 25 éves, tartalékos szolgálatra behívott fia az övezet északi részében vesztette életét, miután Dzsabália külterületén felrobbant mellette egy alagút nyílásához telepített robbanószerkezet. Meghalt csütörtökön harcban egy másik izraeli katona is, a 34 éves Jonatán David Deutsch, ő az övezet déli részén.

Gadi Ejzenkot jelenleg a Beni Ganz vezette Nemzeti Tábor nevű párt politikusa. 

Tudom, milyen erős vagy, mennyire egységes a családod, hogyan őrizted mindig mindannyiunk közös otthonát és a saját otthonod is

– üzente Ganz X-fiókjában politikustársának és barátjának. 

Mindannyian kötelesek vagyunk folytatni a harcot azért a szent ügyért, amelyért Gal elesett

– tette hozzá. Szintén megemlékezett Gal Ejzenkotról Joáv Galant védelmi miniszter, Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Jaír Lapid, az ellenzék vezére és az ország többi politikai pártjának vezetői. 

Csütörtökön a Gázai övezetet ellenőrző Hamász radikális palesztin szervezet többtucatnyi fegyverese adta meg magát az észak-gázai Dzsabália közelében, és a helyi médiában megjelent közlések szerint ez volt a palesztin iszlamista szervezet tagjainak eddigi legnagyobb tömeges kapitulálása a fegyveres konfliktus októberi kezdete óta.

Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy szerdán a Hamász 12 rakétával támadta Beér-Seva települést. A fegyveresek indítóállása a rafahi humanitárius zónától nem messze, egy ENSZ-létesítmény közelében volt.

Franciaország szankciókat fontolgat ciszjordániai zsidó telepesekkel szemben

Franciaország szankciókat fontolgat a ciszjordániai palesztinok elleni erőszakért felelős zsidó telepesek ellen, és a francia diplomácia vezetője fel fogja vetni a kérdést európai szinten a hétfői brüsszeli EU-külügyminiszteri találkozón - közölte a tárca csütörtökön. 

"Véget kell vetni ennek az erőszaknak, és az izraeli hatóságok felelőssége, hogy ezt megtegyék, valamint az is, hogy felelősségre vonják az elkövetőket"

 - jelentette ki Anne-Claire Legendre külügyi szóvivő egy csütörtöki sajtótájékoztatón. "Mi is vállalni fogjuk a felelősséget. Fontolgatunk beutazást tiltó és vagyonbefagyasztási intézkedéseket mind nemzeti, mind európai szinten" - tette hozzá, hangsúlyozva azt is, hogy Catherine Colonna miniszter "felveti ezt a kérdést az Európai Unió külügyi tanácsának hétfői brüsszeli ülésén. A szóvivő elmondta: az érintett személyek azonosítása folyamatban van. 

Az Egyesült Államok kedden bejelentette, hogy vízumkorlátozásokat vezet be azokkal a ciszjordániai zsidó telepesekkel szemben, akiket erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsít. 

Ehhez hasonlóan Berlin is bejelentette, hogy fontolgat ilyeneket, és felszólította az Európai Uniót is, hogy gondolkodjon el az ilyen szankciók bevezetésén. Belgium pedig már el is határozta ezt saját hatáskörben. 

Franciaország rendszeresen elítéli a szélsőséges zsidó telepesek által a ciszjordániai palesztinok ellen elkövetett erőszakot. 

A múlt héten a szóvivő azt hangsúlyozta, hogy ezek az erőszakos cselekmények "mélységesen destabilizálják a régiót", és aláássák a kétállami megoldás kilátásait. Akkor jelezte azt is, hogy Franciaország nem zár ki "semmilyen opciót", utalva a telepesek vagy csoportjaik elleni szankciók bevezetésének lehetőségére.

A Riporterek Határok Nélkül a rafahi határátkelőhely megnyitását kéri az újságírók számára

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű jogvédő újságíró-szervezet azt kérte csütörtökön, hogy nyissák meg az újságírók számára a Gázai övezet rafahi határátkelőhelyét. 

Az övezet déli részén fekvő Rafah város és Egyiptom közötti átkelőhelyen az átjárást mind a palesztinok, mind az egyiptomiak ellenőrzik, és az egész közös határt figyeli Izrael. 

Az RSF közleményében az összes érintett félhez fordult. 

"Az újságíróknak, akiket evakuálni kellett az övezet északi részéből, Izrael most arra kényszeríti, hogy gyülekezzenek az egyiptomi határon, azt viszont nem léphetik át, a külföldi riporterek pedig nem léphetnek be az övezetbe a határon" - írta a jogvédő szervezet. 

"A két hónapja tartó háború alatt egyetlen riporter sem kapott engedélyt arra, hogy Rafahnál belépjen a Gázai övezetbe, ami egyértelműen gátolja a médiát abban a feladatában, hogy tudósítson a konfliktusról" 

- hangsúlyozta az RSF. 

Az AFP francia hírügynökség és a francia újságírók szövetségének (SDJ) szakszervezetei aggodalmuknak adtak hangot csütörtökön amiatt, hogy

 kollégáik Gázában "megdöbbentő körülmények" között dolgoznak, és követelték, hogy "evakuálják" őket. 

Ezeknek az újságíróknak "majdnem két hónappal ezelőtt sietve kellett elhagyniuk otthonukat", és családjukkal együtt "víz és áram nélkül, túlzsúfolt lakásokban" élnek a Gázai övezet déli részén - írták nyílt levelükben a szakszervezetek. "A múlt hétvégén vészjelzést küldtek, mert egy kivétellel valamennyi kollégánk Rafah közelében rekedt, ahol viszont egyre intenzívebbek az izraeli bombázások" - tették hozzá. 

E szervezetek egyúttal felszólítják "a francia kormányt: sürgősen tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy az izraeli és az egyiptomi hatóságok tegyék lehetővé ezeknek a kollégáknak és családtagjainak evakuálását, sőt közülük azoknak a befogadását is Franciaországban, akik "ezt akarják". 

Az RSF szerint 58 újságíró vált a háború áldozatává Gázában, köztük 14-en munkavégzésük során az izraeli légicsapások következtében. Az Újságírók Védelmének Bizottsága (CPJ) nevű szervezet legutóbbi összesítése szerint pedig "legkevesebb 63 újságíró és médiamunkás" halálát okozták a harcok. 

Izrael amiatt indított háborút a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet ellen a Gázai övezetben, hogy a Hamász fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak a zsidó állam ellen, betörtek az ország déli részébe, mintegy 1200 embert meggyilkoltak, mintegy háromezret megsebesítettek, és körülbelül 240-et elraboltak.
 

Így figyeli meg a Hamász az alagútrendszerből az izraeli katonákat (videó)

A Hamász a Gázai övezet alatt húzódó alagútrendszer és egy egyszerű, orvosi vizsgálatoknál is használt kamera segítségével figyeli meg az izraeli katonákat – derült ki a Daily Mail brit lap által a Youtube videómegosztón közzétett felvételből. A terrorszervezet közlése szerint a videót egy Gázavárostól délre fekvő faluban rögzítették, ahol az izraeli hadsereg (IDF) egységei tábort vertek.

A Hamász azt állítja, hogy a tábor alá a kamerás akciót követően robbanóanyagot helyeztek el, azonban nem tettek közzé semmilyen bizonyítékot, amely ezt igazolná – írja a Magyar Nemzet.

Izrael a Gázai övezet számos pontján harcol a Hamásszal

Izrael a Gázai övezet számos pontján harcol a Hamász palesztin terrorszervezettel az ellenük folytatott háború hatvanegyedik napján – jelentette a helyi média csütörtökön.

Az izraeli csapatok negyedik napja ostromolják a Gázaváros melletti Sadzsija negyedet, amely a tűzszünet után újraindított szárazföldi harcok egyik legnehezebb terepévé vált. Szerdán több mint ötven terrorista osztaggal csatáztak, és mintegy kétszáz iszlamista fegyverest öltek meg a katonai szóvivő közlése szerint.

A Hamász csapatai páncéltörő rakétákkal támadják az izraeli harckocsikat, és mesterlövészekkel célozzák a katonákat. 

Eddig több tucat alagútlejáratot találtak a negyedben, és az október 7-i vérfürdő és a tömeges emberrablás nyomaira bukkantak.

A szintén észak-gázai Dzsabálíjában Izrael rajtaütött egy Hamász-különítményen, és több terrorista életét vesztette. Ott földalatti alagutak hálózatát, egy kiképző központot és egy fegyverraktárat tárták fel.

Izraeli légicsapás a Gázai övezet déli részén 2023. december 6-án
Fotó: Ariel Schalit / Forrás: MTI/AP

Eközben az övezet déli részén, Hán-Juniszban is folytatódtak a csaták. Több tucat terrorista célpontot támadtak a levegőből, összecsaptak egy, alagutakból kijött fegyveres csoporttal, és megöltek két fegyverest, majd megsemmisítették a föld alatti járatot.

Gázaiak tízezrei menekültek Hán-Junisztól nyugatra és délre fekvő területekre, a határ menti Rafahba is, miután az izraeli hadsereg behatolt Hán-Juniszba. Az izraeli hadsereg az övezet déli részén a korábban biztonságosnak minősített helyeken is harcol, szerdán a rafahi támadásban számos menekült is meghalt és káosz tört ki egy olyan térségben, ahová a bombázások elől lakóhelyüket elhagyni kényszerültek zsúfolódtak.

Az elmúlt napokban elrendelték, hogy a palesztinok minél több harci zónából meneküljenek egyre kisebb területre. Sokan elhagyták a 620 ezer embernek otthont adó Hán-Juniszt, miután Izrael Rafahot jelölte meg számukra evakuálásuk lehetséges céljaként.

Két 22 éves katona életét vesztette a Gázai övezetben folytatott harcokban, és ezzel 86-ra nőtt a szárazföldi hadművelet megindítása óta elesett izraeli katonák száma.

A biztonságpolitikai kabinet szerda este elfogadta amerikai nyomásra a szűk hadikabinet javaslatát a Gázai övezetbe bejutó üzemanyag mennyiségének növeléséről

– közölte a miniszterelnöki hivatal csütörtökön.

Izrael egy évvel megemelné a tartalékos szolgálat idejét a háborús helyzet miatt

A védelmi minisztérium egy évre szóló ideiglenes törvénymódosítást szorgalmaz, amely egy évvel megemeli a tartalékos szolgálat idejét a háborús helyzet miatt. Ezzel megakadályozzák a korhatárhoz közeli, több ezer harcoló tartalékos leszerelését. Jelenleg a tartalékos katonák 40, a tartalékos tisztek 45, a kulcspozíciókat betöltő tartalékosok pedig 49 évesen felmentést kapnak a szolgálat alól. Ezt módosítanák 41, 46 és 50 évre.

Izraeli katonák drónnal a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben 2023. december 6-án
Fotó: Atef Szafadi / Forrás: MTI/AP

Közvetítette a Hamász az egyik magyar–izraeli túsz elrablása előtti pillanatokat (videó)

Interjút adott az egyik magyar–izraeli túsz felesége, Lisaj Lavio, melyben elmesélte hogy miként zajlott a kétgyermekes családapa, Omri Miran október hetedikei elrablása – szúrta ki a Mandiner. 

Amikor a kibucban a légiriadó megszólalt, Lisajnak és Omrinak mindössze 10 másodpercük volt, hogy a két kislányukkal: a kétéves Ronival és a hathónapos Almával a biztonsági szobába érjenek. A helyiséget magukra zárták, az édesapa pedig két kést is magához vett védelem gyanánt, mert nem volt elég a rakétázás, még lövéseket is hallottak az utcákról.

A terroristák végül bejutottak a házba, feldúlták a szobákat, majd kiabáltak a rejtőzködő családnak arabul, angolul, hogy azonnal nyissák ki az ajtót. 

A tinédzser Tomer könyörgésével sikerült elérniük a támadóknak, hogy kicsalogassák a bezárkozó szomszédokat.  Lisaj és Omri kinyitották az ajtót, mert úgy érezték, a fiú életveszélyben van.

Ezután a családot a szomszéd házba vitték, ahol élőben is közvetítette a Hamász, ahogyan rettegve ülnek egy másik családdal a padlón.

A Hamász felvétele itt tekinthető meg:

Az ENSZ-főtitkár figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot

Az ENSZ Alapokmányának 99. cikke által biztosított jogkörrel élve hivatalosan figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot helyi idő szerint szerdán António Guterres ENSZ-főtitkár, hogy a gázai konfliktus fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.

A portugál politikus levelében azt írja, hogy 

az övezetben fennáll a humanitárius rendszer teljes összeomlásának veszélye, ami visszafordíthatatlan körülményekkel járhat a palesztinokra és a régió biztonságára nézve, ezért azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel.

GUTERRES, António
Antonio Guterres, a világszervezet főtitkára az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti fegyveres konfliktussal foglalkozó ülésen az ENSZ New York-i székházában 2023. november 29-én
Fotó: Justin Lane / Forrás: MTI/EPA

Stéphane Dujarric, a főtitkár szóvivője emlékeztetett, hogy az alapokmány 99. cikkében rögzített jogkörrel évtizedek óta nem élt ENSZ-főtitkár.

Az izraeli fegyveres erők folyamatos bombázása és a túléléshez szükséges menedék totális hiánya miatt arra lehet számítani, hogy a kilátástalan körülmények következtében teljes mértékben összeomlik a közrend a Gázai övezetben, ami még a korlátozott humanitárius segélyszállításokat is ellehetetleníti

– figyelmeztetett a főtitkár. A politikus szerint a helyzet járványok kialakulásához és a palesztinok tömeges megindulásához vezethet a szomszédos országok irányába.

Mindehhez Guterres hozzátette, hogy elégtelen mennyiségű segély jut csak be az övezetbe, és a világszervezet képtelen elérni azokat, akiknek szüksége van rá az övezet belsejében.

Eli Kohen izraeli külügyminiszter élesen bírálta a főtitkár üzenetét, és azzal vádolta a politikust, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezetet támogatja.

Izrael és az Egyesült Államok azért nem támogatja a tűzszüneti kezdeményezéseket, mert megítélésük szerint a fegyvernyugvás egyedül a Hamásznak kedvezne. Kohen szerint az ENSZ-főtitkár jelent veszélyt a nemzetközi békére és biztonságra.

A főtitkár levelére reagálva az Egyesült Arab Emírségek rövid határozattervezet terjesztett a BT elé, melyben a testület azonnali humanitárius tűzszünet kihirdetését követelné. Ennek elfogadásához a vétóval rendelkező öt állandó tag, az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Kína támogatása mellett még négy ország igen szavazatára lenne szükség a BT-ben. Az Egyesült Államok nagykövete már tudatta, egyelőre nem látja indokoltnak, hogy a BT lépéseket tegyen. A testület pénteken vitatja meg a gázai helyzetet.
Ez történt szerdán:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában