2024.11.22. 12:26
Benjámin Netanjahu megköszönte Orbán Viktor meghívását
Az izraeli–palesztin háború 413. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felszólal a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok kiszabadításáról szóló vitán a parlament, a knesszet jeruzsálemi épületében 2024. november 18-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Abir Szultan
Moszkva elítélte a Palmürára mért izraeli csapásokat
Elítélte az orosz külügyminisztérium pénteken a Palmürára mért izraeli csapásokat, a szíriai szuverenitás és a nemzetközi jog alapvető normáinak súlyos megsértésének nevezve őket.
Korábban a szíriai védelmi minisztérium azt közölte, hogy a Homsz tartománybeli Palmüra városára mért izraeli légicsapásokban 36 ember életét vesztette, 50 pedig megsebesült.
Határozottan elítéljük ezt a támadást, amely a szíriai hatóságok szerint 36 ember halálát okozta és több mint 50-et megsebesített, jelentős pusztítást okozva a lakóingatlanokban. Ez a Szíria területén végrehajtott izraeli erőszakcselekmény, akárcsak az ezt megelőző valamennyi, az ország szuverenitásának és a nemzetközi jog alapvető normáinak durva megsértését jelenti
– fogalmazott Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a diplomáciai tárca honlapján közzétett kommentárjában.
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA
A moszkvai külügyminisztérium nevében egyúttal felszólította a regionális eszkalációban érintett valamennyi felet, hogy „hallgasson a józan ész hangjára”, és ne lépje túl a civilizált magatartás határait, amely a 21. században kialakult humanitárius értékek rendszerén alapul.
Nem szabad elfelejteni, hogy a térségbeli szomszédok közötti kölcsönös tisztelet végleges elvesztése és a konfliktus hevességének határtalan felforrósodása megnehezítheti a tartós közel-keleti béke perspektívájának elérését
– hangzott a közlemény.
A minisztérium szóvivője szerint „a közel-keleti fegyveres összecsapások súlyossága nemcsak az emberi életek árának, de a kulturális és történelmi emlékezetnek a leértékelődéséhez is vezetett”.
Eltérő reagálásokat váltott ki a világban a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése az elfogatóparancsokról
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant nemrég leváltott védelmi miniszter ellen kiadott elfogatóparancsa „abszurd, iszlamista, és nem szolgálja a béketeremtést" - jelentette ki Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes pénteken.
Hozzátette: az izraeli miniszterelnököt szívesen látják Olaszországban, szavai szerint „az igazi háborús bűnösök mások". Szerinte
Netanjahu egy olyan demokratikus ország vezetője a Közel-Keleten, amelynek lakosai évtizedek óta háborús fenyegetettségben élnek.
„Izrael nemcsak önmagát, hanem a szabadságot és a nyugati értékeket is védi. Számomra egyértelmű, hogy az ICC lépése politikai döntés, amelyet a nemzetközi intézményekben többségi jelenléttel bíró iszlamista államok diktáltak" - mutatott rá.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök közleményében úgy foglalt állást, hogy az ICC-nek minden esetben tárgyilagos és politikától független döntést kell hoznia. Hangsúlyozta:
kormánya határozott álláspontja, hogy nem lehet ugyanarra a szintre helyezni Izrael és a Hamász terrorszervezet felelősségét.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter arról nyilatkozott, hogy tiszteletben tartják a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, de meggyőződésük, hogy annak jogi és nem politikai szerepet kell játszania.
A berlini vezetés alaposan megvizsgálja az ICC Izrael elleni vádjait, de nem tesz további lépéseket egy jövőbeni németországi látogatás tervezése előtt - közölte pénteken a kormányszóvivő. Elmondása szerint „a német kormány a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányának egyik kidolgozójaként a testület egyik legnagyobb támogatója". Ezt a hozzáállást a német történelem is befolyásolta, amelyhez az Izraellel fenntartott, egyedülálló kapcsolat kialakítása is hozzátartozik - tette hozzá.
„Nagy-Britannia hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy a gázai tűzszünet megkötésére kell összpontosítani"
- hangsúlyozta Yvette Cooper brit belügyminiszter. Kitért a Sky News kérdése elől, amely azt firtatta, hogy Netanjahut letartóztatnák-e nagy-britanniai látogatása esetén. A Nemzetközi Büntetőbíróság egy független szervezet, amelynek szerepét az Egyesült Királyság tiszteletben tartja, de a folyamatok követésén túl a véleménynyilvánítást nem tartja helyénvalónak - fogalmazott. „Az Egyesült Királyság álláspontja továbbra is az, hogy a gázai tűzszünet megkötésére kell összpontosítani" - hangsúlyozta a belügyminiszter.
Priti Patel, a brit ellenzék külügyi „árnyékminisztere" aggályosnak és „provokatív lépésnek" nevezte az elfogatóparancsot, és annak elítélésére szólította fel a brit kormányt.
A pekingi vezetés a Nemzetközi Büntetőbíróságot szólította fel arra, hogy az izraeli kormányfő ellen kiadott elfogatóparancs kérdésében a joggal összhangban cselekedjen. Lin Csian külügyi szóvivő hangoztatta: „Kína reméli, hogy az ICC objektív és tisztességes álláspontot fog képviselni, és hatáskörét a nemzetközi joggal összhangban gyakorolja". Kína Izraelhez és az Egyesült Államokhoz hasonlóan nem írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, de a szóvivő elmondása szerint „támogatja a nemzetközi közösség palesztinok ügyében tett összes erőfeszítését a méltányosság és az igazságosság nevében".
Hoszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda vezetője „Izrael vesztének és politikai halálának" nevezte az izraeli miniszterelnök és korábbi védelmi minisztere ellen kiadott elfogatóparancsot. „Ez a cionista rezsim végét és politikai halálát jelenti, amely jelenleg politikai elszigeteltségben él a világban, és tisztségviselői többé nem utazhatnak más országokba" - hangoztatta a tábornok az iráni állami televízióban sugárzott beszédében
. Az elfogatóparancsot „üdvözlendő lépésnek és hatalmas győzelemnek" nevezte a libanoni „ellenállás" szempontjából is.
Törölték a holland külügyminiszter jövő hétre tervezett izraeli látogatását
Törölték Caspar Veldkamp holland külügyminiszter jövő hétre tervezett izraeli látogatását, miután csütörtökön a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant korábbi védelmi miniszter ellen.
A minisztérium szóvivője a NOS műsorszolgáltatónak azt mondta, hogy
a látogatás törléséről az izraeli féllel való „kölcsönös egyeztetés” során döntöttek.
Izraeli jelentések szerint viszont a meghívást visszavonták, miután Veldkamp közölte, hogy Hollandia tiszteletben kívánja tartani a Nemzetközi Büntetőbíróság rendelkezését.
Fotó: Bodnár Boglárka / Forrás: MTI
Veldkamp csütörtökön a parlamentben azt mondta, hogy Hollandia letartóztatná Netanjahut, ha az izraeli miniszterelnök az ország területére lépne. A miniszter azt is megerősítette, hogy Hollandia a jövőben csak „alapvető fontosságú” esetekben fog kapcsolatot létesíteni Netanjahuval, Galanttal és Mohamed ed-Deif Hamász-vezetővel, aki ellen ugyancsak elfogatóparancsot adott ki az ICC.
A legnagyobb koalíciós párt, a radikális jobboldali Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders azonban továbbra is kiáll azon szándéka mellett, hogy jövő hónapban Izraelbe utazik, és ellátogat az izraeli telepesek által létesített ciszjordániai településekre is.
A külügyminiszter kritizálta Wilders szándékát:
Természetesen a képviselők eldönthetik, hova utazzanak, de az ellentétes koalíciós megállapodásunkkal, ha Wilders zsidó telepeket és azok vezetőit látogatja meg
– hangsúlyozta Veldkamp.
Benjámin Netanjahu megköszönte Orbán Viktor meghívását
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken megköszönte Orbán Viktornak, hogy meghívta magyarországi látogatásra, hogy erkölcsi világosságról tett tanúbizonyságot, és kiállt az igazság mellett.
Köszönöm Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy szívélyesen támogat engem és Izraelt. Szemben azok szégyenletes gyengeségével, akik támogatják az Izrael önvédelmi joga elleni felháborító döntést, Magyarország – amerikai barátainkhoz hasonlóan – erkölcsi tisztaságot mutat, kiáll az igazságosság és az igazság mellett
– válaszolta a magyar miniszterelnök meghívólevelére az izraeli miniszterelnök.
Fotó: Ariel Schalit / Forrás: MTI/AP
Előzőleg csütörtökön a Nemzetközi Bíróság elfogatóparancsot adott ki Izrael miniszterelnöke és nemrégiben leváltott védelmi minisztere, Joáv Galant ellen, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolva őket.
A hágai törvényszék tagállamai - 124 ország, az Egyesült Államok kivételével Izrael szinte összes szövetségese – elvileg köteles letartóztatni Netanjahut vagy Galantot, ha a területükre lépnek.
Orbán Viktor magyarországi látogatásra hívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt
A kormányfő a péntek reggeli, Kossuth rádiónak adott interjújában jelentette be a hírt.
A kormányfő a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsot felháborítóan pimasz és cinikus döntésként értékelte. Egy folyamatban lévő konfliktusba avatkoznak be jogi köntösbe öltözve, de valójában politikai célokból – mutatott rá.
Kifejtette: ez önmagában helytelen, és a nemzetközi jog teljes lejáratását eredményezi, s még olaj is lehet a tűzre. Nincs más választás, szembe kell szegülni ezzel a döntéssel – szögezte le Orbán Viktor.
Hozzátette:
az izraeli miniszterelnöknek szóló meghívásban garantálni fogja, hogy ha eljön, a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, és „nem fogjuk követni” az ebben foglaltakat.
Kizárólag az izraeli–magyar kapcsolatok minőségéből és állapotából indulunk ki, és Izrael miniszterelnöke kellő biztonságban, érdemi tárgyalásokat tud folytatni itt, Magyarországon – jelentette ki a miniszterelnök.
Az izraeli védelmi miniszter megszüntette a telepesek adminisztratív fogvatartását
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter megszüntette a telepesek adminisztratív, vagyis vádemelés és bírói ítélet nélküli fogvatartását – jelentette az izraeli közszolgálati rádió pénteken.
A döntés szerint a vádemelés és bírói ítélet nélküli, „adminisztratív fogvatartást” ezentúl csak palesztinok ellen fogják alkalmazni az izraeli hatóságok.
Az efféle őrizetbe vételeket általában terrortevékenységgel gyanúsított palesztinok ellen alkalmazzák, de eddig ritkán szélsőséges zsidó izraeli telepesek ellen is igénybe vették.
Akkor nem tartottak vádemelést és tárgyalásokat, amikor a gyanúsítottak bíróság elé vitele és a bizonyítékok feltárása leleplezte volna a hírszerzés forrásait, és ezért nem volt lehetséges.
Adminisztratív úton a törvények szerint egy alkalommal legfeljebb hat hónapig lehet fogva tartani az embereket, de az őrizetbe vétel később határozatlan időre meghosszabbítható, miközben nem kell bemutatni a gyanúsítottaknak az ellenük beszerzett bizonyítékokat.
Nem helyénvaló, hogy Izrael ilyen szigorú intézkedést hozzon a telepek lakosaival szemben, amikor a zsidó telepeket Ciszjordániában komoly palesztin terrorfenyegetés éri, és indokolatlan nemzetközi szankciókat vezetnek be a telepesekkel szemben
– indokolta döntését Kac.
A védelmi miniszter ezen a héten találkozott a Sin Bet belbiztonsági szolgálat vezetőjével, Ronen Barral, és arra kérte, hogy más eszközöket vezessen be az izraeli telepesekkel szemben.
Elítélek minden, a palesztinokkal szembeni erőszakot és önbíráskodást, és felkérem a telepesek vezetőit, hogy nyilvánítsák ki hasonló, egyértelmű álláspontjukat ebben a kérdésben
– közölte a védelmi miniszter.
A telepesek palesztinok elleni támadásainak száma megugrott a Hamász iszlamista terrorszervezet 2023. október 7-i támadása után. Az izraeli rendfenntartó hatóságok ritkán tartóztatják le ezeknek az elkövetőit. A jogvédő csoportok szerint még ritkábban születnek ellenük ítéletek, az ilyen típusú erőszakkal kapcsolatos vádak túlnyomó többségét ejtik.
Az izraeli hadsereg (IDF) szerint a közelmúltban maszkos telepesek tucatjai felgyújtottak több épületet és egy autót a ciszjordániai Beit Furik palesztin faluban, Náblusz közelében. Letartóztatásokról nem érkezett hír.
Ahmad Tibi, az izraeli parlament egyik arab képviselője elítélte, s a „zsidó terror" jóváhagyásának nevezte Kac döntését.
Az adminisztratív fogvatartás csak a palesztinokra érvényes. Nem vonatkozik azokra, akiknek ereiben kék-fehér vér folyik, akik a legfelsőbb zsidó faj tagjai
– bírálta Tibi a határozatot.
Jobboldali politikusok üdvözölték a lépést. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter,– aki maga is telepes,– a „földet szeretők igazságszolgáltatásának” nevezete azt.
Becalel Szmotrics pénzügyminiszter, a telepesek képviselője szerint Kac felszámolta a ciszjordániai telepesekkel szembeni régi diszkriminációt, és véget vetett a telepeseket másodrendű állampolgárokká tevő igazságtalanságnak, amelyben drákói és antidemokratikus intézkedéseket alkalmaztak velük szemben.
Ez történt csütörtökön:
