Nélkülözhetetlen-e a mobiltelefon?

Ezek segítségével gyorsabban intézhetjük ügyeinket, elősegítik az oktatást és a közlekedést is. A fiatalabb generációnak ez szinte természetes, hiszen bátran mondhatjuk, hogy mi bizony belenőttünk ebbe, és a lehető legnormálisabb, leghétköznapibb dologként éljük meg azt, hogy a mobiltelefonunk a zsebünkben lapul. Bármikor használhatjuk bármire, legyen az telefonálás vagy akár rövid üzenetváltás a barátainkkal, szüleinkkel. A probléma azonban az, hogy ezek az eszközök könnyen idézhetnek elő függőséget anélkül, hogy mi ezt észre vennénk.

Számtalan fiatal használja napi több órán keresztül a telefonját, leginkább közösségi portáljaik böngészésére, ismerkedésre. Én is, akárcsak kortársaim, örömmel használom mobiltelefonomat az imént említett célokra, ám nekem nem szokásom a közösségi oldalakon ismerkedni. Legtöbbször az Instagram és a Pinterest nevű alkalmazásokat használom, ezeket érdekesnek tartom, és úgy gondolom, hogy sokkal jobbak, mint a Facebook. Nem mondanám magamat telefonfüggőnek, hiszen naponta 2-3 óránál többet nem töltök ennek használatával. Ebből kifolyólag szerintem viszonylag sok időt kibírnék nélküle, ezáltal több időm jutna a háziállataimra, egyéb hobbijaimra, illetve az alapjáraton rossz szememet sem rongálnám tovább azzal, hogy a telefonom képernyőjét bámulom huzamosabb ideig.

Továbbá a mobilozás mellett számtalan szórakoztató dolog is van, amellyel az ember „elütheti” manapság az idejét, legyen az akár egy olyan „régimódi” időtöltés is, mint az olvasás. A telefonom nélkül többet kommunikálnék személyesen a barátnőimmel, és amikor visszakapnám azt, valószínűleg úgy érezném, hogy nincsen szükségem rá, csak telefonáláshoz.

Úgy gondolom, hogy kortársaim nagy része nem lenne erre képes, mert nagy mértékben támaszkodnak eszközeikre minden téren, és a legtöbb esetben elképzelhetetlennek tartják az életüket nélkülük.

- Kozma Eszter, Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium -