2015.06.03. 07:31
Lelátó: Jogi foci
És elkészült a gombhoz a kabát! Az MLSZ tizenkét csapatos élvonalat akart, meg is csinálta. Hogyan, miként? No, erről már mindenkinek meglehet a véleménye. Mán László jegyzete.
És elkészült a gombhoz a kabát! Az MLSZ tizenkét csapatos élvonalat akart, meg is csinálta. Hogyan, miként? No, erről már mindenkinek meglehet a véleménye. Mán László jegyzete.
A licencet nem kapó klubok közül egyedül a Szpari az, aki folytatja a harcot a vélt igazáért. Igazi jogszabálycsata lesz, ám a lényeg nem változik: a nyíregyháziaknak marad a harmadik vonal. Azt, hogy végül a paragrafusok alapján kinek van igaza, az MLSZ által megalapozottnak tartott dátumoknak, vagy a klub által semmisnek vélt zsebszerződésnek, bizonyára csak akkorra döntik el, amikor már javában rúgják a labdát. Akkor pedig már a legfontosabb szempontot figyelembe véve okafogyott lesz.
Tiszta viszonyokat akar a szövetség, erre most belecsapott a piszkos vízbe. Igazán sportszerű akkor lett volna az egész, ha a most induló bajnokság előtt jelentik ki: emberek, ez az utolsó tizenhatos mezőny, a következő már csökkentett lesz. Felkészülhettek volna klubok, játékosok és persze menedzserek. Lássunk tisztán? Lássunk! Például tegye kötelezőé a szövetség, hogy klubok hozzák nyilvánosságra költségvetésüket, miből és mennyit költenek. Legálisan, a törvényeket betartva. A több milliárdból gazdálkodók kitől és miként elszámolva kapják a pénzt, ebből mennyit jut a játékosoknak, edzőknek, és még sorolhatnánk. Ez ebből a szempontból tiszta víz lenne a pohárba.
A jogi oldalt félretéve nézzük az úgynevezett erkölcsi oldalát a történteknek. A magyar focit valóban szeretők zöme valószínűleg aláírná azt, hogy a Szparinak az élvonalban lenne a helye. Az új tulajdonos regnálása óta minden rendben van. Nem voltak tartozások, kifizetetlen számlák, alakulóban volt a csapat. A nézettséget tekintve a hatodik helyen zárt a Szpari, rendben az utánpótlás, épültek füves edzőpályák… Ezek tények, a méltányosságnál ennek prioritást adva döntettek volna. Nem tették, a lelkük rajta…
- Mán László -