jegyzet

2021.10.12. 06:30

Meccs előtt

Ballai Attila

Mérkőzés után lenni annyi, mint mérkőzés előtt lenni – júniusban már idéztem az egykori nyugatnémet labdarúgó szövetségi kapitányt, Sepp Herbergert, csakhogy egészen más szituációban. A franciák elleni 1–1-gyel felvértezve a magyar válogatott úgy kelt útra Münchenbe, utolsó Eb-csoporttalálkozójára, hogy ha győz, továbbjut. A játékosok komolyan is gondolták, hogy ez a cél, és ezt nem csak előzetes fogadkozásaikkal, tetteikkel is igazolták; a németek szerencsével mentették 2–2-re a meccset.

Most, az albánoktól kapott, szombati verést emésztgetve álmodni is alig merünk győzelemről, és ha kisebb csoda árán mégis sikerülne nyerni az angolok ellen Londonban, továbblépni akkor sem fogunk a vb-selejtezőn. Ezért töredelmesen bevallom, én sokkal inkább vagyok még mérkőzés után, mintsem mérkőzés előtt.

Ettől azonban több okból is

súlyos hiba lenne azt hinni, hogy a keddi összecsapásnak nincs tétje.

Hogyne lenne! Hiszen a mieink a futball tanítómestereivel játszanak, az angol labdarúgás szentélyében, a Wembley-ben, ahol az évszázad mérkőzésén 6:3-ra diadalmaskodtak. (Nem árt tudni, ezt csak e két országban tekintik az évszázad meccsének, az olaszoknál és a németeknél például kettejük 1970-es vb-elődöntője érdemelte ki a megtisztelő címet.) Ez persze a dicső régmúlt, ami ugyanúgy ösztönzést adhat, mint a sokkal sivárabb elmúlt hatvan esztendő és a jelen, hiszen az 1962-es chilei vb óta nem győztük le az angolokat, a mérleg azóta két döntetlen, tizenkét vereség, 5–29-es gólkülönbség.

Sajnos máshonnan is meríthetünk motivációt. Mindenképpen üdvös lenne elkerülni, hogy hasonlóan a budapesti mérkőzés utáni sajtóvisszhangokhoz, bármely brit médium ismét címében hirdethesse, hogy „Anglia–Rasszisták 4–0”. Egyrészt ne kapjunk ki 4–0-ra, másrészt akkor se illethessenek minket a rasszizmus vádjával, ha ezt nem egy esetben a valóságtól messzire elrugaszkodott vélelmekre, előítéletekre alapozzák. Mint legutóbb, a Sparta Praha–Glasgow Rangers El-találkozó kapcsán, amikor a részleges zárt kapu miatt csupán tizennégy éven aluli cseh gyerekek léphettek be a nézőtérre, ezért egyéb céltábla híján rájuk sütötték a fajgyűlölet bélyegét.

Többszörösen vesztes előélettel, a világ egyik legjobbjának otthonában vendégeskedni, ahol ráadásul egyesek nemcsak ellenfélként, hanem ellenségként tekintenek ránk – nem túl biztató rajtpozíció. Viszont történjék bármi, ehhez képest szinte már csak jó jöhet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!