Jegyzet

2023.01.27. 06:30

Befogadók

Szilágyi László

Nálam Washington Coco Aires volt az első. A Vasas uruguayi csatárának már a neve is szimpatikus volt, nem is érdekelt, mit tud vagy mit nem tud a labdával, a vezeték- és a keresztneve is elvarázsolt. A kilencvenes évek elején történt, ekkor kezdtek szállingózni Magyarországra az idegenlégiósok. Jött később Sirinbekov is, aki előtt „Oleg, a király” – molinóval tisztelgett a Vasas-tábor, erdélyi barátaim szerint a Siófok védője, Ioan Adrian Zare volt a legjobb román, aki megfordult valaha az NB I-ben. Jöttek szerbek is szép számmal, a Fradit a Kuntics, Kopunovics duó „rúgta be” a Bajnokok Ligája főtáblájára. És itt volt persze Jean Claude Mbemba, akinek az élettársa bérelte az egyik belvárosi kocsmát, a törzshelyemet a kilencvenes években, és akkor még nem szóltam Miriutáról, a Vasiléből Lacivá nemesedett nagybányai irányítóról, aki a határ túloldaláról nézett át hozzánk, hogy aztán évek múlva a Puskás Ferenc Stadion nyitó­meccsén gólt lőjön a spanyoloknak a magyar válogatott mezében.

A futballunk mindenkit befogadott, és tárva-nyitva hagyta a kaput bárki előtt, aki nálunk, az NB I-ben szeretett volna szerencsét próbálni. A többségükről kiderült, hogy nem képviselnek minőséget.

Nyilván vannak olyanok is, akikről ez még nem derült ki. A januári átigazolási időszakban minden létező rekordot megdöntött a magyar futball. A már eddig is nyitva lévő kaput még tágasabbra nyitotta, és a télen olyan egzotikus országokból is érkeztek hozzánk labdarúgók, amelyeket nemigen tudjuk, hogy hol keressünk a térképen. A Mezőkövesd volt a legaktívabb a piacon: a martinique-i Thomas Ephestion és a Comore-szigeteki–francia Younn Zahary a hét végétől már meg is mutathatja magát a magyar közönségnek. A Mol Fehérvár ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy hondurasi védővel, Deybi Floresszel erősítse meg a csapatát. A címvédő Ferencvárosban már be is mutatkozott a Slovan Bratislavától érkező suriname-i belső védő, Myenty Abena.

A magyar bajnokságban több mint negyven százalék feletti a külföldi labdarúgók aránya, a határainkon túl ez a szám, a szlovén első osztályt leszámítva sokkal alacsonyabb. A magyar akadémiai rendszer biztosan ontja magából a tehetségeket, de a fiatalok jelentős része alacsonyabb szinten kezdi felépíteni a karrierjét, vagy nem jelent azonnali erősítést az NB I-es csapatok számára. Talán ezért is ilyen lelkes befogadók a magyar klubok.

Ki gondolta ezt akkor, amikor Coco Aires megjelent a Fáy utcában? Én biztosan nem.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!