2025.02.13. 06:30
Tavaszi szél kapust áraszt az NB I-ben
A fiatalok személye és teljesítménye bizonyság arra, hogy kapusfronton nem állunk rosszul.
Pécsi Ármin, a Puskás Akadémia kapusa a labdarúgó OTP Bank Liga 13. fordulójában játszott ZTE FC–Puskás Akadémia FC mérkőzésen a zalaegerszegi ZTE Arénában 2024. november 9-én
Forrás: MTI
Fotó: Katona Tibor
„Fiam, adok magának 500 forintot, ha kézből kirúgásból a pályán tartja a labdát” – fordult fiatal kapusa felé a labdarúgóként NB I-et megjárt edző. A hajdani kiváló csatár nem vállalt nagy kockázatot, a pénz a zsebében maradt. Hiába volt a focisulis múlt, a hálóőr kísérletei kudarcot vallottak. Mivel a mérkőzést megnyerte a csapat, gyorsan lekerült a napirendről a felajánlás. A hiányosság persze később is megismétlődött, annyi igazítással, hogy az ifjú jobban összpontosított a játékba hozatalnál, így a hibaszázalék csökkent.
Fotó: Szigetváry Zsolt / Forrás: MTI
Az egyéni képzés „hajnalán” a labda lábbal történő megjátszása kisebb jelentőséggel bírt, leginkább azt követték a csapatok egyesei, hogy – némi humorral – „csak azt fogják meg, ami kapura megy”. A többivel nem kellett és ma sem kell foglalkozni. Ellenben felértékelődött a kapusok lába, vagyis a leghátsó emberek összjátékba való intenzívebb bevonása. Az legfeljebb a drukkereket hozhatja infarktus közeli állapotba, ha egy-egy hátra passz során a cerberus nem a legegyszerűbb megoldást választja, hanem elkezd cselezni, hogy egyéb trükköket ne is említsünk, gondolva leginkább az efféle produkcióban élen járó René Higuitára. A kolumbiai kapus akrobatikus elemekkel tűzdelt, rendkívül (ön)gólveszélyes megoldásai ma is népszerűek a világhálón, ám a gyepen követői száma azért csekély, mert hasonló kockázattal járó fondorlat, másképpen: olyan őrültség, mint a sporttárs által híressé vált skorpiórúgás, már nem fér be a jelenkori futballba. Igaz, nem a nézők, hanem az edzők miatt.
Szerencsére ott sem tart a labdarúgás világa, hogy az emberfölény kialakítása érdekében kapust cserélnek mezőnyjátékosra. Egyrészt tiltja a szabály, másfelől ez nem kézilabda, hogy a játékoslétszám efelé módosítása érezhető előnnyel járna.
Ám akad itt másféle kedvező trend, amiből sokat profitálhat a magyar futball. Látva az NB I tavaszi rajtját, a 19 éves Pécsi Ármin (Puskás Akadémia), az egyaránt 20 esztendős Dala Martin (Fehérvár FC), Simon Barnabás (DVTK), Tóth Balázs (Nyíregyháza) és a 22 éves Hegyi Krisztián (DVSC) személye és teljesítménye bizonyság arra, hogy kapusfronton nem állunk rosszul. A válogatottnál jelenleg számításba vett Gulácsi Péter, Dibusz Dénes és Szappanos Péter trió az 1990-es születésű korosztály tagjaként ma még alapember, ám jó látni, hogy az ifjak már kopogtatnak az ajtón (a kapun).
A kirúgást persze nekik sem árt gyakorolni.
