SZON - PR cikk

2017.10.09. 13:06

Legfontosabb tudnivalók az afrikai sertéspestisről – IV. rész

<strong>Az afrikai sertéspestis (ASP) terjesztésében komoly szerepet játszanak a határokat nem ismerő vaddisznók. A NÉBIH szakemberei a cikksorozat záró részében a vadászoknak szóló legfontosabb információkat gyűjtötték össze.</strong>

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjesztésében komoly szerepet játszanak a határokat nem ismerő vaddisznók. A NÉBIH szakemberei a cikksorozat záró részében a vadászoknak szóló legfontosabb információkat gyűjtötték össze.

Mi történik, ha a betegség a vaddisznóállományban jelenik meg?

Amennyiben a betegséget vaddisznóban állapítják meg, kijelölésre kerül egy fertőzött terület, ahol a sertéstartó gazdaságok hatósági megfigyelési alá kerülnek. A gazdaságokról nyilvántartás készül, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a házisertések vaddisznókkal vagy azokból származó termékekkel ne érintkezhessenek. A gazdaságokba sertések be- és kiszállítása tilos.

A fertőzött területen valamennyi elhullott vagy kilőtt vaddisznót megvizsgál az állategészségügyi hatóság, azokból mintát vesz. Fertőzött területen lőtt vaddisznó húsa csak negatív laboratóriumi eredmény birtokában használható fel és szállítható el a területről. A hullákat ártalmatlanítják.

A betegség vaddisznóban való előfordulása esetén az állategészségügyi hatóság részletes mentesítési tervet dolgoz ki, mely tartalmazza azokat a részletszabályokat, amelyek például a vadászat feltételeire, az elejtett vaddisznók zsigereinek kezelésére vonatkozik.

A vadászatra jogosult társaságok és a vadászok feladatai az ASP megelőzésében és korai felismerésében

  • A vaddisznók között észlelt megbetegedést, vagy elhullást be kell jelenteni a megyei vadászati hatóságnak és a vadászterület helye szerint illetékes járási főállatorvosi hivatalnak (az ASP és KSP betegségekre irányuló laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokhoz szükséges mintavételek egyeztetése céljából).
  • Az országúton elütött vaddisznókból szintén kötelező a mintavétel (lépdarab, mandulák) az ASP és KSP betegségekre irányuló laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokhoz.
  • A vadászterületen ne szórjanak szét olyan hulladékot, amely állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazza.
  • Ha saját udvarában házisertéseket is tart, akkor minden vadászatot követően cserélje le ruházatát és lábbelijét, mielőtt sertései itatásához, vagy etetéséhez fogna.
  • Sertéstartó udvarokban szabad vadászterületről befogott vaddisznókat elhelyezni tilos!
  • Vadaskertekben, vadasparkokban, vadfarmokon vaddisznók között tapasztalt megbetegedéseket, elhullásokat be kell jelenteni a területileg illetékes járási főállatorvosi hivatalnak.
  • Az ASP-vel fertőzött országokból érkező vendégvadászokat kérjék meg arra, hogy ne hozzanak magukkal sertés-, vagy vaddisznóhúsból készült élelmiszereket.
  • Nagyüzemi/nagylétszámú sertéstartó telepen dolgozó vadászok a munkakezdés előtt tájékoztassák a telepvezetőt arról, ha előzőleg olyan vadászaton vettek részt, ahol a vaddisznók zsigerelésekor, vagy egyéb jelek alapján felmerült fertőző betegség gyanúja.
  • Mérjék fel a vadászterületen élő vaddisznó kondákat, azok létszámát és mozgását, mert egyes kondák „eltűnése”, kipusztulása az ASP első jele lehet.
  • Vezessenek pontos nyilvántartást az etetőhelyekről és a természetes vízfolyásokról, itatóhelyekről is. Ezek rendszeres ellenőrzése fontos járványügyi információkkal szolgálhat.
  • A vaddisznók zárt területre való vásárlását, vagy szabad vadászterületre történő kihelyezését előzetesen jelentsék be az illetékes járási főállatorvosi hivatalnak is.
  • A megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság által kiadott határozatnak megfelelően a vadászatra jogosultak minden vadászati évben teljesítsék a KSP monitoring programban rájuk eső mintaszámot. Minden esetben a szívből (vagy ha ez nem lehetséges valamely nagyobb érből) vegyenek véralvadékot, továbbá mandula minta vételéről se feledkezzenek el. A mintákat megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság által előírtak szerint adják le. A KSP monitoring program során nyert mintákból a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága az ASP felderítésre irányuló vizsgálatokat is elvégzi, ha azt az Európai Unió vagy a szomszédos harmadik országok járványügyi helyzete indokolja.
  • A témában további hasznos információk olvashatók a NÉBIH honlapján:

    Kapcsolódó cikkeink:

     

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában