SZON - PR cikk

2019.01.25. 14:31

A behajthatatlan követelések és a társasági adó összefüggései

<strong>A követelések kezelése a vállalkozások esetében nem egyszerű feladat. Még nehezebb, mikor már behajthatatlannak tűnő követelésekkel állnak szemben. De a Tao. szempontjából mikortól tekinthető egy követelés behajthatatlannak?</strong>

A követelések kezelése a vállalkozások esetében nem egyszerű feladat. Még nehezebb, mikor már behajthatatlannak tűnő követelésekkel állnak szemben. De a Tao. szempontjából mikortól tekinthető egy követelés behajthatatlannak?

Mikor évül el egy követelés? Milyen összegeket, hogyan és mikor lehet az adóbevallásban értékvesztésként feltüntetni? A társasági adózás szempontjából, a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók a következők.

A jogi alapszabályok

A 2000. évi C. számviteli és az 1996-os LXXXI. társasági adóról és az osztalékról szóló törvények az irányadóak a követelések értékvesztésével kapcsolatban. A Tao. törvény szerint alapvetően egy követelés behajthatatlanná két feltétel beteljesülése esetén válhat. Az egyik ezek közül a Számviteli törvény által megfogalmazott behajthatatlanság.

Számviteli törvény szerint az alábbi 7 esetben szükséges behajthatatlannak minősíteni egy követelést:

  • A követelés a bíróság előtt nem érvényesíthető.
  • A hatályos jogszabályok alapján a követelés elévült.
  • A felszámoló írásban nyilatkozik, hogy a követelésre nincs fedezet.
  • Amennyiben a végrehajtás során egyértelművé válik, hogy a követelést csak bizonyos fokig fedezi a fedezet vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre a szükséges fedezet.
  • Abban az esetben, ha a felszámolás vagy adósságrendezési eljárás végén a követelésre nem nyújt fedezetet a vagyonfelosztási javaslatnak megfelelő értékben átvett eszköz.
  • Ha az adósságrendezési, illetve csődeljárás során egy egyezségi megállapodás keretében a hitelező elengedte a követelést.
  • Ha az adós felkutatása nem vezetett eredményre, nem érvényesíthető a követelés vagy a végrehajtáshoz kapcsolódó költségek és a behajtható összeg nem állnak arányban.
  • Az említett hét pont közül az első kettő esetben, bíróságon nem érvényesíthető és elévült követelésnél nem lehet a követelést az adóalapban érvényesíteni. Ezek az esetek a vállalkozási tevékenységben nem tekinthetők ráfordításnak.

    Az elévült követelések leírásának esetében meg kell növelni a társasági adó alapját. A társasági adóalap emelése egy esetben kerülhető el, ha a követelés már az elévülése előtt behajthatatlanná vált. Ebben az esetben az adózónak bizonyítani is kell, hogy mindent megtett a követelés behajtásának érdekében.

    A ki nem fizetett követésekből adódó veszteség, és azok könyveléséből, adóbevallásából járó nehézségek a legtöbb esetben elkerülhetőek lennének. Jó megoldás, ha alaposan megválogatjuk beszállítóinkat. Szerencsésebb az egész követeléskezelési folyamatot messziről elkerülni. A legcélszerűbb megoldás erre a megelőzés. A BÁV Faktor szolgáltatásai keretein belül folyamatosan monitorozza, minősíti ügyfelei beszállítóit, partnereit. Így velük elkerülheti az ilyen problémák okozta fejfájást!

    - PR cikk -

    Címkék#alh_szon
    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában