Mire jó a blokklánc technológia?

Történetük szorosan összefügg, ugyanis egyrészt először a kriptopénzekhez használták, másrészt a világ első blokklánca a BTC blokklánca volt.

Mi is ez a technológia tulajdonképpen?

Ha definíciót keresünk, az IBM megfogalmazása az egyik legpontosabb: a blokklánc egy megváltoztathatatlan, megosztott főkönyv, amely megkönnyíti a tranzakciók naplózásának folyamatát és az eszközök nyomkövetését a hálózatban. Ezeket az elsőre bonyolult rendszereket, tőzsdéket már több program is tudja kezelni, utánkövetni, ebben tudnak segíteni például Tradensea csomagjai is. A blokklánc esetében egy olyan adatállományról beszélünk, amelyben az eltárolt információk nem egy központi “adatbankban” vannak elraktározva, hanem egymást érő, de mégis független kapcsolatrendszerben helyezkednek el.

A bankok vagy hivatalok intézményei mind centralizált rendszereket használnak, ami azt jelenti, hogy pénzünk mellett az adatainkat is rájuk bízzuk, ezzel egyfajta bizalmat szavazva nekik. A központosított rendszerek hátrányait például internetes hackelések mellett számos más tragédia fenyegetheti, akár egy súlyosabb gazdasági válsághelyzet is.

A BTC alkotója, Satoshi Nakamoto szerint a hagyományos pénz legnagyobb baja az, hogy bizalomra van szükség a megfelelő működéséhez. Ezt a bizalmat a központi banknak kell megelőlegeznünk, hogy vagyonunk értéke “nem romlik meg” a kezelésében.

A blokklánc nem egyenlő a kriptuvalutával

A mai közhiedelemmel ellentétben a blokklánc technológiát nem csak a digitális fizetőeszközök létrehozásához, üzemeltetéséhez lehet alkalmazni. Észtországban már például 2012(!) óta használják egészségügyi és bírósági adatok feljegyzéséhez. Ugyanez a helyzet Grúziában is, de hazánkban többek között különböző startupok is alkalmazzák, sőt, már az MNB fintech stratégiájának is részét képezi.

Rengeteg más területen is lehet használni, hisz a működése magán a meghamisíthatatlanságon alapszik, így az adat-az-adatban módszernek köszönhetően, ha egy blokk meg is változik, annak adatait a többi blokkrészlet megőrzi. A manipulálás tulajdonképpen lehetetlen, hiszen a teljes hálózat több, mint 50%-át módosítani kellene egyetlen blokk manipulálásához.

Hogyan épül fel egy blokk?

Egy blokknak két része van: egy test és egy fejléc. Minden blokkban megtalálható az előző blokk kriptográfiai kivonata, valamint egy időbélyeg és a tranzakciós adatok. A fejléc tartalmazza a metaadatokat, ami biztosítja a tartalom következetességét és állandóságát.

Ha még többet szeretnél tudni a témáról, a Tradensea blogjában számos hasznos és érdekes bejegyzés vár!