Az „okos” gólok nagy mestere

Bármennyire is ontja a gólokat,

az ófehértói Kerekes

Mihály még nem volt

gólkirály. Egészen

mostanáig. A 29 esztendős

támadó végig nagy harcban

állt az elsőségért rakamazi,

nyíribronyi és nyírgyulaji

vetélytársával, végül

azzal együtt is ő végzett az

élen, hogy vitára ad okot: a

Máriapócs ellen

félbeszakadt meccsen szerzett

két gólja

beleszámít-e a rangsorba. Annak a

mérkőzésnek a

végeredményét ugyanis a

szövetség állapította meg,

ám így vagy úgy: a

labdarúgó megyei II. osztály

Díjözön-csoportjának

gólkirályát Kerekes

Mihálynak hívják.

– Eddig nem volt szerencsém, hiszen

csoportunk mindenkori bajnokcsapatában rendre

akadt egy-egy játékos, aki a sorban maga

mögé utasított – utalt

Kerekes Mihály arra, hogy

tavaly a 35 gólos demecseri

Gombkötő Zoltán, egy

évvel korábban pedig 33

találatával is a tőle néggyel

többet szerzett nyerteleki

Bánfi mögé szorult

a sorban.

– Ezekben az években a csapatunk is

jól szerepelt, most pedig úgy lettem

gólkirály, hogy a

gárdának nem igazán ment,

végül a középmezőnyben, a

kilencedik helyen zártunk. Akkor

örülnék igazán a

gólvadászok között

szerzett elsőségemnek, ha a csapat is

minimum a dobogón zárt volna, ám

sajnos a bajnokság elejét és a

végét nagyon elrontottuk, így

szokottnál hátrébb

végeztünk a sorban. Hogy mi lehet ennek az

oka? A korábbi húzóemberek,

beleértve persze magamat is, nem voltak

képesek arra a teljesítményre,

amire az elmúlt években, és a

huszonegy éven aluli játékosok

bevetését szorgalmazó

szabályból sem jöttünk ki a

legjobban, ugyanis kevés hadra fogatható

fiatalunk volt.

A csapatkapitányi karszalagot is viselő

támadó a legutóbbi

bajnokságban mindössz egyetlen

mérkőzést volt kénytelen

kihagyni. Lássuk, hogy melyik meccs volt

számára a legemlékezetesebb a

sorban!

– Szívesen gondolok vissza a

Nyíribrony elleni

találkozóra, amelyet

hátrányból fordítottunk meg

– emlékezett a 29 esztendős

gólvágó. – Azon a

meccsen egy gólt szereztem, a Levelek

elleni őszi bevetésen viszont

hármat, melyek közül kettőt

úgy, hogy „megmértem” a

vendégek kapusát. A

szomszédvárak ellen tehát

jól ment a játék. Igazán

látványos gólom nem nagyon volt,

inkább „okos” gólokat szoktam

szerezni. Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy

megköszönjem az elmúlt nyolc

esztendőt Simon Józsefnek, az

ófehértói futball

mindenesének. Meggyőződésem,

hogy az ő háttérbe

szorítása összefüggésbe

hozható azzal, hogy erre az évre

némileg visszaesett a csapat

teljesítménye.

 Távozóban

Úgy tetszik, Kerekes

Mihály utolsó mondata

amolyan elköszönés

volt, mintha távozni

készülne az

ófehértói

támadó.

– Így van,

szeretnék

továbblépni –

erősítette meg mindezt az

érintett. – Annak

idején

Nagyvarsányból

kerültem ide, majd

Ófehértóra

nősültem, ez a tény,

no meg a munkám a

településhez

kötött. Tavaly még

visszautasítottam a

mándokiak hívó

szavát, ám most

eljött az idő a

váltásra, szívesen

kipróbálnám magam

magasabb osztályban is.

• MEGYE II.

- Bodnár Tibor -