Egy hosszú kótaji éjszaka

Nem voltak kevesen. Többszázan

szurkolták ki a bajnoki címet a

Tiszabecs elleni mérkőzésen

vasárnap: a Csoma Dezső

gardírozta gárda pedig eleget tett a

népakaratnak. Noha a hazaiak megizzadtak, a

szünet után bepréselt

gólokkal (5–0) felértek a

csúcsra. A lefújás után

pedig kezdődhetett a móka...

– A szurkolókkal hajnal egyig

tartott a buli, majd a srácok

Nyíregyházán folytatták a

szórakozást, információm

szerint reggelig – adta hírül

Csoma Dezső, a

Kótaj edzője. –

Nyilván megérdemelték,

megszenvedtek érte, hát,

levezették a feszültséget.. .

Egyértelműen a csapatmunka

eredménye, hogy ideáig jutottunk: nem

lógott ki senki a sorból, olykor ugyan

fel kellett emelnem a hangomat, de ez volt

legtöbb. Mindenki értett a

szóból. Nem akarok

nagyképűnek tűnni, de tavasz

elején már sejtettük, lehet

keresnivalónk. Leginkább akkor, amikor az

utólag kijelenthető, jól

sikerült felkészülést

követően nyertünk

Tiszavasváriban. Ezt jó jelnek

tekintettük, immár valósan

reménykedtünk abban, hogy a dobogót

megcsíphetjük. Érdekes, hazai

pályán botladoztunk, idegenben viszont

sorba hoztuk a meccseket,

ráadásul egy rangadót sem

vesztettünk el! Ugyebár győztünk

Vasváriban és

Nagyhalászban, otthon vertük a

Szakolyt, a Nyírbátort, majd a

Nyírteleket, ekkor azért

nyilvánvalóvá vált,

akár az élre is odaérhetünk.

Az utolsó mérkőzés

első félidejében a nagy teher miatt

görcsösen játszott a

társaság, hisz csak a három pont

megszerzésével tarthattuk meg az

első helyet. Ráadásul a

Tiszabecs jól futballozott,

aztán rögtön a szünet után

gólt lőttünk, megnyugodtak a

fiúk, akkor beindult a szekér.

Többet futottak, pontosabban passzoltak,

párharcokat megnyerték, a vége

fesztivál lett.

Csoma Dezső nem

először, és talán nem

utoljára vezette a táblázat

tetejéig aktuális

legénységét. A jövő?

Nos, erről még értekeznek az

érintettek.

– Nekem a harmadik bajnoki címem

edzőként, a Szakollyal és

Újfehértóval már

nyertem a megye kettőben. Természetesen ez

a legértékesebb, megjegyzem egyik sem

volt könnyű. Eleve nem

számítottunk a favoritnak, amikor

Mándokról érkezve

munkába álltam, azt kérték

tőlem: próbáljunk a mezőny

első felében végezni. Kicsit

túlteljesítettünk...

Kérdezik, hogyan tovább?

Leülünk megbeszélni

polgármester úrral, Orosz

Mihály ugyanis, mindent, de

tényleg mindent megtett a csapat sikeres

szereplésért. Szó szerint

kulcsszerep az övé. Pénteken, amikor

nagy eső esett, szó nélkül

beszállt segíteni a pályát

előkészítő embereknek, ez is

jelzi, mire képes a csapatért. Az biztos,

ő azt szeretné, ha az NB III-ban

folytatná a Kótaj!

Naná, hogy jelenleg a csapat

ünneplése a fő

attrakció Kótajban,

mindazonáltal az élet nem

áll meg. Természetesen

konkrétumokkal nem rukkoltak

elő az illetékesek, annyi

azonban bizonyos: az egylet több

poszton is erősítésre

készül. Négy-öt

új játékos

érkezhet, no meg a szintén

dicséretesen teljesítő,

második helyen végzett

ifiből is „merít” a

vezetőség.

- Koncz Tibor -