Tasi, Kutya, a keddi kenyér és majdnem iksz Érpatakon

Tasi mintaszerűen bólintott, a labda a hálóban kötött ki, a játékos pedig a földre esett. Azonnal látszott, hogy a gond nem kicsi, társai támogatták le a pályáról. Történt mindez már a meccs előtti bemelegítésnél, így aztán nem a legjobb előjelekkel várták az érpatakiak a vasmegyeriek elleni kupaderbit.

Taskó István, a megyei harmadosztályban szereplő érpatakiak gólgyárosa egykoron nagy tehetségként megfordult Debrecenben és a fővárosi klubok korosztályos csapataiban, majd maradt Érpatak. Az előző kupakörben, a pazonyiak elleni meccsen megsérült a térde, most pedig úgy tűnik, hogy hosszú ideig kidőlt a sorból. Sérülés ide, sérülés oda, a tízes mezét nem hagyták veszni, egyik társa magára öltötte és abban játszott.

Lábas góljával hamar (6. perc) vezetéshez jutottak az eggyel magasabban jegyzett osztályban játszó vasmegyeriek, sőt Bilecz (20.), majd Csobán tizenegyes góljával (30.) eldőlni látszott a meccs. A hazaiak reményét Hegyi (35.) éltette az első félidőben.

Úgy tűnt, fordulás után az ifistákkal tűzdelt vasmegyeriek simán nyernek, ám nem így történt. Az edzéseken aligha elfáradó (nem nagyon szoktak tréningezni), Újfehértón és Érpatakon lakó hazai együttes Hegyi fejese révén (57.) a kapuba találtak, a gólszerző nem sokkal később ajtó-ablak helyzetben hibáztak. Tíz perccel később Csabi kapus ismét a hálóból kotorta ki a labdát és Bilecz második találatával ismét megnyugtató lett a vendégelőny, ám hogy izgalmas legyen a találkozó, Kutya, azaz Nyikita találata (78.) ismét elérhető közelségbe hozta a továbbjutást jelentő ikszet.

Végül nem sikerült, ám a sportszerű mérkőzés végén az érpatakiak azzal nyugtathatták magukat, hogy ők mindent megtettek. Valóban, az utolsó pillanatig lelkesen küzdöttek, és nem adták fel. Simább meccset várhatott Nagy Lajos, a vasmegyeriek mestere, aki szerint szünet után olyan lágy volt csapata, mint a keddi kenyér. De legalább továbbjutottak a negyedik körbe.

- Mán László -