Fotel kifordítva

Mexikó előtt a Skála-kópé reklámfigurát is átnevezték Mexikópénak („a szívem csücske a vásárlóké” sor úgy hangzott a kisfilmben, hogy a „szívem csücske most Mexikóé. Ollé!”); a híradó végén az utca emberét arról faggatták, hogy világbajnokok leszünk-e (ötből négyen megesküdtek rá, hogy igen); nálunk a kisszobában pedig a televízióval (naná, hogy színes, a vb-akció keretén belül a szüleim is beruháztak egy új berendezésre) eredetileg Sándor Csikar-szöget bezáró fotel is átkerült abba a pozícióba, ahonnan majd tisztábban láthatóak – a magyar gólok. Bodnár Tibor jegyzete.

Mexikó közben a négy perc alatt kapott két góllal sem vesztettem el teljesen a hitem, és a szünetben, 0–3-nál is valami olyasmiről beszéltem, hogy ugye még fordítunk, és ugye Détári végre megrázza magát. Apám nem szólt, csak legyintett, meg valami olyasmit mormolt az orra alatt, hogy itt ma egyébként sem nyerhettünk.

Mexikó után meg elvitt egy élménybeszámolóra, amelyen a vb-t megjárt Népsport-főszerkesztő, Király Ferenc elmesélte a saját fülével hallottakat, amint Garaba megkérdezi Sallait a bemelegítés közben: „Kicsi, te látod az oroszokat?”. Mire a válasz: „Látom, sőt, mindegyikből kettőt is…”

Harminc évvel Mexikó után a titkot nem ismerjük, és már nem fontos, hogy elhiggyük: valóban a hideg magaslaton kipróbált gyógyszer „viselkedett-e” másként a hőségben? Nem számít már ez! Az idő sok mindent megszépített, különben is nyakunkon az Eb. És ha majd negyven csapatra duzzasztják a mezőnyt, egyszer talán még a vb-n is megmutathatjuk…

- Bodnár Tibor -