Nézőpont: (S)topsulik

A legmenőbb középiskolák rangsorának összeállításakor a négy leghúzósabb érettségi tantárgy érdemjegyeit és a kompetencia mérések eredményét vették figyelembe. Palicz István jegyzete.

Papírforma szerint ezek a legbeszédesebb mutatók egy-egy intézmény megítélésénél. Sok diák, tanár és szülő szemében azonban a jó iskola nem itt kezdődik. A továbbtanulás előtt álló általános iskolások jelentős részének eszében sincs „izmos”, rangos középsuliba felvételizni, mert „ott tanulni kell”. Tudatosan és szívesebben döntenek egy-egy lightosabb oktatási intézmény mellett, ahol nem veszik annyira komolyan a kisebb késéseket, hiányzásokat, ahol nem teszik olyan magasra a mércét a tanárok sem év közben, sem az érettségi vizsgán, és anélkül is lehetnek jó, sőt jeles tanulók, hogy különórákra járnának és vért izzadnának a tankönyvek felett.

Találkoztam olyan hivatásához maximálisan, korábbi munkahelyéhez a legkevésbé sem ragaszkodó pedagógussal, aki bevallotta, hogy bár nem csak az osztálytermen belül tartja egészségtelennek a klik(k)esedést, mégis örömmel végzi a munkáját az új iskolában, mert nem diktátor a direktor, kezelhetőbb, tisztelettudóbb és szorgalmasabb a diákság, a tantestület tagjai pedig áskálódás helyett segítik egymást. Jártam olyan suliban is, ahol márványcsempés volt a wc és infraérzékelős a vízöblítés (mert erre nyertek pályázati támogatást), viszont nem volt pénz fénymásolásra és a tanárok szinte összeverekedtek egy-egy szál krétáért. Olyan szülővel is beszéltem, aki azért íratta jobb intézménybe a gyermekét, mert ott már nem zaklatják, zsarolják, fenyegetik csemetéjét a „túlkoros osztálytársak”. A legjobb iskola szerintem az, amelyik az életre készít fel. Ha kell, arra, hogyan írj ütős dolgozatot, ha kell, arra, hogyan üss vissza...

- Palicz István -