A víz ellen és érte is dolgozik

Kató Sándor és a Magyar Ezüst Érdemkereszt
Kató Sándor és a Magyar Ezüst Érdemkereszt - © Fotó: A szerző
Nyíregyháza – Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki a FETIVIZIG műszaki igazgatóhelyettesét, főmérnökét.

Kató Sándor Tiszavasváriban töltötte a gyerekkorát, a pályán a családi hagyomány indította el: nagyapja a tiszalöki Királyéri Vízgazdálkodási Társulat alapító elnöke volt, édesapja az Alkaloidánál gépészként dolgozott az ipari szennyvizek megtisztításán.

– A Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskolában érettségiztem, majd egy évvel később technikus lettem települési vízgazdálkodási szakirányon. A mérnöki szemlélet megalapozását is az ÉVISZ-nek köszönhetem – emlékezett vissza Kató Sándor, aki ezután a szakmájában helyezkedett el a tiszavasvári önkormányzatnál, s ismerte meg a közigazgatás világát.

A szakmai és emberi oldalról egyaránt hasznos egy év után Baján, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetében folytatta tanulmányait vízépítő és környezeti szakirányon. A vízügyi főiskolán jó színvonalon tanították a földmérést, így a kárpótlás és a nagyarányú közműfejlesztések időszakában geodéziai cégnél kezdett dolgozni. Mérnöki szemléletét a Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett képzésének köszönhetően gazdaságival egészítette ki, majd az újabb tudással felvértezve ismét szakmájában, a tiszavasvári víziközmű-szolgáltatónál állt munkába.

Heroikus küzdelem

– A sorkatonai szolgálatom végén láttam meg a FETIVIZIG pályázatát, a felvételi beszélgetésre éppen a mostani irodámban került sor. Az igazgatóságnál 1998. november elsején álltam munkába, négy nappal később pedig már a „mély vízben”, a jándi védelmi szakaszon találtam magam árvízvédekezésen. A védekezést addig csak tankönyvből ismertem – mondta az igazgatóhelyettes, aki 19 évvel később „a térség vízkárelhárítása, valamint víziközmű és vízgyűjtő-gazdálkodás területén végzett magas színvonalú tevékenységéért” kapott érdemkeresztet.

– Ár- és belvíz elleni védekezésre Tiszabercelre kerültem 1999-ben, s 12 évig ott is maradtam; 2000-ben megdőlt a vízszint 1888-ban mért rekordja, a védekezés heroikus küzdelem volt. Egy évvel később – amikor a beregi töltésszakadás is történt – nálunk is a III. fokot meghaladó vízszint alakult ki, ekkor a földművek megerősítése volt az igazi kihívás. Szakaszvédelmi vezető 2003-ban lettem, ekkor a Tisza Rakamaz és Tiszatelek közötti és a Lónyay-főcsatorna Gávavencsellő és Kótaj közötti szakaszán – összesen 61 kilométeren – a védekezés megszervezése és irányítása lett a feladatom. Részt vettem a Felső-Tisza után dunai védekezésekben, 2002-ben és 2013-ban a Dunakanyarban a magasparti települések ideiglenes védtöltését kellett kiépíteni, majd 2014-ben a Balatonnál védekeztem a jelentős szél okozta hullámverés kártétele ellen – emelt ki néhányat a szakmai tapasztalatok közül Kató Sándor, majd hozzáfűzte: 2002-ben lett ügyintézőből a víziközmű osztály vezetője, 2010-ben pedig az igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese.

A kitüntetés indoklásának további pontjairól megtudtuk: FETIVIZIG-es pályafutása kezdetén a vezetékesvíz-ellátottság 97 százalék körül alakult, míg szennyvízrendszer mindössze 19 településen volt – a hatalmas űr kitöltése során ugyancsak jó hasznát vette a műszaki mellett a gazdasági ismereteknek.

Munka a vízminőségért

– A Víz Keretirányelvet 2000-ben fogadta el az EU, csatlakozásunkkor ránk nézve is kötelező lett. A cél határidőre jó kémiai-ökológiai állapotba hozni a felszíni vizeinket, és a felszín alattiak is adtak feladatot. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítésének koordinálása 2005 és 2009 között az osztályom munkája volt – beszélt a másik területről a kitüntetett szakember.

Kató Sándor szabadidejét a családjával, párjával és kislányával tölti a kertjében, illetve a természetben; nem csak a vízparton, a hegyeket, erdőket is szereti. Azt még nem lehet tudni, hogy lánya követi-e a családi hagyományt, a vízügynek szenteli-e az életét, ugyanis még csak 13 hónapos – de talán nem véletlen, hogy már élete első nyarán is kitűnt: nagyon szereti a vizet.

A jövő feladatai

Kató Sándor a jövő feladatairól szólva elmondta: – Megyénk ár- és belvízi veszélyeztetettsége magas, soha nem mondhatjuk, hogy a munka végére értünk; a védtöltések magasítása, egy újabb árvízi tározó építése és a távjelző rendszer fejlesztése már folyamatban van. A belvízrendszereink a vizek elvezetésére épültek – ezeket korszerűsítésük során alkalmassá kell tennünk a vízvisszatartásra és -elosztásra a mezőgazdasági igényeknek megfelelően.

KM-HP








hirdetés