Fórum a kazincbarcikai kórházról

16.46 Tárgyaljuk újra a helyzezet!

Király Bálint volt polgármester azt kérdezte meg, hogy megvizsgálták-e, hogy megyei működtetésbe adják a kórházat, illetve megvizsgáltak-e hasonlóan privatizált kórházat? Szitka Péter polgármester azt mondta, hogy komolyan nem foglalkoztak a megyei fenntartás lehetőségét, mert várost várossá azt tesz, hogy olyan intézményei vannak, amelyek városiasak. A hasonló példákat (más privatizált kórházat) vizsgáltak.

Hozzászólók egyöntetűen kifejezték, hogy a városban élőknek szüksége van a kórházra és elmondták, tartanak attól, hogy idegen működtesse a kórházat. 

Zárszóként Trencsényi Erzsébet kórházigazgató azt mondta, hogy a fórum legyen nyitánya egy újabb beszélgetéssorozatnak, amelynek célja az lenne, hogy találjanak a működtetésbe adásnál kedvezőbb megoldást a Kazincbarcikai Városi Kórház további sorsára. Elmondta, hogy a kórház vezetése újra összeül és megvizsgálja, hogy milyen intézkedéseket tud hozni a helyzet további javítására, de kéri az önkormányzat támogató részvételét ebben a munkában. „Találjunk együtt egy olyan megoldást, amellyel kedvezőbb irányba fordíthatjuk a kórház sorsát…”

Ezzel a fórum végetért…

16.36 A politika szerepe?

Kubus István hozzászólásként azt mondta, hogy nem érti, miért alakult ki a helyzet és úgy gondolta, hogy ebben politika van. Egy másik hozzászóló azt kérdezte, hogy mennyi az aránya az összköltségben mekkora a bérköltség. Válaszul elhangzott, hogy körülbelül 80 százalék. Valaki a leépítést vetette fel. Szitka Péter elmondta, hogy azon dolgoznak, hogy a kórház 400 dolgozójának munkahely biztos legyen a kórház stabil működtetésével együtt. Elmondta, hogy folyamatosan várja azt az ötletet, amely alternatívát adhat a működtetésbe adásnak. Ha megvalósítható, azonnal magáévá teszi az önkormányzat. Mivel eddig nem kapott ilyen javaslatot, most azon dolgoznak, hogy milyen feltételeket szabjanak a jövőben működtetőnek, hogy a kazincbarcikaiak számára kedvező megoldás szülessen.

Kormos Mihály azt mondta, hogy rossz dolognak tartja, ha „egy családban a beteg gyereket ledobjuk a hegyről”. Megkérdezte, hogy biztos, hogy csak a volt igazgató és a polgármester a felelős a helyzetért? A válaszban elhangzott, hogy nem…

Felvetődött az úgynevezett „halálfejes szórólapok” ügye, hogy kiderült-e, kinek a műve? Szitka Péter úgy vélte, hogy mivel mindneki elhatárolódott tőle

16.31 Az OPEP lássa be tévedését!

Erdei Sándor háziorvosként mondta el tapasztalatait. 2002-től az egészségügy állami támogatása csökkent és körülbelül azóta folyamatos támogatásra szorul a kazincbarcikai kórház is. Mivel a beteg a legfontosabb, meg kell teremteni azt a helyzetet, hogy a kazincbarcikai betegek számára minden körülmények között rendelkezésre álljon. Vagy az OEP-nek kell belátnia rossz döntését, vagy az egészségügyi szakmának kellene segítő irányban megmozdulnia. Bármilyen döntés születik is…

16.27 Nem jó gyakorlat a működtetésbe adás

Pásztor Gábor, a közalkalmazotti tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy úgy tűnik, mintha mindent a kórházban dolgozók számlájára akarnának írni, pedig a kórházban becsületes, lelküket kitevő emberek végzik a gyógyító munkát. Rizner József, az Összefogás Barcikáért Egyesület elnöke szarvashibának tartotta, hogy olyan finanszírozási rendszert kényszerített a kormányzat Kazincbarcikára, amelybe belepusztulhat. Kifejezte azon véleményét, hogy a kórházat mindenképpen helyben kell tartani. Beszélt olyan példákról, amelyeket az Állami Számvevőszék említett a működtetésre adott kórházakról. A szerződő fél legtöbb esetben nem tartotta be a szerződéseket, elbocsátásokat hajtott végre és a fejlesztéseket olyan hitelből fedezte, amelyet az OEP-től kapott támogatásokból törlesztett, azaz a betegektől vett el. Mindez azt jelenti, hogy ez a gyakorlat nem vált be.

A kiírt pályázatot elkapkodottnak nevezte. Jelezte, hogy a döntéskor maga kérte, hogy napolják el a döntést.

16.21 Takarékosság sem segített???

Ugyancsak nem értését fejezte ki Dékány Józsefné, a kórház főnővéri tanácsának elnöke is, mert úgy vélte, hogy az utóbbi évtizedben komoly racionalizálási folyamat ment végre, mégsem látszik a takarékosság eredménye. Kifejezte félelmét, hogy nem képes a kórház teljesíteni az ápolási szinteket, amely már most is kés élén táncol. Elmondása szerint most már nem lehetne létszámleépítést végrehajtani, mert akkor már nem tudná ellátni feladatát.

Perjési Zsolt, az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy minden terjedő szóbeszéd ellenére nem zár be a kórház, sőt most dolgoznak azon, hogy ez semmiképpen ne történhessen meg a jövőben sem. Elmondta, hogy tudja, látja, hogy az ellátás tekintetében igen nehéz helyzetben van az intézmény. Felsorolt az utóbbi időszak több intézkedését, amelyekkel igyekeztek elkerülni az adósságspirál beindulását. Jelezte, hogy most is sok olyan tevékenységet lát el a kórház, amelyet az OEP egyszerűen nem finanszíroz. Összefoglalta, hogy a működtetésbe adás nélkül a kórház magát a várost viheti csődbe, hiszen felelős az adósságokért.

Jelezte, hogy a működtetésbe adástól azt várják, hogy mindamellett, hogy gazdaságosan működtessék a kórházat, de egyben fejlesztéseket is végrehajtsanak.

16.11.  Félnek a kórház dolgozói

Fóris Györgyné, az EDDSZ helyi elnöke visszautasította, hogy a kórházat eladják, mert az az egészségügyi dolgozók számára a legnagyobb bizonytalanságot, félelmet okozza. okozta. Ezért is menekülnek – véleménye szerint – a dolgozók más intézményekbe. Ebben a nehéz helyzetben azt kérte, hogy találjanak más megoldást a kórház további működtetésére.

Tóth Judit anaszteziológius nemértését fejezte ki, ugyanis még nem látott olyan gazdasági számításokat, amelyek valóban bizonyítanák más megoldások helytelenségét. Véleménye szerint az OEP-finanszírozásnak elegendőnek kellene lenni a működtetéshez. Erre nagyon sok példa van az országban és a világon is. Azt sem értette, hogy miért nem lépnek fel a volumenkorlát emelése érdekében. Azt is felvetetette, hogy miért érné meg jobban egy külső befektetőknek egy veszteséges intézményt átvenni, miért nem hajtják végre a befektető által valószínűleg végrehajtandó szükséges racionalizálásokat most önerőből.

15.54. . A jogi helyzet…

Kukla Mária vezető főtanácsos a jogszabályok oldaláról igyekezett megközelíteni az állapotot. Elmagyarázta, hogy az a bizonyos teljesítmény volument korlát azt jelenti, hogy az OEP csak egy bizonyos betegszámig hajlandó finanszírozni a kórház működését, ha a kórház több beteget lát el, az az ő kockázata. Megtehetné az önkormányzat, hogy kifizeti az adósságot, de ez az összeg egy iskola egész évi fenntartási költségével egyenlő, amit képtelen kifizetni. És akkor még ott van a havi 20 millió forint veszteség, amit az önkormányzat mai helyzetében szintén nem képes kifizetni. Az is elképzelhetetlen volt, hogy gazdasági társasággá alakuljon a kórház. A megoldást egy év eleji változás hozhatja meg és ez a vagyonkezelésbe adás, amely persze nem mentesíti az önkormányzatot, hiszen az ellátási felelősség továbbra is az övé marad.

Az esetleges működtetésbe adás két szerződés megkötését jelenti. Nyilvános pályázat útján a nyertessel egy működtetési szerződést kell kötni, amellyel a kötelező feladatok ellátását átadja a működtetőnek, ám a felelősség Kazincbarcikánál marad. A másik szerződés az átadott vagyonnal való gazdálkodásról szól. Megtehette volna még azt is az önkormányzat, hogy a megyei önkormányzat működtetésébe adja a kórházat (erre a válazstás után hat hónap állt rendlekezésre). Ezt nem tette meg az önkormányzat és ezt azt is jelzi, hogy Kazincbarcika meg akarja tartani kórházát.

15.45. Másfélszáz millió plusz pénz, de…

Trencsényi Erzsébet, a kórház igazgatója vette át a szót és elmondta, hogy a zavaros egészségügyi finanszírozási viszonyok (a leszorított teljesítményvolumen korlát) és a rekonstrukció körüli állapotok okozták a nagy hiányt. Bejelentett, hogy aláírták azt a megállapodást a szakminiszterrel, amely mintegy 150 millió forint plusz pénzt jelent, ami lényegesen javítja a kórház idei gazdálkodását. „Örültem, hogy eredménytelen volt az első pályázat, mert így gondoltam, hogy kapunk egy kis időt arra, hogy átgondoljuk a helyzetet” - mondta. Jelezte, hogy a bizonytalan állapot miatt sok nővér mondott fel és ment el a most megnyíló sajószentpéteri és berentei gondozóházakba. „Nem tudom, hogy pótoljuk őket…- mondta – Az egészségügy ugyanis egy piac, amelyen mindig ott kell lenni, mert másképp tényleg bizonytalan állapotok alakulhatnak ki.”  Úgy vélte, hogy egy ilyen intézmény stabilitása a térség társadalmi stabilitásához is hozzájárul. Arra kérte a város vezetését, hogy gondolkodjanak együtt a kórház jövője érdekében.

Ábrahám Ágota önkormányzati biztos azt mondta, hogy a jelen pénzügyi helyzetben nem lehet belső döntésekkel rendbe hozni a kórház gazdasági állapotát. Hatalmas a szállítói adósság és van olyan szállító, aki ezért felmondta a szerződést. Mindezek ellenére megköszönte a kórház vezetésének és dolgozóinak azt a komoly takarékosságot, amellyel legalább azt elérték, hogy nem lett még nagyobb az adósság, amelynek lejárt része ma 260 millió forint körüli. Jelezte azt is, hogy azért is fontos a döntés, mert kórház ellen nem lehet felszámolást kezdeményezni, azért a fenntartó, azaz a kazincbarcikai önkormányzat felelős.

15.12. Vita, vagy egyetertés a kórházról?
A „házigazda” szerepében Szitka Péter, a város polgármestere vázolta a kórház körüli helyzetet. Elmondása szerint a városban az elmúlt időszak legmarkánsabb vitája alakult ki a kórházról. Úgy vélte, hogy a vita szakmai síkon maradt, nem voltak politikai vonzatai.

Elmondása szerint az adósságspirál miatt alakult ki az az állapot, nem lehet tovább így vinni a kórház ügyét. Több módszert is vizsgáltak és így jutottak el ahhoz, hogy pályázat útján működtetőt keresnek az intézményhez. Megjegyezte, hogy az egészségügyi reform intézkedéseiből látható, hogy az elkövetkező időben nem várható a finanszírozás javulása. „Kétségtelen, hogy nem kísérte osztatlan helyeslés az elképzelést” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy megkeresték azokat a fontos tényezőket, amiből semmiképen sem engednek a pályáztatás során. A pályáztatás előkészítését egy bizottság végezte és azt is egy bizottság, a bírálóbizottság javasolta, hogy az első pályázatot nyilvánítsák eredménytelennek. Az első kör tapasztalatain okulva írták ki a következő pályázatot, amelynek beadási határideje január eleje.

A polgármester kifejezte azon reményét, hogy a megváltoztatott feltételek révén sikeres lesz a következő pályázat. Elmondta azt is, hogy más megoldási lehetőség esetén a képviselőtestület eláll a pályázattól.