Lecsóval és vakaróval – együtt a faluért

A meghívóban – többek között – ez áll: „Lecsóval és vakaróval – együtt a faluért. Azt gondoljuk, még nem volt példa rá, hogy egy szegény falu roma közössége vendégségbe hívja nem roma polgártársait…”
Mentünk hát, nem romák, nem elsősorban vendégnek, sokkal inkább tudósítani a szalonnai vendéglátásról. De azért jutott nekünk is a vakaróból – a lecsó akkor még nem volt készen, hátra volt a focimeccs is –, meg jutott sok jó hírből.

Pestről, a lányával

Mindenekelőtt: bár itt is vannak kisebb nézeteltérések, szó nincs valódi ellentétről cigányok és nem cigányok között.

Hogy mitől békés ez a falu? Ha jól értettük, attól, hogy jól végzi a dolgát az önkormányzat, vele karöltve az augusztus 20-i vendéglátást kitaláló és megszervező Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület. Élén Horváth Zsolttal, akiről szuperlatívuszokban beszél Pásztor Eszter.

Pásztor Eszter Budapestről érkezett a lányával, Kasnyik Annával. A lánya grafikus, most ő festi ki a gyerekek arcát, varázslatosan. A mama tolmács (volt), mint mondja, azon a területen már mindent elért, sokat élt és dolgozott külföldön is, meg hazai magas, kormányzati és uniós körökben, többre nem vágyik.

Betelt a pohár

Viszont: egyszercsak betelt nála a pohár „cigányügyben”. Mármint az úgynevezett romakérdés durva, ellenséges, agresszív kezelésében, megközelítésében – fogalmaz a kérdésre, hogy került ide, Szalonnára. És úgy gondolta, tennie kell.

Voltak és vannak ötletei – ezekről fogunk még írni a későbbiekben –, megkereste Horváth Aladárt, aki elkalauzolta Szalonnára. Hát így…

Más barátai is vannak Horváth Zsoltnak, aki nem mellékesen a helyi futballcsapat edzője is. Mint mondja, ez az ország egyetlen cigány focicsapata, és nem azért, mintha diszkriminálnák a nem romákat, hanem mert valami oknál fogva a cigányok állják meg a helyüket a csapatban. (Azért most is van egy nem roma náluk.) Galuska Editet és Wágner Tamást említi Pásztor Eszter mellett a legfőbb segítők között, és a két, szalonnai dolomitos cég közül azt, amelyik támogatja őket: a Dolomit Kft-t.

Szoc. segély

A faluban négyszáz roma él, közülük kétszáz a felnőtt. Hétszázan vannak a nem romák. Nincs feszültség közöttük, és nem azért, mert a település büszkén viseli az Európai Falu címet, hanem, mert itt jól csinálják. Hogyan kellene másutt is? – kérdezem Horváth Zsoltot.

Nem a másikra mutogat. Azt mondja, felzárkóztató programok kellenek, értelmes elfoglaltságok, piacképes szakmát kell a romák kezébe adni, és az a véleménye, ne kapjon olyan szociális segélyt, aki legalább az udvarát, a házát nem tartja rendben.

Hogyan lesz munkájuk a cigányoknak? – kérdezem. A válasz: ha másként nem, az önkormányzat vegye fel őket közmunkára. Szalonnán is így van.

Hogyan látja a Magyar Gárda tényekdését, mi a véleménye a megnyilvánulásaikről?
Horváth Zsolt véleménye: olyan, hogy cigánybűnözés, nincs. Márpedig a Magyar Gárda egy kalap alá vesz minden cigányt.

Pásztor Eszter is sok fontosat, használhatót mond a nem cigány-, hanem szegénykérdés megoldására. Gondolataira, eddigi munkájára visszatérünk.

Szabados Gábor

Kapcsolódó cikkek:

• Lecsóval és vakaróval – együtt a faluért  
• Szent István „belevaló fickó volt”   
• II. Szörnyfesztivál Varbón a hétvégén
• Huszadikai mulatság - otthonról   
• A Fidesz nem koszorúzott, a Jobbik igen   
• Kitüntetettek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
• "Kenyérünnep...vagy ilyesmi, nem?" 
• Miskolc: augusztus 20-i programok   
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye ünnepi programja