Nekünk nem jutott az egérpiszokból

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) megrendelésére ellenőrzés-sorozatot végeztek a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságainak kerületi hivatalai az ország 187 Tesco áruházában. A hatóság szakemberei többek között az állati kártevők jelenlétét, arra utaló nyomokat vizsgálták, és kiemelten ellenőrizték a kártevőirtószerek kihelyezésének szakszerűségét, valamint a kártevőirtás hatékonyságát.

Borsod egérmentes

Rágcsálók jelenlétére utaló nyomokra nyolc áruházban bukkantak az ellenőrök, de az MgSzH elnöki titkárságának munkatársa, Frum Zsuzsa arról tájékoztatta lapunkat, hogy ezek között nem volt borsodi üzlet; a megyében található 11 Tesco áruház ellenőrzése során kártevő jelenlétét vagy arra utaló nyomokat – ürülék, rágásnyom – a vizsgálatot lefolytató szerv munkatársai nem találtak. A hatóság szakemberei a megyében három létesítményben tártak fel élelmiszer-biztonsági hiányosságokat; ezek a raktár és eladótér higiéniai feltételeivel, valamint a nem megfelelő hulladékkezeléssel voltak kapcsolatosak.

Az élelmiszerek állati kártevői évente sokmilliós gazdasági kárt okoznak, jelenlétükkel beszennyezik és fogyaszthatatlanná teszik az élelmiszereket, így jelentős közegészségügyi veszélyforrást jelentenek. A fogyasztókat megbetegedés kockázatának teszik ki, továbbá megfertőzhetik az élelmiszerekkel foglalkozókat is – válaszolta Frum Zsuzsa arra a kérdésünkre, milyen veszélyei vannak a rágcsálófertőzésnek.

A kártevők ellen tehát védekezni kell – de elérhető egyáltalán a totális rágcsálómentesség? „Az élelmiszer-vállalkozóknak megfelelő eljárásokat kell bevezetniük a kártevők elleni védekezésre, arra, hogy azok az élelmiszer előállítására, kezelésére vagy tárolására használt helyiségekbe ne jussanak be, illetve ha mégis bejutnának, ne szennyezhessék az élelmiszereket”, felelte Frum Zsuzsa. A védekezésben a vállalkozásoknak több lehetőségük van, ezeket az egyedi sajátosságok figyelembevételével kell a lehető leghatékonyabb módon alkalmazniuk. Az élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyeken alapvető cél az élelmiszerbiztonság, ezért elsődleges a kártevők távol tartása, megtelepedésük megelőzése. Ez a létesítmények kialakításával – nyílászárók, rovarhálók, csapdák – és üzemeltetésével – búvóhelyek felszámolása, árukezelés, hulladékkezelés, monitorozás – megfelelő anyagi ráfordítással megvalósítható, és csak végső feladat lehet a mentesítés, az irtás – tette hozzá Frum Zsuzsa.

- ÉM-SZP -

Másutt mi a helyzet?

Milyen gyakran fordul elő kártevő-fertőzöttség az élelmiszerárusítással foglalkozó cégeknél – tettük fel a kérdést az MgSzH illetékesének. 

„Az előírt higiéniai feltételek teljesülését folyamatosan vizsgálják, ennek része a rovar- és rágcsálóirtás ellenőrzése is, de a jelentések rovar- és rágcsálóirtással kapcsolatos számszerű adatokat nem tartalmaznak. Amennyiben ezen a területen hiányosságot állapít meg a hatóság, annak megszüntetésére, javító intézkedés bevezetésére írásban, határozat útján határidő megadásával kötelezi az élelmiszer-vállalkozót” válaszolta Frum Zsuzsa.